Szobaakusztika 1. rész
Avagy: milyen gonosz szellemek rontják el az otthoni hangélményedet?
2012. január 2., hétfő, 10:20
akusztika hangfal hifi házimozi állóhullám szoba
Előfordult már veled, hogy a hangfal, amit hosszas szeánszozás, többszöri meghallgatás után hazavittél, teljesen másképp szólt, mint a bemutatóteremben? Volt már, hogy saját hangdobozodat hallottad szólni egy hifi kiállításon és a hangja sokkal pocsékabb volt, mint otthon? Ez nem valami misztikus csoda, nem lelki oka van: 90%-ban a helyiség akusztikája a ludas!
Lehet, hogy mikor hifit vagy házimozit szeretnél vásárolni, bőszen tanulmányozod a műsorforrások, erősítők és hangfalak műszaki paramétereit. Van azonban egy láncszem, az utolsó és gyakorlatilag legdrágább, amit valószínűleg te is figyelmen kívül hagysz: a saját szobád, ahova a cuccot tenni akarod. A helyiség akusztikája olyan fontos, hogy egyes esetekben jobban befolyásolja a hangzást, mint az egész rendszer. Szerencsére te is tudsz ezen javítani - akár olcsó vagy ingyenes eszközökkel. Hogyan? Megtudod a cikkünkből.
Mennyit számít az akusztika?
Egy rossz helyen felállított csúcsminőségű hangfal gyengébben szól, mint egy optimális szobában elhelyezett középkategóriájú modell. Az akusztika optimalizálása tehát jelentősen javíthatja a rendszered hangzását. Tartsd azonban szem előtt az arányokat! Minél jobb - vagyis drágább - a rendszered, annál kevesebb torzítást visz a felvételbe, és annál fontosabbá válik a szoba akusztikája.
Bár egy 50 000 forintos egydobozos "házimozi" is jobban szól, ha jó a helyiség akusztikája, mégsincs értelme százezreket költeni arra, viszont egy félmilliós lánc megvásárlásánál az akusztika hatását is érdemes figyelembe venni.
Amúgy erre sem kell feltétlenül százezreket költened. Egy kis odafigyelés, néhány berendezési tárgy is sokat javít a hangon. Eredményt azonban úgy fogsz elérni, ha ismered az akusztika alapjait, és így tudod, mit miért csinálsz. Nézzük át tehát röviden az alapokat.
Modern lakberendezési trendek "fürdőszoba" akusztikával.
Mi is az akusztika?
A hifid vagy házimozid hangzása szempontjából az akusztika nem más, mint a szobádban lévő légtér, és a falainak, ajtóinak, ablakainak, berendezési tárgyainak a hangra gyakorolt hatása. A legjobban úgy foghatod fel a szobád akusztikai jellemzőit, ha úgy gondolsz rá, mint a hangrendszered egy elemére, ugyanis mérhető, hallható hatást visz a hangzásba. Úgy, mint a hangszínszabályzó, csak a szobádon nehezebb a mélyeket és magasakat hangolni. Minél kevésbé érvényesül a "szoba készüléked" saját hangja, annál teljesebb lesz a hangélményed.
Ha a hangfalaid egy mező közepén szólnának, akkor egyszerűbb lenne a helyzet. Ott ugyanis nincs hangvisszaverődés. Ha a mezőn 4 méterről 8 méterre távolodsz a hangdobozoktól, a hangerejük a negyedére csökken. Zárt helyen azonban a falakról visszaverődő hanghullámok hozzáadódnak az eredetihez. Minél kisebb a szobád annál inkább. A hangfalból ugyanis minden irányba indulnak hangok, és ezek előbb utóbb elérik a falakat, a padlót, az ablakokat és a plafont. Ezekről a hangok részben visszaverődnek, és - előbb vagy utóbb - hozzád is eljutnak. Ezért van az, hogy ha kisebb a szoba, kisebb kakaó is elég az erősítőből.
Kis szoba - kis hang, nagy szoba nagy hang?
Szóval minél kisebb a helyiség, annál inkább befolyásolja a hifid vagy a házimozid hangját. A visszavert hangok ilyenkor jobban "belepofáznak" az élménybe.
A "visszhangok" persze azért lecsengenek, illetve a környező tárgyak is elnyelnek belőlük valamennyit, de nem minden hangot egyformán. Van olyan felület, amelyik jobban nyeli a magasokat, van amelyik a mélyeket. Ebből aztán mindenféle egzotikus keverék jön létre. A kínálatban szerepel a teremhang, a szobarezonancia, a csörgőhangok, az állóhullámok stb. A szoba hangra gyakorolt hatása két fő szabállyal írható le.
