Samsung PS51E550 és PS51E530 plazma TV teszt

Kétpetéjű ikrek

2013. március 26., kedd, 14:00

Samsung PS51E550 PS51E530 Samsung plazma Samsung plazma plazma TV Samsung TV TV teszt plazma teszt plazma TV teszt 3D TV Smart TV okostévé Samsung E550 Samsung E530

Az E8000 csúcsmodellel kezdtük a 2012-es Samsung plazmatévékkel való ismerkedést, aztán a középkategória jeles képviselője (E6500) után ? jobb későn, mint soha - megérkezett hozzánk a belépő full HD 3D modell is, a PS51E550. Hogy ne szomorkodjon magában, kísérőt is kapott az E530 személyében. Mindkettőt alapos nyúzópróbának vetettük alá, erről adunk egy rövid összefoglalót.

Amióta piacra került a két nálunk vendégeskedő TV, azóta foglalkoztatja a tévét vásárolni szándékozókat, vajon mekkora különbség van eme típusok képminősége között. Érdemes-e néhány tízezer forinttal többet kiadni a 3D funkcióért, amit talán sosem fognak használni. Talán furcsának hangzik, de nagyon sokan nem szeretnek szemüvegben tévét nézni, vagy nem érdekli, vagy zavarja őket az idegrendszer becsapásával operáló technológia. Ezért rendszeresen felmerülő igény, hogy miért fizessen valaki a plusz tudásért, amikor nem érdekli, nincs rá szüksége. Ugyanakkor általános vélemény, hogy a 3D-s tévék képminősége 2D-ben is jobb, amire találtunk már bizonyítékot, de nem tartjuk törvényszerűnek.

Az ismerkedést az E550-nel kezdtük, de talpára helyezés előtt hátlapját összehasonlítottuk a másik modellel. Illetve csak hasonlítottuk volna, mert annyira egyformák, mint két tojás. Nem a húsvéti, mert azoknak ? ahány, annyiféle - a színük és a mintájuk. Szemből a keret színe és külső széle mutatnak eltérést, valamint a talpuk más. Az 550-ét üveglap borítja, az 530 be kell érje műanyaggal, ami fix, forgatni nem lehet. Közelebbről megvizsgálva a csatlakozóikat, azok fajtája és elrendezése szinte azonos, mennyiségük viszont nem. Az E530-ról lespóroltak egy-egy HDMI és USB bemenetet, az arány 3:2 illetve 2:1 az E550 javára. Kivételt képezhetnek még a HDMI bemenetek, amik csak a 3D-s modellen 1.4 szabványúak. A HDMI-vel (CEC) összefüggésben említendő az Anynet+, melyet lelkesen szoktunk használni a Samsung tévékkel, nos, ezt hiába keressük az E530 fedélzetén.

Okostévés funkciókat és ezek kihasználásához Ethernet csatlakozót csak az E550 kínál, illetve külön megvásárolható USB-s WiFi vevővel is képes kapcsolódni az internetre. A szintén jó pénzért kapható kamerával Skype-ra is használhatjuk az E550-et. Mindkettőben egészen tisztességes médialejátszó rejtőzik, ami természetesen semmilyen szempontból nem egyenértékű egy külső eszközzel, célhardverrel. Némi vigasz, hogy a többi gyártóé még ennyit sem tud. Amennyiben maximálisan ki akarjuk használni az E550 3D képességeit, 3D-s Blu-ray vagy médialejátszóra is szükségünk lesz. PVR és WiFi Direct csak az E550 tudástárában szerepel. Bónuszként, internetről letölthető alkalmazással, mobil eszközökkel is vezérelhető. A PIP-et mindketten tudják, szokás szerint egy tunerrel, tehát valamilyen külső forrást kell igénybe venni hozzá.

A Samsung hangzatos fantázianévvel ellátott megoldásait mindkét tesztpédányunkban alkalmazták. Egyik a Clear Image Panel, mely a gyártó honlapja szerint egy új képernyő- és szűrőkonstrukció, megszünteti a széteső képeket, és szinte minden szögből tiszta képet jelenít meg. Így megszűnnek a szellemképek, és kiküszöbölhető az üveg okozta elmosódás.

Másik a Rear Black Panel, ami csökkenti a kültérből érkező és a képernyőről visszaverődő fény mennyiségét, hogy a megjelenített feketékben és árnyékokban a lehető legtisztább és legélesebb formájukban gyönyörködhessünk. A tükröződés csökkentésével a képek tiszták, élesek és torzításmentesek lesznek.

Ennek annyi a szépséghibája, hogy egyiken sincs tükröződést csökkentő bevonat, azzal csak az E6500 és az E8000 paneljének felületét látták el. Hiányában a környezeti fény hatására emelkedik a látható és mérhető feketeszint és csökken a kontraszt. Így leírva durvának tűnő szavak, ám a valóságban egyáltalán nem vészes, de meg kell említeni.

A tévékhez mellékelt távirányítók rendkívül mutatósak és csaknem egyformák, abban is, hogy rápillantás nélkül szinte lehetetlen feladat a kezelésük, viszont a megvilágításuk kiváló. Mindkettőn van 3D gomb, viszont Internet@TV feliratú csak a ?nagyobbikéra? került. Nem spórolták le róluk a képméret változtatás közvetlen elérését, amit képesek voltak elkövetni a két drágább modell távvezérlőjének tervezésekor.

A képminőség tesztelése három héten át tartó átlagos, mindennapi használatot is magába foglalt, természetesen műszeres kalibrálás után. Ezek a tesztpéldányok már bejárták az országot, minden állomáson és megállóhelyen, mint a személyvonatok, hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtak és üzemeltek. Így nem kellett bejáratnunk őket, azonnal megtörténhetett a képjellemzők optimalizálása.

A kalibrálás előtti méréseket a Film mód alapbeállításaival végeztük, mivel a Samsung készülékein a gyári képmódok közül elvileg, és rendszerint a gyakorlatban is ez adja a legjobb eredményt (továbbá ez az, amit a konkrét modelltől függő részletességgel kalibrálhatunk magunknak).

Az E550 itt meglepően gyengén teljesített. Ha nem lenne elég zavaró, hogy a szürkeskála világos fele erősen magentás árnyalatú (a dE2000=8 már egyértelműen érzékelhető eltérés), de 50%-os fényerőtől lefelé ez meredeken átcsap vörösbe. Az abszolút értelemben eltolt fehérpont is zavaró lehet annak, aki kalibrált kijelzők látványához van szokva, vagy több különböző kijelzőt is használ felváltva, de a hullámzó színű szürkeskála még zavaróbb, mivel esélyünk sincs legalább részben hozzászokni egy D65-től eltérő fehér színhez, ha az változó is.

Az elsődleges (piros, zöld, kék) és másodlagos (cián, magenta, sárga) színek az ITU BT Rec.709 dokumentumban előírt értékekhez képest közepesre vizsgáztak. Csak a vörösre mondhatjuk, hogy szemet szúróan téves (túl világos). Az alapbeállítás szokás szerint 2,2-es gammát céloz, ami világos szobába ideális, de a hollywoodi filmekhez és sötét szobához inkább a 2,4 passzol. Egyedül a vörös alapszín üti meg a dE=2 határt (ahonnan észlelhetővé válnak az eltérések).

Bár a Tone Response görbénk hagy maga után némi kívánni valót - a felső harmadban kissé világosabbak az árnyalatok, mint szeretnénk - és szélsőséges esetekben még a fekete árnyalatok közelében kékes elszíneződés is jelentkezik. A dE2000 függvényei figyelembe veszik, hogy a szemünk kevésbé érzékeny a sötét árnyalatok színére, mint fényerejére, de egy hosszú sötét jelent alatt azért kitágul a pupillánk, ha sötét szobában nézzük a kijelzőt.

A PS51E530 sokkal nagyobb, és sajnos kellemetlen meglepetéseket tartogatott.

Nem tudjuk, hogy ez szériahiba, vagy csak a nálunk járt példány volt beteg, de a Film mód alapbeállításaival egyértelműen rossz, a nézhetetlenség határát súroló képet adott.

Végül sikerült addig játszani az elérhető beállításokkal, míg értékelhető végeredményt kaptunk, de a fent leírt okokból erről inkább nem közlünk mérési eredményeket.

A Samsungok OPPO BDP-105EU két HDMI kimenetéről, AudioQuest Vodka kábeleken keresztül egyszerre kapták a Casino Royale szokásos filmrészleteit. Örömmel állapítottuk meg, hogy általános 2D képminőséget illetően mindkét készülék sok tekintetben túlszárnyalta várakozásainkat. A drágább Samsung plazmatévékre is jellemző, és bizonyos tekintetben a konkurenciát leköröző mozgókép-élményt képesek nyújtani.

Bekapcsolt CinemaSmooth mellett a 23,976 fps-sel pergő Blu-ray filmek is helyesen, ~96 Hz-en, azaz a forrás képkocka sebességének egész számú többszörösével, akadozás, vibrálás, vagy éppen "szappanopera hatás" nélkül jelennek meg. Mentesek az egyes plazmákra jellemző ?hamis kontúroktól? (a mozgó képelemeket, alakokat körbefonóan felerősödő ditherzajtól), vagy a túlzott zajosodástól.

De épp így kitűnően teljesítenek HD tévéadások 1080i/50 anyagaival is. Ha nem is tökéletes, de viszonylag szépen teszi a dolgát a de-interlace algoritmus, és a kijelzőknek sem esik nehezére az 50 fps követése. A mozgás kellemesen sima, miközben viszonylag zaj és elmosódás-mentes marad a kép. (Ez nem minden PDP-ről, és még kevesebb LCD-ről mondható el.)

3D tekintetében sem kell szégyenkeznie a PS51E550-nek, az Avatar kritikus részleteinek megtekintéséről kellemes emlékeink maradtak. Itt is a drágább Samsung termékek közepesen jó minősége köszön vissza, ami a viszonylag olcsó aktív szemüvegeket tekintve szép teljesítmény. Gyengéje, a korábbi kis és közepes képátlójú (<60 col) Samsung plazmatévéken mért, viszonylag alacsony kb. 1600:1 kontrasztarány. De egy olcsóbb készüléknek ez talán könnyebben megbocsátható, mint a csúcskategóriában. A TV többi előnyös tulajdonsága mellett, ezen az árszinten elfogadható (és sok LCD-vel szemben ez legalább homogén, felhősödés-mentes ?fekete?).

Hangminőségükre az ?átlagosnál picit jobb? minősítést adjuk, ennek oka a csaknem 6 centi vastag készülékház, amibe cipőkanál nélkül beszerelhetők a hangszórók és némi hely is marad körülöttük, hogy normálisan tudjanak szólni.

Azt azért nem mondanánk, hogy felesleges a drágább készülékek közt is szétnézni, de ár/érték arányukat tekintve nyugodt szívvel ajánlhatónak nevezzük jelen tesztalanyainkat. (Feltéve, hogy a PS51E530-nál tapasztalt anomáliák nem általánosak a szérián belül, vagy legalább megpróbálják őket hozzáértő módon beállítani, esetleg szakértővel beállítatni a 3D képességet nem igénylő vásárlók.)

1 2

Következő oldal >