Az a gond a 3D-vel...

2011. július 20., szerda, 10:00

A 3D terjed, szép ütemben meghódítva a mozivásznakat és lassacskán az otthoni képernyőket. Úgy tűnik mindenki a 3D-ről beszél, de valahogy mégsem világos van ma értelme ebbe fektetni?

Persze, ha új TV kell és nem akarunk egy olcsó modell kompromisszumaival alkut kötni, futólag mindenképp elgondolkodunk a 3D lehetőségén. A dolog nagyon vonzó, ám utánanézve hol kereskedők, hol tesztek veszik el a kedvünket azzal, hogy ma még kevés a 3D műsor, a térhatásúvá alakított hagyományos adás pedig "nem olyan". Akkor hát mi legyen? Várjunk, vagy ugorjunk fejest az ismeretlenbe? Most megpróbálunk egy kis segítséget nyújtani a döntésben.

A 3D filmek világa?

A mozikban már minden héten akad néhány új 3D film. Ezzel a tempóval haladva, akár már egy évtizeden belül, elérhetjük, hogy a piacon lévő filmek fele 3D legyen. No de ki ér rá egy évtizedet várni a kínálat felére?

Tény, hogy nem minden új film alkalmazza a 3D-t, az átállás nem könnyű, de látszik a filmipar komoly szándéka. Látható, hogy egyre több műfajban jelennek meg 3D filmek. Vagyis a 3D ma már nem valami vásári látványosság, hanem praktikus kifejező eszköz.

A 3D-ben forgatott filmek mellett szép számmal akadnak 2D-ről 3D-re konvertált címek is. Bár az első ilyen próbálkozások émelyítően rossz eredménnyel jártak, a technika és a hozzá kapcsolódó emberi tudás (és tapasztalatok) fejlődése komoly lehetőségeket tartogat a felkonvertált 3D számára. Ezen a téren az egyik bomba talán a Star Wars 3D megjelenése lehet. Ezek a filmek az elmúlt évtizedekben hatalmas bevételt termeltek ám negatív kritikákból is bőségesen részesültek. Egyértelmű, hogy nehéz lesz megfelelni a nézők magas elvárásainak. Az eddig megjelent hírek is arra utalnak, hogy az elhamarkodott és gyenge minőségben kivitelezett konverziótól nem csak a rajongók rettegnek de azok is, akik a 3D kiadástól hasznot várnak, akik az egész műveletet fizetik. A Star Wars filmek körül terjengő hírek ebben a pillanatban biztatók. Talán számíthatunk arra is, hogy Star Wars 3D (ha tényleg jól sikerül) etalonként, követendő példaként szolgálhat majd, ezzel 3D konverziós hullámot elindítva a filmiparban. Így majd az eddigieknél is gyorsabb egymásutánban, az új filmekkel párhuzamosan jelenthetnek meg a felújított, régebbi alkotások.Persze ettől ma még mindig több a 2D film a polcokon mint a 3D.

Bízzunk a tv-ben?

A tévé műsorok jelentős része nem igényel olyan mélyreható utómunkát mint a filmek, gondoljunk csak az élő adásokra! Nincs több hónapos utómunka, minden sokkal egyszerűbb.

Persze kétszer annyi optika és érzékelő, jóval komolyabb képfeldolgozó rendszer kell a 3D műsorokhoz. Minden sokkal drágább. Ezen túl, ahhoz hogy a képanyag hozzánk is eljusson, a műsort keresztül kell préselni egy drága pénzen üzemeltetett továbbítórendszeren, műholdakon és földi átjátszóállomásokon. Ne feledjük, hogy a tévéknek még a levegő sincsen ingyen, hiszen az abban továbbított rádióhullámokért frekvenciahasználati díjat kell fizessenek!

Itt pedig jelentős nehézségekbe ütközünk, mivel kétszer annyi képet továbbítani nagyjából kétszer annyiba kerül, amit végül persze nekünk, a műsort élvezőknek kellene kifizetnünk. No de ki fizetne kétszeres árat a 3D-ért?! A tévénézők többsége aligha. Marad tehát az eddigi, 2D-re méretezett továbbító rendszer. Az adatátviteli korlátot pedig valamiféle felbontáscsökkentéssel ellensúlyozzuk.

