Spotify, TIDAL és Deezer

2020. április 24., péntek, 16:00

Spotify TIDAL Deezer streaming stream szolgáltató streaming szolgáltató streaming szolgáltatás

Miért is jó ez nekünk, valóban szükségünk van-e rá és mi a különbség a három szolgáltató között, érdemes rájuk pénzt áldozni? Mit kínál nekünk a három legnagyobb streaming szolgáltató, a TIDAL, a Spotify és a Deezer?

Mindennapjaink közé beférkőztek a különböző műsorszolgáltatások, legyen szó audióról/videóról vagy a kettő ötvözetéről, számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre, ha a fülünket és/vagy a szemünket szeretnénk kényeztetni bármikor, otthon a fotelban ülve kényelmesen. Koronavírus járvány idején a karanténban unatkozva főleg van rá idő és lehetőség, vigyázzunk egymásra, maradjunk otthon zenét hallgatni!

Utólag visszagondolva teljesen természetesnek és logikusnak tűnik a stream szolgáltatók megjelenése, elterjedése és használata az egész világon, de nem volt ez mindig így. Napjainkban teljesen megszokott a villámgyors, bőven elegendő sávszélesség az internetes kapcsolatokon (kis hazánk ebből a szempontból meglepően jó helyzetben van) de régebben a csekély sávszélesség miatt, erősen csökkenteni kellett a streamelt anyag minőségét, hogy mindenki számára elfogadható szolgáltatást nyújtson, ne legyen szakadozott a hallgatott zene.

2008-ban még jellemzően ADSL kapcsolat volt kiépítve a széles nagyközönség és a tisztelt zenehallgató számára, ami akkoriban nagyjából 1-10 Mbit/s között mozgott. Annak következménye a streamelt anyagok erős tömörítése, mondván a legtöbb embernek az is megfelelő (lásd MP3).

Itt szeretnénk egy közkeletű tévedést korrigálni, ugyanis a Spotify NEM MP3-ban, hanem OGG (és AAC) formátumban sugároz, ami hasonló a FLAC tömörítéshez, de azzal szemben veszteséges viszont jobb minőségű, mint az MP3.

A Spotify 2008-as indulásakor, akkor még Spotify AB néven futott és csak Svédországban volt jelen de dinamikusan fejlődött. 2012 decemberére a szolgáltatás az alábbi országokban volt jelen: Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Feröer, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Liechtenstein, Luxembourg, Magyarország, Monaco, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. Azóta a világon szinte mindenhol kézzelfogható valóság és mára már bőséggel túllépte a 100 milliós felhasználói tábort.

A fellelhető zenék száma bőven 50 millió felett van, ergo itt mindenki talál olyat, amit hallgatni szeretne, ráadásul egyénre szabott lejátszási listák is elérhetők bizonyos "betanulási idő" után, ugyanis a Spotify megjegyzi, miket hallgat a felhasználó és abból állítja össze mi az, amit szeret, a számtalan előre definiált mellett.

A választék gyakorlatilag végtelen, legyen szó műfajról, előadóról, stílusról és még számtalan egyéb módon szűrhetjük a találati listát, ízlésünknek és hangulatunknak megfelelően. Amit mindenképpen ki kell emelni a Spotify-al kapcsolatban, az a nagyszerű kezelhetőség és az egyszerű használat, bármilyen platformon, legyen az Windows, Android, Linux, MAC, mindenhol megkapjuk a felhasználói élményt, ami rengeteget számít egy termék megítélésében.

Összekapcsolhatjuk az okostelefonon futó Spotify applikációt egy olyan készülékkel/PC-vel, ami képes kezelni a Spotify klienst. Ilyenkor a telefon mint távszabályzó működik, de a hangot a DAC/Streamer játssza le és küldi a hangfalakra, amivel összekapcsoltuk a Spotify appot. Természetesen ebben az esetben az otthoni WiFi hálózatra kell csatlakozni. Ha valaki erős ingerenciát érez, hogy más is lássa éppen mit hallgat, arra is van lehetőség, például Facebookon keresztül megoszthatja másokkal is kedvenceit a lefényképezett pótvacsora képe mellett.

Simán webes böngészőből is irányítható a Spotify, a különbség annyi, hogy erről a felületről nem lehet (hivatalosan) letölteni.

Hangminőség tekintetében a Spotify megkülönbözteti az ingyenes és a fizetős szolgáltatást. Az ingyenes max. 160 kbit/s OGG Vorbis a saját appal, böngészőn keresztül 128 kbit/s AAC, a fizetős prémium saját appal szolgáltatás 320 kbit/s OGG Vorbis, a webes felületről 256 kbit/s AAC. Mi is pontosan ez a formátum? Az OGG a FLAC egy speciális, veszteséges tömörítésre kifejlesztett változata ami Vorbis néven fut hivatalosan és a Xiph.org alapítvány fejleszti, nem mellékesen teljesen nyílt és szabad forrású hangtömörítési eljárás. Az egyik legnagyobb előnye a metaadatok beillesztése az adatfolyamba, képek, dalszövegek és egyéb más információk küldése a hallgatók felé, haladva a korral és az elvárásokkal. Kardinális kérdés egy hifivel foglakozó újságban a - Hogyan szól? Nos mondunk egy meglepő dolgot, még az ingyenes Spotify is egész elfogadhatóan (igény és megszokás dolga) szól egy jó minőségű DAC-kal, streamerrel összekapcsolva, nem jellemző (annyira) rá az MP3 fedettsége és dinamikahiánya. Minden bizonnyal ez az eltérő kódolásból adódik.

A Prémium előfizetés, pedig ha nem is éri el értelemszerűen a veszteségmentes, pláne nagyfelbontású zenék minőségét, de bőven a hallgatható kategóriába tartozik és ugye ott a szinte korlátlan zenei választék, amivel semmiféle otthoni zenei gyűjtemény nem versenyezhet.

Viszont vannak, akiknek ez a minőség sem elég, többre/jobbra vágynak, sőt ha lehet még többre és jobbra megfizethető áron úgy, hogy közben a netes sávszélesség se növekedjen drasztikusan. Van erre megoldás?

Van.

Ezzel a remek felütéssel eljutottunk a TIDAL zenei szolgáltatóhoz, amely létrehozásakor a hangminőséget is szem előtt tartották.

Több megbízható és szavahihető ember megfigyelése szerint a jeges Skandináviában nem csak a Télapó és a szimfonikus metál teremnek, hanem akár egy olyan zenei szolgáltató is, akinél a streamelt zene minősége is számít, ilyen a tipikus skandináv névvel rendelkező Jay-Z aki a 2010-ben Norvégiában indult TIDAL-t később felvásárolta és saját elképzelése szerint alakította tovább.

Az itt fellehető zenék mennyisége is a bőven elég kategóriába tartozik, pontos számokkal nem tudunk szolgálni, mert mást mond a tulajdonos és mást az elvileg független elemzők. De az átlag elévülési idővel rendelkező hallgató sem fogja tudni meghallgatni az összes zenét még akkor sem, ha egész életében a TIDAL szól nonstop.

A TIDAL és a Spotify alapvető különbsége, hogy az előbbi exkluzív tartalmakat is kínál, ami csak náluk található meg, még lemezen sem adják ki, persze a zenék döntő többsége mindkét platformon megtalálható.

Ami még a TIDAL sajátossága az a sokak által szidott/dicsért MQA tartalom ami a kétféle előfizetés (nincs díjmentes verzió, csak ingyenes próba az új felhasználók számára) a HI-FI és a Premium közül az előbbivel érhető el. A Premium olcsóbb és "csak" CD minőséget, azaz 16 bit/44,1 kHz felbontást kínál veszteségmentesen, a drágább HI-FI már 24 bit és 48 kHz, valamint az MQA tartalom is csak itt érhető el.

A TIDAL FLAC formátumban streamel, így nagyobb sávszélesség kell hozzá, mint a Spotify-hoz, veszteséges tömörítés csak az MQA formátumban van, ott is csak a 24 bit/48 kHz feletti tartományra vonatkozóan, alatta marad a veszteségmentes verzió.

A TIDAL is jelen van (majdnem) minden platformra Android, Windows, iOS kivéve Linux, ott csak különböző trükkökkel telepíthető.

Maga a TIDAL szoftver nem olyan kifinomult, mint Spotify-os társa, nem kínál olyan különleges opciókat, de így is jól kézreálló és tulajdonképpen nincs is szükség többre, ha "csak" zenét akar hallgatni az ember, itt is vannak lejátszási listák, kereshetünk előadó, műfaj, kategória szerint.

Sőt a TIDAL kínál HD videókat és élő közvetítéseket is, azokat is nézhetjük, ha arra támad kedvünk.

Deezer

A Deezer bármilyen meglepő, a legrégebben indult a streaming szolgáltatók táborában, de semmivel sem marad le a többitől, sőt!

A Deezer kivételesen nem a kies Skandináviában született, hanem francia eredetű, Párizsból kezdett terjeszkedni 2007-ben és ma már világszerte hozzáférhető szinte mindenhol.

Jelenleg 56 millió engedélyezett műsorszámmal rendelkezik könyvtárában, több mint 30 000 rádiócsatornával, havi 14 millió aktív felhasználóval és 7 millió előfizetővel, ami nagyjából megegyezik a két másik szolgáltató táborával. A Deezer a weboldalán 189 országot sorolt fel, ahol minőségi zenét szolgáltat.

A Deezer ingyenesnek indult, de hamar rájöttek, hiába a reklámok és a dinamikusan bővülő felhasználói tábor, ez így nem tartható fenn, ezért 2009-ben bevezették a fizetős verziót a dicséretesen megmaradó ingyenes mellé, jobb minőségben, reklámok nélkül és letölthető tartalmakkal. A Deezerre saját zenéket is fel lehet tölteni, feltéve, ha szerződésben állunk valamelyik, a Deezer által felsorolt kiadók egyikével.

A Deezer sajátossága a keresztségben Flow-nak elnevezett funkció, ami hasonló, mint a Spotify megoldása, azaz felismeri, milyen zenéket hallgatunk, és ahhoz ajánl személyre szabott lejátszási listákat. Itt is olvasható az éppen lejátszott zenék dalszövege, ha valaki éppen arra kíváncsi mit énekel például a Halleluja című számban az aktuális előadó.

A Deezer gyakorlatilag minden platformról kezelhető, legyen az Windows, Android, Mac, Linux is egy harmadik fél által nyújtott alkalmazással, Apple Watch, Amazon Alexa, Apple Siri, Google Assistant, Chromecast támogatás, számtalan hardver támogatja natívan okostévé, okos hangfalak, felsorolni is nehéz.

Különlegessége a 360 Reality Audio, ami egyedülálló térélményt nyújt a kompatibilis eszközökkel, de elsősorban a Sony fejhallgatóira van optimalizálva.

A hangminőség az ingyenes, reklámokkal megtűzdelt MP3 128 kbps és a Premium 320 kbps-tól egészen a HIFI natív 16 bit/44,4 kHz-ig terjed amit már FLAC-ben streamelnek az audiofilek legnagyobb örömére.

Itt is létezik családi verzió, ami maximum 6 felhasználót jelent.

Hangminőségben valahol a TIDAL szintjén van, ez is hozza azt a megbízhatóan jó minőséget, ami egy jó streaming képes készülékkel megüti az audiofil szintet.

Hangminőség tekintetében a TIDAL jobb, mint a Spotify, az MQA tartalmak közül pedig igazi gyöngyszemeket is ki lehet fogni, utóbbiakhoz MQA képes DAC és lejátszó szoftver is kell. A Roon/Audirvana a TIDAL saját programja, natívan dekódolja az MQA-t, a Jriver és a foobar2000 sajnos nem ismeri. Ha nincs MQA képes DAC-unk, az első, 96 kHz-ig (ami akár 384 kHz-ig is felmehet) történő kibontást a Roon és az Audirvana is elvégzi.

Szubjektív hallgatás során a három platform jól megkülönböztethető egymástól, a Spotify kicsit csal, kicsit kiemel a felső basszusban és a felső prezenszben, ettől "látványosabb" a hangja, mint a TIDAL-nak, ami cserébe jóval valóságosabb, "mélyebbre" és "magasabbra" megy, sokkal nagyobb levegőt mutat a hangszerek között, még ha elsőre kicsit "sötétebbnek" tűnik is. A Deezer talán a legsemlegesebb a három közül.

Összességében az átlag zenehallgatónak nehéz a döntés, mindhárom platformnak megvan a maga előnye és hátránya és tulajdonképpen a Spotify is elfogadhatóan szól egy jó készülékkel. A Deezer még a kenyérpirítón is fut, nem mellesleg ott a veszteségmentes CD minőség, a TIDAL-nál ott az MQA és az alapból veszteségmentes streaming, ellenben valamivel drágább, mint a Spotify és nincs ingyenes verzió.

Végszóként, ma már egy átlag zenehallgatónak egész egyszerűen nincs szüksége otthon tárolt anyagokra, mert szinte az összes zene elérhető valamelyik szolgáltatónál és bárhol meg lehet őket hallgatni (útközben, kocsiban, vízparton horgászat közben, menetközben, bárhol olyan minőségben, ami régebben elképzelhetetlen volt). Nem vonatkozik ez persze a hithű hifistákra, akik képesek kiadni félhavi fizetést egy, az alsó-hátasztáni asszonykórus énekkara által előadott, nyenyerére és zümmögő dűznire írt felvételre, de abból is csak a legelső verzióra, amit még Amper von Karaláb vezényelt (hogy szó ne érje a ház elejét, mi is ebbe a táborba tartozunk).

További cikkek: