Wattson Audio MADISON hálózati streamer teszt

2022. április 29., péntek, 20:55

Wattson WattsonAudio audio hifi streamer zenelejátszó médialejátszó audio lejátszó hálózati zenelejátszó hálózati streamer streamer teszt WattsonAudio teszt hálózati zenelejátszó teszt hálótai streamer teszt

Svájcról sokféle jelző ugrik be az embernek köztük a pontosság, bankok és rózsaszín tehenek az alpesi legelőkön. Kevésbé ismert oldala a magas minőségű hifi és stúdió eszközök gyártása (pl. Studer ReVox) ami gyártmányok elismert etalonnak számítottak az egész világon. Manapság keveset hallunk erről az oldaláról pedig most is készülnek színvonalas termékek az országban, jelesül a Wattson Audio termékei, köztük a MADISON névre keresztelt streamer.

A MADISON streamer a zászlóshajó ebben a sorozatban, ahol a Wattson Emerson ANALOG és DIGITAL a "belépő" modell. A belépő elnevezést nem véletlenül tettük idézőjelbe, a két masina minden csak nem belépő szintű hangot szolgáltat.

Streamerekben nincs hiány a mai világban, számtalan változat közül választhatunk, a full extrás mindent tudó verziótól a kifejezetten célorientált megoldásig egyaránt.

A Wattson MADISON az egyszerűbb felépítést tűzte ki céljául, elhagyva egy rakat, sokak számára teljesen felesleges és csak árdrágító kiegészítőt, de ami tényleg fontos az rajta van. XLR kimenet az RCA mellett, koaxiális és optikai digitális és természetesen Ethernet bemenet, okostelefonra telepíthető vezérlő applikáció, TIDAL és Qobuz közvetlen hozzáférés és még egy fejhallgató kimenetet is felfedeztünk rajta. Meg kell még említeni a hamarosan eljövendő Roon Ready képességet is, az eddigi tapasztalatokból kiindulva ez bármelyik nap megtörténhet.

Kinézet, csatlakozók

A kinézet meglehetősen egyénire sikeredett, az egyik oldalán lecsapott téglalapra hasonlít, ha szemből nézzük, amin találunk egy 6,35 mm-es fejhallgató Jack csatlakozót, négy apró LED-et és egy léptető/beállító/hangerőszabályzó gombot. Utóbbi körül íves kiosztásban pakoltak 10 db (reméljük jól számoltuk) még apróbb LED-et, ami a hangerő nagyságát mutatja, ha nem fix a kimeneti szint.

Hátulra Ethernet, koaxiális, optikai bemeneteket és RCA, valamint igen dicsérendő módon XLR kimenetet is szereltek és itt leljük fel a külső tápegység (5 V/2,4 A) bemenetét is. Mivel számtalan hasonló teljesítményű tápegység van a piacon, így a kísérletező kedvű hifistáknak adott a tuning lehetősége, ha netán cserélni szeretnék a gyári tápegységet.

Maga a ház alumíniumból készült és a kicsit rücskös felülete olyan öntvényre emlékeztet, amit azon frissiben kivettek a precíz öntőformából és azonmód eloxálták is. Ami megoldás kifejezetten masszív, tömör benyomást kelt, jó kézbe venni a MADISON-t, van benne anyag érzetet sugall. A hangerőszabályzó igen érdekes megoldást használ, a külső felületére két gumiperemet raktak, amit az egyszeri felhasználó hajlamos szimpla O-gyűrűnek nézni és lehet nem is téved nagyot. Mindenesetre pontosan és jól működik, léptetéskor jól érezhetően arretál, nem folyamatos a mozgása, ezzel védekezve a hirtelen, túl nagy hangerő változtatások ellen.

Belül

A Wattson MADISON olyan DSP-t tartalmaz, amely a saját szabadalmaztatott túlmintavételezési folyamatának ad otthont a bemeneti jelek optimalizálása érdekében. Ez az új interpolációs algoritmus az Anagram Technologies által kifejlesztett modulok örökségét használja fel. Jelentősen javítja a digitális/analóg átalakítási folyamatot az időtartományban, anélkül, hogy módosítaná a bejövő adatfolyam mintáit. Az Engineered streaming motorját használja, amely egy szabadalmaztatott megoldás, ami a Texas Instruments Sitara processzorán alapul.

A streamer minden csatornája saját, külön tápellátású, kettős differenciális DAC chippel rendelkezik. Ugyanazt a Cirrus Logic típust választották, mint az Emerson ANALOG-ban. A külső hálózati adapter által szolgáltatott egyenfeszültséget egy sor közös és differenciális üzemmódú szűrő simítja, majd továbbítja az elektronikus kártya különböző alkatrészeihez. Az áramkörök minden kritikus szakasza külön szűrővel és feszültségszabályozóval rendelkezik a nemkívánatos kölcsönhatások elkerülése érdekében. A MADISON esetében nem kevesebb, mint 15 alacsony zajszintű feszültségszabályozó biztosítja az egyes kritikus szakaszok optimális működését.

Természetesen az egész belső felépítés szimmetrikus, ezért erősen ajánlott az XLR kimenetek használata.

Használat közben

Haladva a korral a Wattson Audio MADISON a dugd be és felejtsd el irányvonalat erősíti, csatlakoztatjuk a táp- és Ethernet kábelt, összekötjük az erősítővel és kész is vagyunk. Némileg ugyan egy darabig elmolyol az első bekapcsoláskor, amíg megtalálja a hálózatot, de annyi baj legyen. Miután csatlakozott a helyi hálózathoz abbamarad az addig villogó LED-ek fényjátéka és fixen kezd el világítani a kiválasztott bemenet felett.

Bemenetet a forgatógombbal válthatunk, ha egyszer megnyomjuk villogni kezd a az aktuális bemenet feletti LED és arrébb léptethetjük, ha a megfelelő helyre léptettük a gomb újbóli benyomásával, fixálhatjuk a beállítást. Magát a hangerőt igen finom lépésekben hangolhatjuk, nem voltak zavaró ugrások a különböző szintek között.

A bemenet váltást, LED fényerő állítást, a hangerő szabályozást (állandó jelszintű fix is lehetséges) az iOS és az eljövendő Android Appon keresztül is vezérelhetjük. Kapunk még hozzá Placement EQ külön bal és jobb csatornának (Free Field, Close Wall, Corner).

A Roon Ready képesség egyelőre sajnos csak ígéret. A Roon ugyan látja, de nem engedi aktiválni addig, ameddig nem kapja meg a teljes Roon Ready képességet a MADISON. Viszont, ahogy feljebb is írtuk, ez tényleg csak idő kérdése és ez a funkció is működni fog.

A Jriver és az Audirvana használatával nem volt ilyen gond, azokkal elsőre és probléma nélkül lehetett működésre bírni a kis sötétszürke masinát.

A LAN vonalon megemlítendő még az UPnP és az Airplay összeköttetés megléte és használati lehetősége, az UPnP az egyszerű használatért, az Airplay a vezeték nélküli kapcsolatért.

Természetesen, mivel van digitális bemenete, így "sima" DAC-nak is lehet használni, olyankor a Roon sem problémázott holmi certifikáció miatt, hiba nélkül vette kezelésbe a MADISON-t. Az okostelefonos kezelő applikáció sajnos egyelőre csak iOS-re érhető el, a gyártó honlapja szerint az Android verzió is hamarosan kész lesz.

Melegedést alig, zajt és zavaró zörejeket egyáltalán nem tapasztaltunk működés közben, igaz ezt el is vártuk egy ilyen árkategóriájú készüléktől.

A gyártó fontos és praktikus újításokat jelentett be a következő firmware-be, amit appon keresztül is lehet vezérelni, kikapcsolható és még kisebb fényerejű visszajelző LED fényerő szabályzást. A különálló tápegység egy igen jól sikerült kis szerkezet - a gyártó szerint orvosi minőségű - amiben lehet valami, ugyanis pár másik tápegység használatával, úgy nagyjából 100-120-ezer jó magyar forintig bezárólag nem nagyon vettünk észre változást a hangban. Persze ez nem zárja ki az ennél magasabb kategóriájú táp kipróbálását és használatát, ha valaki maximalista szeretne lenni, de, mint alant is olvashatjuk, a mellékelt tápegységgel is közel tökéletes előadást nyújtott a MADISON.

Tesztkörnyezet

Cambridge Audio 851A, Norma REVO IPA-140 és REVO IPA-70 sztereó erősítők, Cocktail Audio X50D hálózati futómű és streamer, Singxer SU2 Audio Bridge, Topping A90 fejhallgató és előerősítő, S.M.S.L M400 és Musician Aquarius DAC, Core Audio USB kártya, SVS SB-3000 szubláda, teljes VIABLUE és Ricable kábelezés, Roon, Audirvana lejátszó szoftver, TIDAL, Amazon HD és merevlemezen tárolt zenék.

Hangminőség

Sokszor hangsúlyoztuk már a bejáratás fontosságát, mennyire másképp szól valami egy idő után, mint egyből a dobozból kivéve. A Wattson MADISON-ra ez hatványozottan igaz. Első bekapcsoláskor némileg meghökkenve konstatáltuk, hogy ez a hang bizony nem olyan, amit egy ilyen árú streamertől elvártunk. Koaxiális bemeneten már elsőre megmutatta oroszlánkörmeit, de Ethernet csatlakozással egészen kiábrándítóan szólt; fedett, fémes és fárasztó hangot kaptak a füleink. A probléma elkerülése érdekében hagytuk pár napig bekapcsolva és "melegen tartva" a MADISON-t, addig csak futólag vetettünk rá néhány alkalmi fülelést.

5 nap után vettük elő ismét élesben és kezdtük a megszokott tesztzenéinket hallgatni rajta. Ekkor már nyomát sem találtuk az első bekapcsoláskori benyomásoknak, ott már igazolta miért is árazta be ennyire a svájci gyártó, össze sem lehetett hasonlítani a két hangzást.

Laza oldott, hihetetlenül részletes és teres előadást nyújtott, főleg a részletesség volt az, ami egészen megkapóra sikerült. Ez a részletesség nem katonásan és kínosan precíz felbontást jelentett, hanem egy élő a zenével együtt mozgó, természetes és könnyed részletességet. Ahol a legapróbb nüánszok is jelen voltak jól kivehetően a háttérben, mégsem uralkodott el a hangképen a túlzott felbontás érzete, egyben maradt a zene szövete.

Tulajdonképpen csak kötelességből hallgattuk meg demózenéinket, inkább csak élveztük a MADISON előadását, legyen az Hans Zimmer vagy Mike Oldfield. A prágai koncerten a hatalmas levegős, egybefüggő tér dominált, méterekre a hangfalak mögé tágult a színpad, lehengerlő nagyzenekarral és brutális szubbasszus tartománnyal. Mike Oldfield és Mark Knopfler a felvételtől függően, ha kellett intim bárhangulatot sugárzott, ha kellett megrezgette az ablakot a szólógitárral vagy Oldfield harangjaival.

Egészen szélsőségesen nagy dinamikai átfogást prezentált és tudott visszaadni könnyedén úgy, hogy sehol sem éreztünk ellaposodást vagy kínlódást az extrém tranziensek visszaadása közepette. A gitárok hangjának visszaadása megér egy külön misét, egészen varázslatosan élethűre sikerült e hangszer hangja. Itt is elsősorban a tengernyi részlet volt az, ami megfogott minket és magának a hangszernek a térbeli elhelyezkedése a levegőben, illetve a hangfalak között. Volt, hogy álló nap kizárólag Mike Oldfield játszotta a zenéket és képtelenek voltunk abbahagyni az élvezkedést.

Malia művésznő felvételein, barátságosan meleg és bensőséges hangulatot nyújtott ugyanúgy, mint Leonard Cohen lemezein, érvényre tudta juttatni azt az érzést, hogy a két előadó csak nekünk zenélt. Az énekhangokon is parádézott, itt is ugyanúgy könnyedén laza előadás volt a jellemző, mint a hangszereknél, úgy éreztük bármit le tud játszani korlátok nélkül, csuklóból megoldva az emberi hang amúgy igen nehéz reprodukálhatóságát.

Nem találtunk olyan zenei műfajt, ami kifogott volna a MADISON-on legyen az heavy metal vagy éppen opera. Ha arra került a sor zúzni is tudott AC/DC, Metallica, populárisabb műfajon (Phil Collins) az érzelmekkel is tudott játszani, Beethoven szimfóniáin sem bicsaklott meg, nem csinált játékszer méretű zenekart és nem tűntek el a sávszélek akkor sem, amikor az összes hangszer egyszerre szólt.

Nem meglepő módon a Norma REVO IPA-140 volt az az erősítő, amivel a legjobban érezte magát, annak a holografikus hangképe még egy lapáttal rádobott a saját részletességére, a végeredmény olyan hang lett, amit az ínyencek is bátran bevállalhatnak maguknak. A kisebbik testvérrel az IPA-70 erősítővel is minden igényt kielégítő párost alkotott, mindössze a kivehető teljesítmény csökkent egy kicsit és meglepő módon, hangyányit színesebb lett az összhangzat, a különbség inkább csak ízlésbéli, mint minőségbéli.

Az integrált fejhallgató erősítő kimenet a specifikáció szerint, inkább csak általános célra szolgál és a meghallgatás is megerősítette az ez irányú várakozásainkat. Egészen tűrhető hangerőt produkált AudioQuest NightOwl és Sennhsiser HD 600 fejhallgatóval, a szubjektív frekvenciasáv szélesség is rendben volt, de a kimeneti teljesítmény nem érte el egy különálló fejhallgató erősítő minőségét, mindazonáltal egy érzékeny fejhallgatóval egészen kellemes hangot lehet belőle kihozni.

Összegzés, ajánlás

Valódi (bár nem szeretjük ezt a szót) high end hangot nyújt a Wattson Audio MADISON streamer. Ebben az esetben vehető észre az az apró, ámde nem elhanyagolható különbség, ami a mezei hifi készülékeket és ezt a kategóriát elválasztja egymástól.

Ezek a különbségek első hallásra nem tűnnek soknak, de lényegi változást hoznak a zenehallgatás során, részletesség, ami nem megy el sterilség felé, a térben elhelyezkedő hangszerek hihetősége, a könnyed előadás, legyen szó triangulumról, gitárról vagy egy üstdobról. Nehezen megfogható részletek ezek, de aki hallja, az elsőre tisztában van vele, hogy ez valami más, ez nem a megszokott jó hang, ez már több annál.

Ebben a kategóriában egy úriember már nem beszél árakról, ezért az ár/érték arányt sem bolygatjuk, lehet, hogy van másik jobb ennyiért, de ebben az esetben egészen biztosan nem fog csalódni a leendő vásárló.

Mindenképpen Ajánlott Vétel, és aki teheti, hallgassa meg, persze csak egy bejáratott példányt.

1 2

Következő oldal >