Így születik meg a képet széltében, hosszában vagy éppen időben kettéosztó rendszerek sokasága. Végül a mélységérzetért vagy részletgazdagságból vagy a mozgás simaságából áldozunk. Vagyis lemondunk a FullHD által ígért felbontásról, vagy a jóval ritkábban emlegetett, fehér holló ritkaságú, de nagyon is értékes 50-60p képfrissítés lehetőségéről.

Persze most, hogy a digitális adások után megjelentek a HD adások is, aligha fogja bárki is nagydobra verni, hogy a 3D műsor felbontása valójában nem Full HD hanem csak ?fél HD?.

A 3D műsorok között sok sporteseményt találunk, ezek jellemzően helyhez kötött események. Így itt valamivel egyszerűbb a hagyományosnál akár kétszer nagyobb kamerák elhelyezése. Talán a sport lehet a húzóágazat. No meg persze az erotikus műsorok, amit városi legendák ma is a VHS formátum és az online videó elterjedéséért felelős műfajként emlegetnek.

Bár a 3D természetfilmekről még keveset hallani, elképzelhetetlennek tartom, hogy ezek sokáig lemaradjanak az előbb emlegetettek mögött. Persze itt mindenképpen jelentkezni fog a filmkészítők számára a nagyobb kamerák hátránya. Nagyobb eszközzel nehézkesebb a sokszor amúgy is nehezen hozzáférhető helyeken forgatni.

Az olyan múlékony, maradandó értéket nem képviselő műsor típusoknál mint az időjárás-jelentés vagy a valóságshow-k, nem valószínű, hogy a többletbefektetés valaha is megtérül. Vagyis a TV 3D forradalmát bizonyára nem a minden műfajjal próbálkozó, hanem a tematikus csatornák fogják megvívni.

Tegyünk úgy, mintha...

Mi lenne, ha minden műsort 3D-ben néznénk? Nem lehetetlen, hiszen a mai 3D tv-k jelentős része képes 2D-ről felkonvertálni.

Persze, amit egy hollywoodi filmhez (Aliz Csodaországban) nem sikerül pár hónap utómunka során hibátlanul megalkotni, azt a televíziónkba ültetett elektronika sem lesz képes a másodperc tört része alatt tökéletesen véghez vinni. Okoskodhat bármennyit is a kis processzor és a benne dolgozó szoftver, a mélység dolgában csak egy jól sikerült tippet tehet le elénk.

No meg arról sem feledkezhetünk meg, hogy az adások igen jelentős hányada még csak nem is HD! Mi pedig ugye szeretnénk HD minőségben élvezni a 3D képet. Ez pedig úgy tízszeres felbontásbéli különbség, amit a készülékünkbe rejtett elektronikának kell kipótolnia, megtippelnie. Nem az igazi, de valóban több a semminél és a feldolgozó szoftverek rohamos ütemben fejlődnek.

Az igazság az, hogy elméletben ezernyi lehetőségünk lenne a 3D képélmény élvezetére.

A 3D legnagyobb, már ma is könnyen elérhető forrása, a méltatlanul keveset emlegetett játékok világa. A számítógépek és a játékkonzolok élvezetes 3D tartalmak tömegét kínálják. Persze mondhatnánk, hogy könnyű dolga van a játékiparnak, hiszen programjaik amúgy is egy virtuális 3D világban zajlanak, ahol az eddigi egy nézőpont helyett most kettőt (jobb és bal szem) kell előállítani. Persze a dolog nem ennyire egyszerű és az sem elhanyagolható, hogy az olyan gépek mint például a PS3 képesek voltak egy programfrissítéssel HDMI 1.3a-ról 1.4-re fejlődni, ezzel 3D éretté válva. Vagyis az elismerés joggal jár a játék és konzol iparnak.

A PC-k állandóan változó világában már második éve van jelen az Nvidia 3D Vision Kit, ami 120 Hz-es (2x60 Hz) frissítést kínál, szemben a Blu-ray 48 Hz-ével. Ezzel a rendszerrel kompatibilis monitorok is már tucatjával várnak ránk a boltok polcain. Mi több, mostanra számos gyártó kínál 3D képes notebookot, természetesen szemüveggel együtt, mindeközben a versenytársak sem pihennek. A TriDef most éppen a Samsung oldalán erősödik, megpróbálva egy keveset elhódítani az Nvidia uralta piacból.

A játékok emlegetése persze csak a Nintendo nemrégiben bemutatott 3DS modelljével lehet teljes. A kis hordozható játékkonzol képét szemüveg nélkül élvezhetjük és bárhová magunkkal vihetjük. Ráadásul az apró szerkezetben egy egészen csekély felbontású 3D kamera is helyet kapott.

Közelebb! Még, egy kicsit közelebb!

Hollywood filmjei több ezer kilométer távolságban készülnek, a TV műsorai néha ezernyi, néha csak pár tíz kilométernyire születnek. A játékok által kínált élmények, bár sokszor távoli helyekre repítik képzeletünket, valójában nagyon is itt játszódnak otthonainkban. Ahogyan egyre közelebb jutunk otthonunkhoz, úgy válik egyre elérhetőbbé a 3D.

A legértékesebb 3D élmény azonban még csak most következik a felsorolásban. A személyesen készített háromdimenziós anyagoké, amit a ma már szép számban elérhető 3D fényképezőgépek és 3D kamerák tesznek lehetővé.

Talán még nem tűnt fel mindenkinek, de egyre több 3D fényképezőgép található a kereskedők kínálatában. Igaz, ezek többnyire csak rafinált szoftveres trükkökkel, panorámaképek készítése során létrejött, eltérő szögből készült képeket használnak. Ez pedig még nem éppen ideális, például egy turistáktól nyüzsgő tér megörökítéséhez. No de ez még csak a kezdet!

Az idei év első jelentős szakmai bemutatóján, a CES-en megjelentek az első igazi 3D kamerák! Itt bizony a Sony és a JVC is egy-egy igazi bombát dobott a piacra, valódi ikeroptikás kamerák képében. A bennük rejlő technika nagyon is jövőbemutató. A két külön képet két külön optikai rendszer rögzíti, aminek számos előnye van. Hatalmas előnyük a Panasonic már 2010-ben bevezetett megoldásaival szemben, hogy itt semmiféle fényerő- vagy felbontásbeli kompromisszummal nem kell megküzdjünk. A kamerát épp úgy használhatjuk mint korábban. Hátrányuk csupán a kissé kiszélesedő optika a kamera elején.

Ám ez még csak a jéghegy csillogó csúcsa! A kínálatot tovább színesíti megannyi rögzített optikás sztereó felvevő, mind olcsó 3D kamera mind okostelefon képében. Bár ez utóbbiak csak a mobiltelefonok képminőségét kínálják. Akadnak tükörreflexes gépekre illeszthető sztereó optikák is, bár ezek minősége hagy még maga után kívánnivalót.

Vagyis nyaralásunkat már idén is csodálatos FullHD 3D-ben rögzíthetjük, miközben esetleg kedvenc filmünket még most is buta, felkonvertált 3D-ben kell nézzük?

Mi is a gond a 3D-vel?

A 3D legnagyobb gondja talán az, hogy a tv-k és vetítők hirdetései szinte csak a filmekre koncentrálnak, elszalasztva a legnagyobb lehetőséget. Sokszor említést sem tesznek arról, hogy konzolok és számítógépek is várnak minket 3D tartalommal, vagy hogy akár mi magunk is készíthetünk ilyen képeket és videókat. A 3D itt van és készen áll, hogy meghódítsa a hétköznapjainkat, nem csak a mozikban, nem csak egy-egy teniszközvetítés erejéig, hanem minden nap!

Tehát ha felmerül a kérdés, hogy érdemes-e már most 3D tévét venni, a válasz egyértelmű igen, de ne felejtsünk el venni mellé egy 3D fényképezőgépet vagy kamerát sem!

További cikkek: