Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
NAD DAC 1 vezetéknélküli USB DA konverter teszt
Tradíciókkal DAC-olva
2012. július 23., hétfő, 15:20
NAD DAC1 DAC 1 USB DAC wireless DAC DA konverter hifi Burr-Brown DAC teszt
Ezer és egy, vagy legalább egy tucat okunk van arra, hogy külső digitál-analóg konvertert használjunk. A számítógép dolga, hogy számítson, az erősítő dolga, hogy erősítsen, a DAC dolga pedig az, hogy számokból zenét varázsoljon. A NAD mérnökei is használnak külső DAC-ot. Csak ez magyarázhatja a DAC 1 születését.
A külső hangkártyák ügyes és jó szerkezetek, szeretjük is őket, ám akad velük egy probléma. Vagy olyat választunk, ami külső tápegységgel rendelkezik, vagy olyat ami USB-ről oldja meg minden áramigényét. Előbbi kellemetlenül növeli a kábelrengeteget, utóbbi pedig maximum 2,5 W-ot fogyaszthat, ami egy jó minőségű audio elektronika számára éheztetésnek tűnhet. Arról nem is szólva, hogy a táp stabilitása a PC alaplapjának korrektségén múlik.
A NAD DAC 1 ezt a gondot orvosolja. Egy vezeték nélküli egység közbeiktatásával két praktikus dobozra bomlik a külső hangkártya. Az egyik egy apró jeladó, ami USB-re csatlakozik, és aminek bőségesen elég az 500 mA. A másik egység maga a DAC, ami saját tápegységgel rendelkezik. Ez az USB-n át elérhetőnél majd két és félszer nagyobb áram leadására képes, ezzel jobb és stabilabb alapot adva egy korrekt minőségű elektronika működtetéséhez.
A rendszer két része közül az adó, külső audió eszközként viselkedik a számítógépre kötve. Bekötve a hang automatikusan a DAC 1-re irányul, a számítógép saját hangrendszerét elnémítva. Legalábbis elméletben. Gyakorlatban sajnos a tesztelt Win7-es rendszerek közül kettőn is szükséges volt első alkalommal a kézi átállítás, ami a Vezérlőpult/Hang menüpont alatt, az éppen működő, alapértelmezett eszköz letiltását jelentette.
Második bekötés alkalmával már minden automatikusan történt.
Az adó nem tesz többet, mint a hangot digitális formában, veszteségmentesen továbbadja. Az öngyújtónál alig nagyobb dobozka szerepe ezzel ki is merült. Használatával még egy feladatunk akad. Ez a csatornaválasztás. Ám ez sincsen agyonbonyolítva. A dobozka oldalán van egy háromállású kapcsoló, fölötte 1-2-3. Válasszunk tetszés szerint!
A vevőegység valamivel kisebb mint egykoron egy walkman volt, vagy ha úgy tetszik, nagyjából akkora mint 3 db egymásra fektetett iPhone. Hátul itt is megtaláljuk a csatornaválasztás kapcsolóját, egy 5 V-os tápaljzatot, az analóg és egy digitális koax kimenetet. Ez utóbbi miatt kicsit inog is a DAC meghatározás, hiszen használhatjuk az eszközt csupán digitális jelátvitelre, a digitális/analóg átalakítást egy másik készülékre bízva.
A dobozka belsejében a NAD-tól cseppet sem idegen, szépen kidolgozott, ám roppant egyszerű elektronika lakik. Az egyszerűség azonban csak a kialakításra értendő!
Az alaplapi áramkörök látványosan két részre oszlanak. Az analóg és digitális oldal között egy jó másfél milliméteres sáv húzódik, amit csupán egyetlen csip hidal át. Ez a kis integrált áramkör pedig egy egészen apró, keretezett BB-jelzést hord magán! Ez nem a Balatonboglári Borgazdaság, hanem a Burr-Brown rövidítése!
A többi alkatrész korrekt, többnyire a Texas Instruments kínálatából válogatott darab. A kondenzátorok is tisztességesek, ahogyan az áramkör egésze is az. El tudom képzelni, hogy a tervezők, mikor befejezték munkájukat, széles mosollyal dőltek hátra. Ugyanakkor az átlátható kialakítás miatt az sem lepne meg, ha különböző audiofil fórumokon felbukkannának majd tuning ötletek.
A rádiós kapcsolatért az SMSC DWAM81, egy kimondottan audió célokra fejlesztett modul felel. A gyári adatok szerint, rálátás mellett legfeljebb 40 m a készülék hatótávolsága. Nos, a hatótávolság nem egy könnyen megjósolható dolog. Tapasztalják ezt a rádiós kioldót használó fotósok, akik sokszor csak az ígért táv felét kapják, és tapasztalják ezt a vezeték nélküli egerek használói is, amikor a szomszéd hasonló egere váratlanul eltéríti a gépet mutatót, az ígért hatósugár duplájának megfelelő távolságról.
Nos, az a helyzet, hogy a NAD által ígért 40 m valóban a maximum. Jellemzően ennél kevesebbet kapunk, és mivel manapság szinte minden a 2,4 GHz-es tartományt használja, ezért ezen nem is nagyon tudok csodálkozni. A próba során, 3 db WiFi router vételi körzetén belül, 2 db aktívan kommunikáló eszközzel egy szobában, 2 db vezeték nélküli egértől kevesebb mint 80 cm-re elhelyezve az adót, a szobák közötti, 10 m körüli távolság már nehezen volt fenntartható. Lényegében bármi képes volt a vételt megzavarni. Ugyanakkor egy nagyjából 30 m2-es szobán belül tökéletes volt a vétel, és kertből, teraszajtón át is elérhető a 25 m. Ha a leggyakoribb használati módokat nézzük, akkor a rendszer stabilitása nem kimagasló, de megfelelő.
A kis NAD tápegysége teljesen néma, nem sípol és nem ciripel. Ez talán természetesnek tűnik és az is kellene, hogy legyen, de sajnos ma inkább ritkaság. Nem csak a telefontöltők, de audiofil készülékek tápegységei, a kis Dune 101-es tápja, akkumulátortöltők tömege, routerek áramátalakítója és még kismillió dolog manapság sípol, zúg és ciripel. Volt már olyan tesztkészülék, amit éjszakára csak azért kellett áramtalanítanom, mert a nappaliból felhallatszott a sípoló tápja. A márkaszerviz szerint pedig nem volt hibás!