1. Minél messzebb ülsz a hangfaltól, a visszavert hangok annál jobban érvényesülnek.
2. Minél messzebb vannak a hangfalak a szoba falaitól és a tereptárgyaktól, annál kevésbé szólnak bele azok a hangzásba.
Ez a két tényező jelentősen befolyásolja a Te hangélményedet.
Szóval: ideális esetben a hangrendszert érdemes nagyobb helyiségben felállítani, a hangdobozokat nem rátolni a falakra, és neked sem a szoba hangfalaktól legtávolabbi sarkába ülni. Ha ezt betartod, akkor a visszavert hangok később jutnak el a füleidhez, mint ami a hangfalból indult el, így az agyad jobban elkülöníti a kettőt egymástól.
A baloldali szoba túl kicsi, így a hangfalak és a fotel a falakra szorulnak. A jobb oldali nagyobb szobában ugyanaz a hifi jobb hangzást nyújt.
Ha kicsi a szoba, a hangfalaidat rátolod az egyik falra, te közvetlenül a szemben lévő fal elé ülsz, akkor a hangok jobban összekeverednek, a hangzás zavaros, torz lesz. Ráadásul a különböző visszhangok néha a mélyeket, néha a magasokat erősítik. Emiatt a hangszínek is felborulnak. Ha műszerrel kimérnéd a szobádat, azt látnád, hogy főleg az alacsony-közép (500 Hz-ig terjedő) sávban fontos, mekkora a helyiség, és hol ülsz a hangfalakhoz képest. Magasabb hangoknál kevésbé érvényesül a hatás. Miért?
A diszkó előtt csak a lábdobot hallod
Talán te is megfigyelted, hogy mikor elmegy melletted egy izomautó, vagy a művelődési ház előtt hallod a benti koncertet, csak a basszus és a lábdob hallatszik ki. Ez azért van, mert a mélyek jobban "terülnek".
Ha a szobádban pontosan a hangfallal szemben ülsz, akkor legegyenletesebb a hangzás. Ha kimozdulsz jobbra vagy balra, akkor csökkennek a magasak és erősödik a mélyek aránya. Ez azért van, mert a magas hangok irányítottabbak, inkább csak előre terjednek, emiatt kevésbé verődnek vissza a szobád falairól is. Ráadásul a magashangok hullámhossza rövidebb, ezért jobban elnyelődnek a falakon és a berendezési tárgyakon, tehát a falak főleg a mélyhangokat verik vissza, ezért ezeket érdemes csillapítani.
Itt ne arra gondolj, hogy ha megjavítod a szobád akusztikáját, akkor kevesebb lesz a basszus. Másról van szó.
A mélyek nem csak visszapattanni hajlamosabbak a falakról, de tovább is "pattognak" a szobádban jobbra-balra, előre hátra. Mint a golyók a biliárdasztalon. A mélyek ugyanis nem csak jobban "pattognak" de lassabban is halnak el. Ezt a szakma úgy hívja: hosszabb a lecsengési idejük. Ha csillapítod a mélyek visszaverődését, csak a "pattogást" szünteted meg. Vagyis ha például egy mély dördülés, lábdob ütés vagy becsapódás van a felvételen, csillapítottabb szobában a hangereje megmarad, de nem fog egy fél perces bbááááámmmmmm hallatszódni, hanem csak annyi BÁMM. A filmek és hangmérnökök eredeti célja pedig ez az utóbbi.
Az állványok akusztikai szempontból is javítanak a szobád hangzásán, és a hangfalak rezgéseit is csökkentik.
Hifi vagy házimozi?
Nem tudom, hogy jó hír neked, vagy rossz, de más szobaakusztika ideális ha kétcsatornás hifit, és más ha 5.1 (vagy több csatornás) házimozit akarsz hallgatni. Sztereóban két hangfallal akarsz szimulálni egy veled szemben lévő hangszínpadot. Ilyenkor előnyös, ha a szoba "hátsó fertályáról", vagyis a mögötted lévő falakról visszaverődnek a hangok. Az 5.1 házimoziknál viszont a téged körülölelő teret a hangmérnökök eleve belekeverik a hátsó hangfalak tércsatornáinak jelébe. Ebben az esetben a mozikhoz hasonló, akusztikailag csillapított teret érdemes kialakítanod.
Eddig áttekintettük, hogy a szobád mérete, a hangfalak és a foteled elhelyezése hogyan befolyásolja a hangzást. Most nézzük meg, hogy milyen akusztikai hibák ronthatják el a hangélményt.
