LG 42LE5300 LED LCD TV teszt

2011. július 14., csütörtök, 10:10

Hangszórók helyett inkább hangdobozokat!

A hang jónak mondható, persze csak az adott kategórián belül. Hatalmasat léphetünk előre, akár egy kisebb sztereó rendszer bekötésével is. Bűn is lenne bármi "igazi" hifihez vagy házimozihoz, de akár csak az igényes, felső kategóriás televíziókhoz mérni is. Amit kapunk, az korrekt, a rendszer képességeit feleslegesen nem feszegető, zavaró torzításoktól mentes hang. Az esti hírek, vagy szappanopera megértéséhez ez elég is.

Ha már a képminőséget annyira fontosnak érezzük, hogy fontolóra vesszük egy jobb TV beszerzését, szánjunk rá egy minimális összeget valamiféle hangrendszerre is!

Persze megeshet, hogy a tévére kötött, amúgy jól szolgáló házimoziszett hangját soknak érezzük, még kisebb hangerőn is (főleg ha annak erősségét nem lehet kellő finomsággal szabályozni). Ilyenkor jól jön a gép saját hangja, illetve az éjszakai tévézés egyik leghasznosabb kelléke, az automatikus hangerő korlátozás és a "tiszta hang II" álnéven futó program. Ezek egyrészről féken tartják a csendes tévézést bosszantóan félbeszakító, harsogó és dübörgő reklámokat, másrészt az érthetőség szintjére emelik a párbeszédeket. Így nem zavarjuk a szomszédot, vagy a másik szobában alvó gyerekeket. Ezek a beállítások egészen jól beváltak az éjszakai használatban. A hangerő-szabályozás azonban nem volt ennyire pozitív. Sajnos az esti, halk használatban annyira hasznos programokhoz nem társul kellő finomsággal szabályozható hangerő. A 0-5 közötti tartományt nyugodtan lehetett volna kétszer ennyi lépcsőre bontva megoldani.

A csendes üzemeltetésnek persze van még egy módja, a fejhallgatós használat. A szokásos oldalsó fülhallgatóaljzat nagyjából annyira hozzáférhető, mint bármely más modellnél. A képcsöves modellek kihalásával a könnyen hozzáférhető előlapi csatlakozók kivesztek, helyüket pedig a "nem annyira nehezen hozzáférhető" oldalsó csatlakozók vették át. Persze ha van egy házimozi rendszerünk, akkor az ezt a nehézséget is orvosolhatja, mivel a legtöbb erősítőn előlapi fejhallgató aljzat vár ránk.

Ami a dróton befér

A készüléknek az elvártaknak megfelelő számú digitális és analóg bemenete van, itt sincs olyasmi, ami külön említést érdemelne. Az LG-re jellemző forráskiemelés itt is megjelenik, vagyis azok a bemenetek, amiken aktív készülék csatlakozik, a forrásválasztásban kiemelve szerepelnek. Ez némileg megkönnyíti a kezelést.

A sok csatlakozó között természetesen találunk egy USB aljazatot is. Ez FAT32 és NTFS formátumú meghajtókat kezel. A leírás szerint elosztón vagy kártyaolvasón keresztül nem csatlakoztatható rá eszköz, ennek ellenére FAT32-es lemezzel mindkét manővert sikerült sikerrel véghezvinni. Ez a nagyfokú rugalmasság sajnos NTFS lemezeknél már nem állt rendelkezésünkre. Több mobil merevlemezt is sikertelenül próbáltam a készülékre csatlakoztatni, beleértve a saját táppal rendelkező modellt is. A sikeres csatlakozások azonban kárpótoltak. A készülék egy kicsit válogatós, így hát jobb ha mi is azok leszünk. Az LG kínálatában akad néhány kis áramfelvételű merevlemez amikből nyugodtan válogathatunk.

A DLNA hiányáról szólva, annak is betudhatjuk a hálózatos szolgáltatások elmaradását. Ugyanakkor az LG kínálatában bőséggel akad a TV távvezérlőjével is irányítható Blu-ray lejátszó, ami hálózatos funkciók sokaságát hozhatja el nappalinkba vagy hálószobánkba.

Üzemeltetési költségekről szólva, a 106 cm képátlóhoz mérve jó fogyasztási adatokat kapunk. Tipikusan 82 watt volt a teszt alatti teljesítményfelvétel, ami DivX lejátszás közben 87-95 watt között ingadozott. A háttérvilágítást is aktívan befolyásoló képmóddal ez esetenként alacsonyabb átlagot is produkálhat. Ugyanakkor, ezen üzemmód alkalmilag, ha csak pár másodpercre is, de képes volt a teljesítményfelvételt 116 wattra emelni. Persze mielőtt ezt a 116 wattot soknak éreznénk, emlékezzünk meg a plazma képernyőkről, amik hasonló helyzetben 200 watt körüliek, vagy gondoljunk a korábbi, nem LED világítást használó modellek 140-160 watt közötti tipikus értékére. Egyszóval bátran kijelenthetjük, hogy ha egy átlag háztartásban egy klasszikus képcsöves vagy plazma tévét erre a modellre váltunk, akkor az látható, havi 800-1000 forintos megtakarítást jelenthet majd a villanyszámlában. Viszont képminőségben egyáltalán nem biztos az előrelépés, legalábbis egy jó plazmához képest.

Tetszésnyilvánítás

A mindennapi használatban ez a TV egy könnyen kezelhető, könnyen szerethető típus. A távvezérlő kényelmes, a Q Menü pedig leegyszerűsíti a leggyakrabban használt funkciók elérését. Leszámítva az USB-vel felmerült kisebb gondokat, illetve a hálózatos funkciók hiányát, ez a TV jól szerepelt. A képe valóban nagyon jó és itt ez a lényeg. Az LG 42LE5300 teljesíti amit vállal. Jó szívvel ajánljuk egy házimozi rendszer képmegjelenítőjének, vagy akár egy kisebb szoba mindenesének is.