JBL Synthesis One Array high-end házimozi rendszer teszt

2012. március 19., hétfő, 12:15

JBL Synthesis Array One Array hangfal high end házimozi

A leghálásabb és legkellemesebb feladat olyan rendszerről, készülékekről cikket írni, amikről semmi negatívumot nem lehet mondani azon kívül, hogy sajnos nem a sajátunk. A JBL Synthesis One Array pontosan ilyen. A JBL név és a mozihang fogalma elválaszthatatlanul összeforrtak, akár lakásban, akár a legnagyobb filmszínházakban kell azt megteremteni.

A JBL Synthesis néven, a korábbi tucatnyi helyett, jelenleg nyolc komplett rendszert kínálnak, viszont mellettük megtalálhatók és megvásárolhatók külön is az egyes alkotóelemek, ami felhasználóbarát változás. Nagyobb szabadságot biztosítanak az egyéni vásárlói elképzeléseknek, jobban igazodnak a speciális igényekhez, helyzetekhez. Az alábbiakban egy néhány éve piacon lévő, jól bevált, kedvelt és elismert szettet mutatunk be Önöknek.

A One Array-t a gyártó 43-708 köbméter (a köbláb átszámítása miatt nem kerek számok) közötti térfogatú helyiségekbe ajánlja, vagyis átlagos 4 méteres belmagasságot figyelembe véve egy kb. 170 négyzetméteres mozitermet is be tudunk vele hangosítani. Ez a témában kicsit is jártas olvasó számára vadnak, hihetetlennek tűnő adat, nehezen, vagy inkább egyáltalán nem elképzelhető. Ami jól működik egy átlagosnál kisebb (16-17 m?) szobában, az nem szólhat jól egy tízszer akkora alapterületű bálteremben és ugyanez vonatkozik a fordítottjára is. Amikor beléptünk a tett, illetve teszt színhelyére, első ránézésre mi is azt gondoltuk, ez a rengeteg hangdoboz, a hatalmas mélyládák ekkora lakószobában, surround helyett kakofóniát hoznak létre. Több hét telt el a látogatásunk óta, de még most sem értjük, ez miként lehetséges, de tény, hogy működik. Bár kaptunk magyarázatot, le is írjuk az alábbiakban, mégis a csodával határos jelenségek közé soroljuk.

A One Array rendszer központi egysége ? mi más lehetne ? az előerősítő. Alapesetben fekete színű és JBL Synthesis SDP-40HD felirat díszeleg rajta, ettől eltekintve teljes mértékben azonos a világosszürke, natúr alumínium előlapos Lexicon MC12HD készülékkel, ami minket üdvözölt kék kijelzőjével és katonás rendben sorakozó gombjaival. Erősítőből négy darab jár a rendszerhez, melyek közül a két S820 jelzésű, egyenként 2x200, illetve hídba kötve 1x800 wattal látja el a mélyládákat. A másik kettő típusa S5165, melyek 5x160 W teljesítményt biztosítanak a többi hangszóró számára. Szimmetrikus bemenetekkel is rendelkeznek, természetesen ezek voltak bekötve a tesztelt rendszerben. Mivel a JBL Synthesis hangdobozok tipikusan magas, 92-98 dB közötti érzékenységűek, az említett teljesítmény bőven elegendő ahhoz, hogy házimozinkban ? amennyiben éppen arra van szükség ? bárkit kirázzon a nadrágjából.

A frontsugárzók és a center teljesen egyformák, 1-1 darab SAM2LF mélysugárzó dobozból és SAM1HF tölcséres közép-magassugárzóból állnak. Magasságuk nagyon hasonló, ami remek ötlet, így egymásra vagy egymás mellé helyezhetők, attól függően, hogy keskeny és magas, vagy alacsony négyzet alakú hangsugárzóra ? ami centerként ideális ? van szükségünk.

A HF jelzésű, Bi-Radial elrendezésű egységnek a tölcsérei magas hőmérsékleten és nyomáson történő fröccsöntéssel, egy SonoGlass nevű anyagból készültek, ennek alkotóelemei akril és kőpor. A nagyobbik mögé egy 3 col átmérőjű, 890 Hz és 9 kHz között működő, Aquaplas bevonatú inverz alumínium dómot szereltek. A felette elhelyezkedő kisebb, 90 fokkal elfordított tölcsér belsejében 1 colos, titánból készült, mindössze 150 milligramm súlyú membrán szólaltatja meg a 9000-től 40000 hertzig terjedő hangtartományt. Ezek az értékek a hozzájuk tartozó passzív keresztváltó használata esetén érvényesek. Mindkét hangszóró nyomókamrás felépítésű, ezért rendkívül magas, 96 dB az érzékenységük. A mélyközép dobozokba 2 db 20 centis, anodizált alumínium membrános, dupla neodímium mágneses hangszórót épatettek. A SAM2LF számos technológiai újítást és szabadalmat vonultat fel, ízelítőnek egy kis idézet a leírásából angolul, hiszen levédett megoldásokról van szó: ?Symmetrical Field Geometry? (SFG), Symmetrical Inductance Modulation? (SIM) and Vented Gap Cooling? (VGC)?.

Tesztünk idején a Synthesis One Array szettben 2 darab S4Ai surround egység gondoskodott a térhatásról, a másik kettő (surround back) azóta talán már megérkezett, ha minden jól megy, kapunk lehetőséget a kibővített rendszer meghallgatására is. Hangszórók egész arzenálja sorakozik az S4Ai-ban, a dobozt két részre osztották, egyik felében ?lakik? egy 20 centis mélysugárzó és a mellé ültetett 1 colos titán dóm, a másik felét, 2 db 10 centis középhangszóró és 2 db 1 colos titán magassugárzó foglalja el. Ez a négyhangszórós panel 90 fokkal elforgatható, amennyiben a szoba, a berendezés adottságainak megfelelően nem függőlegesen, hanem vízszintesen akarjuk felszerelni. Az S4Ai megnevezése: multipoláris hangsugárzó egység, működtethető direkt, dipól és bipól üzemmódban is. Ezen kívül úgy is kábelezhetőek (Dual-Drive) és kalibrálhatóak, hogy 1 párral megszólaltathatjuk a surround back csatorna jeleit is. Tehát 5 hangdobozzal állítunk elő hétcsatornás surround hangzást. Hab a tortán az üzemmódok változtathatósága egy trigger vezetéken adott elektromos parancsok által. Erre csak annyit lehet mondani, hogy zseniális, pedig még nem is hallottuk a hangját.

Végül, de nem utolsó sorban a legmélyebb frekvenciájú hangokat megszólaltató 2 darab S1S-EX szubbasszus ládát vettük szemügyre. 18 hüvelykes, 457 milliméteres hangszórót tartalmaz, amelyet 3 db irdatlan átmérőjű reflexnyílás támogat, terhelhetősége 800 watt. A méretei is magukért beszélnek, több mint fél méter széles és hasonlóan mély, majdnem kilencven centi magas és közel 60 kg súlyú. Fektetve is elhelyezhető, így akár a vászon alatt is elfér. Fontos információ, hogy az összes hangdoboz THX Ultra2 minősítéssel rendelkezik. A One Array a Synthesis úgynevezett ?Built-In? családjának tagja, ami azt jelenti, hogy a hangdobozok beépíthetők falba, bútorba, az S4Ai akár mennyezetbe is.

1 2 3

Következő oldal >