Az akusztikus torzítások típusai
Bemutatom azokat a "gonosz szellemeket", amikkel együtt élsz: a szobád akusztikai torzításait. Ezek teszik tönkre a súlyos pénzeken megvásárolt hifid vagy házimozid hangját, ezek rondítanak bele a magával ragadó hangélménybe. A lista (a teljesség igénye nélkül):
1. Csörgővisszhang. Létrejöttének oka az üres - csillapítatlan - szobában a falak közt oda-vissza verődő, energiáját lassan veszítő hang. Nem akarlak elkeseríteni, de ha a hangzás lenne elsődleges, a falait nem párhuzamosra építették volna. Állj pontosan a közepére, és tapsolj. Ha egy furcsa, torz lecsengést veszel észre, akkor nyakoncsípted a csörgővisszhangot. Ha Te és a hangforrás is a párhuzamos hangvisszaverő falak között, középen helyezkedtek el, akkor minden hangeffektus megismétlődik, mikor az a két falról visszaér hozzád. Az agyad ezekre a ritmikusan ismétlődő hangjelenségekre nagyon érzékeny. Ha az ismétlődés 20 és 200 milliszekundum között van - tehát másodpercenként 5-50-szer következik be - akkor érdessé válik a hangzás. Ha nagyobb a szoba, és 200 milliszekundumnál - vagyis 1/5 másodpercnél - tovább tart a hangnak visszaérni hozzád, akkor a hangimpulzusokat igazi csörgőként érzékelheted.
Mit tehetsz a csörgővisszhang ellen? Az lenne jó, ha a szobád falai egymással csekély, körülbelül 10 fokos szöget zárnak be. Ha nem így van, ne fogj kalapácsot a bontáshoz! Csörgővisszhangok kialakulását úgy is elkerülheted, ha az egymással szembeni falakat eltérő módon burkolod. Például, az egyiken legyen egy könyvespolc, de a másikon még véletlenül se. Mivel ritkák a teljesen bútorozatlan, vagy abszolút szimmetrikus szobák, ezért a csörgővisszhang kialakulása inkább akkor fenyeget, ha a hifidet vagy a házimozidat egy teljesen üres helyiségben állítod fel.
2. Utózengés. Az utózengési idő az az időtartam, amely alatt a hang megszűnése után a zengő hang egy ezred részére csökken. Minél nagyobb a szobád, minél kevesebb bútor és berendezési tárgy van benne, annál kellemetlenebb az utózengés. A megfelelő csillapítás - ahogy már említettem - főleg akkor fontos, ha házimozit akarsz, hiszen a hangmérnökök a háttérsugárzókba amúgy is bekeverik a filmek jeleneteire jellemző visszhangokat.
3. Állóhullámok: a sarkokban és a falak közelében alakul ki. Azért jön létre, mert a faltól bizonyos távolságban a hangfalból érkező és a visszavert hang azonos fázisban találkozik, ezért felerősítik egymást. Máshol azonban ellentétes fázisban, ott pedig gyengítik egymást. A szoba sarkaiban azért jelentkezik erősebben, mert ott két szomszédos falról egyszerre pattan vissza a hang. Az állóhullámok kiküszöbölésére a sarkokban úgynevezett csőcsapdákat helyezhetsz el. Ezek függőlegesen felállított, szivacsborítású hengerek.
4. Sajáthang. A szoba saját hangja a falak és a padló-mennyezet közötti távolságtól függ. Tulajdonképpen rezonancia, amely azért jön létre, mert a hangfalból induló hangok hullámhosszának egész számú többszörösei azonosak a szoba valamelyik méretével (hosszával, szélességével, magasságával), ezért rezonanciába hozzák azt. A hullámhossz a hang terjedési sebességének (kb. 340 m/s) és a frekvenciájának hányadosa. A 34 hertz jó mély hang, ezt általában csak a szubbasszus sugárzó tudja kipréselni magából, ennek hullámhossza 10 méter. Egy 170 Hz-es hang - ami még mindig elég mély - hullámhossza már csak 2 méter. A normál zenei A hang 440 Hz, hullámhossza 77 cm. Sajáthangokra tehát leginkább mélyebb frekvenciatartományokban számíthatsz. Ha a szobád magassága, szélessége és hossza nem egyforma (vagyis nem kocka), akkor nem egy nagy, hanem három kisebb erősségű rezonancia jön létre. Ha viszont a magassága és szélessége egyforma, akkor a sajáthang már fokozottan jelentkezik.
Állóhullámok nemcsak a szembenlévő falak, illetve a padló és a plafon között jöhetnek létre, hanem átlósan is. A szobád rezonanciáit nehéz utólag befolyásolni. A hangversenytermeket, stúdiókat eleve úgy tervezik, hogy a rezonanciák széttolódjanak, de a lakások építésénél feltehetőleg mindenre ügyelnek a tervezők csak erre nem.
Ebből a cikkből a szobaakusztika elméleti alapjait ismerhetted meg. Ha érdekel, hogy mit tehetsz a szobádban lakozó, a hangminőséget romboló "gonosz szellemek" ellen, olvasd el a folytatást, amiből megtudhatod, hogyan űzheted el ezeket.
További cikkek: