Polk Audio TSx550T álló hangfal teszt

A Nagy Testvér

2016. november 4., péntek, 18:45

Polk Audio audio hifi hangfal Polk TSx Polk hangfal hifi hangfal hangfal teszt Polk hangfal teszt hifi hangfal teszt

A Polk Audio középkategóriás hangfalcsaládja, a TSx a lehető legszimpatikusabb módon igyekszik megnyerni magának a zene és házimozi kedvelőket: kedvező áron nyújtani színvonalas hangzást. A széria korábban tesztelt típusait követően most a legnagyobb modell, a TSx550T meghallgatására kerítettünk sort. Hamarosan kiderül, hogy a nagy méret csak üres látványoskodás, és a szubjektív tapasztalatok eredményeképpen az ígéret lufiként kipukkad, vagy épp ellenkezőleg, a nagy test valóban nagy élvezetet tud-e nyújtani.

Határozott megjelenés

A középkategóriás álló hangfalak választékát áttekintve a leggyakrabban két-, esetleg két és félutas, hozzávetőleg 90-100 cm magasságú példányokkal találkozhatunk. Hozzájuk képest a háromutas, öt hangszórós Polk Audio TSx550T impozáns látványt nyújt. Tényleges méreténél nagyobbnak mutatja magát, mi is meglepődtünk, amikor kiderült, hogy csupán alig szűk 10 cm-rel magasabb azoknál. De a széles frontoldalt tetőtől-talpig elfoglaló öt hangszóró és a jókora reflexnyílás olyan markáns megjelenést kölcsönöz neki, hogy nem lehet nem észrevenni a helyiségben. Nem szerényen és diszkréten meghúzódva akar zenélni, hanem jelenlétét hangsúlyozva a színpadra lépni, és megkezdeni az előadást. Bár ha valaki nem akarja közszemlére tenni a teljes hangszórókészletet, akkor fent hagyhatja a takaró selymet, amely az előlap teljes felületét (tehát a reflexnyílást is) lefedi, jóval visszafogottabbá téve a kinézetét.

Műszaki tartalom

A TSx széria kisebb típusait (TSx220B, TSx330T és TSx440T) ismertető korábbi tesztjeink után sok újdonságot már nem tudunk mondani a műszaki felépítésről. A doboztest masszív MDF-ből épül fel, ívelt oldallapú és hátrafelé keskenyedő, ez hatékony megoldást nyújt a belső állóhullámok kialakulása ellen, és optikailag is könnyedebbé teszi a látványt, csökkenti annak robusztus oszlopszerűségét. Szerencsére a hátoldal még elég széles maradt, így a kettős kábelezést lehetővé tevő két pár aljzathoz kényelmesen hozzá lehet férni. A hangfal borítása - ezen az árszinten magától értetődően - faerezetű fólia, de a nálunk járt példány végre nem az unalmas fekete, hanem az izgalmasabb kinézetű cseresznye színű volt. Maga a fólia viszonylag jó minőségű, strukturált felületű, kézzel végigsimítva kellemes, valósághű érzetet nyújt, mentes az olcsó műanyagszerűségtől.

A TSx550T háromutas, basszreflex kivitelű. Magassugárzója 2,54 cm-es (1 colos) selyem/polimer anyagú dóm. Ennek következtében a felső határfrekvencia nem az extrém magas ultrahangok tartományáig terjed, hanem 25 kHz-ig. A jól ismert közmondáshoz hasonlóan, mely szerint minden cigány a maga lovát dicséri, a gyártók is a saját műszaki megoldásaik előnyös tulajdonságait hangsúlyozzák. A Polk Audio ismertetője szerint a selyem dóm tiszta, részletező magastartományt és természetes énekhang reprodukciót garantál, ellentétben a fém membrános vagy tölcséres kivitelű magassugárzók hosszútávon fárasztó hangzásával. Ez persze - tudjuk jól - nem univerzális igazság, hiszen találkoztunk már naturális, tiszta hangzásvilágú tölcséres vagy fém (akár dóm, akár ribbon) sugárzós hangfalakkal. Az elvi konstrukció önmagában még nem garancia a kedvező eredményre, ennél jóval többet nyom a latban a színvonalas tervezés és a minőségi kivitelezés.

A mélyhangátvitel alsó határa viszont - a műszaki adatok szerint - egész alacsonyan, 26 Hz-en kezdődik. A két 20,3 cm-es (8 colos) mélyhangszóró membránja dupla rétegű, szendvics szerkezetű. Ezeket egészíti ki a hatalmas, több mint 10 cm átmérőjű reflexport. A nagy nyílásból adódóan remélhetőleg port-zajoktól mentes basszustartományban lesz részünk. A két 13,3 cm-es (5,25 colos) középsugárzó membránja szintén szendvics szerkezetű. A keresztezési frekvenciákat nem ismerteti a gyártó, egyéb netes forrásból sem sikerült felkutatni.

A kisebb teljesítményű - akár csöves - erősítőt használók számára jó hír a nagy érzékenység (91 dB), ennek köszönhetően az ajánlott erősítő teljesítmény egész alacsonyról, 20 wattól indul. Ugyanakkor nem csak az jellemzi a hangfalat, hogy már kis végfokozattal is jól kihajtható, hanem a terhelést is jól bírja, a megengedett legnagyobb teljesítmény 300 watt.

Hangminőség (sztereóban)

A több mint 22 kg-os dobozokat a helyükre cipelve (ekkora hangsugárzókat már inkább cipel az ember, mintsem egyszerűen elhelyez) Pege Aladár együttesével indítottunk. A szaxofon ércesen, testesen szólalt meg. Markáns jelenléte nem a hangfal agresszivitásából, hanem annak tudásbeli magabiztosságából táplálkozott. A bőgő színrelépésekor megnyugodva dőlhettünk hátra, hogy a bíztató műszaki paraméterek és a terjedelmes méretek mögött valódi képességek rejlenek. A húrok rezgése a legmélyebb tartományokban is remekül észlelhető volt. A TSx550T hangzása megfelelt annak, amit a kinézete alapján elvártunk. Találkoztunk már olyan hangdobozokkal, melyek többnek mutatták magukat, mert a robusztus megjelenéshez vérszegény megszólalás párosult, és hallgattunk már olyanokat is, ahol a filigrán kivitelt meghazudtolva olyan erőteljes basszusokat tapasztaltunk, hogy leesett az állunk. A TSx550T esetén viszont harmonizál egymással a látvány és a meggyőző energiájú teljesítmény. A bőgőhöz hasonlóan a dobok is testesen, fizikai valójukat demonstrálva jelentek meg. A legmélyebb hangú dobütések is szó szerinti ütések voltak: erőteljesek, gyors tranzienssel, nem pedig levegőért kapkodó huppanások, vagy lapos, erőtlen puffanások. A szubtartományon túl más jellemzőkre is figyelve, a Jazz at the Pawnshop indítása után széles, kiterjedt sztereó színpaddal örvendeztetett meg bennünket. A zenészek pozícióit teljes pontossággal be lehetett határolni. A hangzásképre visszatérve, a High Life elején ugyan a csörgők hangját teljesebbé tette volna egy kicsit fémesebb, csillogóbb jelleg, de összességében a lendületes, életvidám előadás kárpótolt minket a hiányosságért. A vibrafon és a klarinét nyílt, simára csiszolt hangképe alapján a középtartományban kétséget kizáróan magabiztosan mozgott, mint a felette levő régiókban. Ezzel együtt a hangzási balansz jól eltalált volt, sem az izmos mélyek nem váltak dominánssá, sem a jól kidolgozott közép nem tette prezenszessé a hangképet.

Elektronikus zenei albumon (Kraftwerk: The Man-Machine) a nyitó szám (The Robots) basszusai úgy indultak meg, hogy az felért egy kisebbfajta gyomrossal. Itt már nem csak hallottuk, de éreztük is az előadást. A szintetizátorok legfelső szólamaiban már nyoma sem volt a korábban tapasztalt fénytelenségnek. Úgy tűnik, csak kellő ösztökélés szükséges a selyem dómok számára, és ennek hatására már keményen oda tudják tenni magukat, nem probléma a lemezen tárolt információ csorbítatlan lesugárzása. Diana Krall: Let's Fall in Love száma ismét egy kicsit fedettnek tűnt, de ott is inkább csak a legfelső régiókra volt ez igaz. Az énekhangot és a zongorát egyaránt levegősen, plasztikusan képezte le, még ha a legfinomabb részletek kibontásával adós is maradt. Közvetlen és nyílt karakterével nem a korlátlan precizitást, hanem a lendületes vitalitást helyezte előtérbe. Képileg mintha egy szép panorámát tekintenénk meg: belátjuk a teljes horizontot, ugyanakkor nem merülünk el a mikroszkopikus részletekben, hogy külön-külön szemügyre vegyük a fűszálakon levő porszemeket.

Versenyen kívül (egy kis házimozi)

Bár a teszt elsődleges célja a hangfalpár sztereó szerepkörben való minősítése volt, de versenyen kívül egy 5.0 házimozi rendszer frontjaiként is meghallgattuk a két TSx550T-t. A TSx család két centersugárzója közül, az árban és méretben jobban ideillő, nagyobb, 84 900 Ft-os TSx250C hangdobozt kötöttük be a láncba. Azért mélynyomó nélküli konfigurációt állítottunk össze, hogy valóban a frontok képességeit ítéljük meg a teljes hangspektrumban, a szubtartomány előállítása is az ő feladatuk legyen. Az akciójeleneteket és párbeszédeket egyaránt bőven tartalmazó Captain America: Civil War (Amerika kapitány: Polgárháború) filmben mindhárom Polk Audio megmutathatta a képességeit. A dialógusokat a TSx250C tisztán, jól definiáltan reprodukálta. A repülőtéri összecsapásban a lövések, robbanások hangját remekül képezte le a két front, a hangeffektek masszívak, erőteljesek voltak. A szuperhősök küzdelmével járó pusztítás robaját kifulladás és megcsuklás nélkül, hatalmas energiával és dinamikával jelenítették meg.

Továbbra is fenntartva a véleményünket, hogy teljes értékű házimozi hangzáshoz elengedhetetlen egy (vagy több) dedikált mélyláda rendszerbe állítása, de a TSx550T segítségével - a korábbi tesztjeinket visszaidézve - az egyik legerőteljesebb hangú 5.0 elrendezést sikerült összeállítani. Zenés és koncertfilmeken a sztereó meghallgatáshoz hasonló lendületes, életteli előadást nyújtott. Egy földrengés ablak- és padlóremegtető dübörgését nem képes maradéktalanul megvalósítani, de ezzel együtt, az akciófilmek kedvelőinek sem kell túl sok kompromisszumot kötniük, amíg összegyűlik a pénz a rendszer kibővítésére.

Értékelés

Tesztalanyunk már többször említett attraktív megjelenése valamennyire behatárolja a lehetséges vásárlóközönségét. Valószínűleg az fogja megfelelő társnak találni, aki nem csak azt szereti, ha precízen leképzett, jól definiált zene szól a helyiségben, hanem ha látszik is, hogy honnan szól. Jelenléte domináns ugyan, de nem hivalkodó, sőt, ha ugyanez a formaterv egy furnérozott doboztestben valósulna meg, akkor minimum egy fél ponttal még többet is adnánk erre a szempontra.

A lényeget, a hangzást tekintve, a háromszázezer forint alatti kategóriában meggyőző teljesítményt mutatott a TSx550T. Bár részletező képessége nem teljesen kifogástalan, de lendületes, dinamikus hangzása, erőteljes mélytartománya, jól felépített sztereó tere, és tiszta, világos énekhang reprodukciója valóban hosszútávon hallgatható hangsugárzóvá teszi.

1 2

Következő oldal >