Musical Fidelity M6x DAC D/A konverter teszt

2023. január 10., kedd, 18:05

MusicalFidelity audio hifi DAC Musical Fidelity DA konverter USB DAC DSD DAC MQA DAC DAC teszt DA konverter teszt USB DAC teszt DSD DAC teszt MQA DAC teszt Musical Fidelity DAC

A Brit-szigetekről származó készülékek a legtöbb esetben a jó hang szinonimái, nagyon kevés olyan eset fordult elő, ahol azt kellett mondanunk, ez bizony nem üti meg a mércét. A Musical Fidelity sem kivétel ez alól, régóta prominens gyártó a piacon, széles termékválasztékkal és jó hanggal. Az egyik legújabb termékük, az M6x DAC valahol a felső kategóriában, a high end alatt, a tudásához képest (relatíve) elviselhető árazással.

Van itt mi szem-szájnak ingere, még fejhallgató erősítőt is kapunk a pénzünkért és az egyik legújabb, ráadásul kettős HyperStream II ES9038Q2M DAC chipet kettős monó üzemmódban, TIDAL MQA is helyet foglalt a fedélzeten, nem beszélve a Roon Tested plecsniről.

Tesztünk alanya egy D/A konverter, mégpedig a Musical Fidelity M6x DAC, a gyártó nemrég megjelent, ropogós friss üdvöskéje, számtalan lehetőséggel és meglehetős tudással felvértezve.

A digitális paradigmaváltás legjobb példája a külső DAC-ok megjelenése volt (nem is olyan régen) mára már eljőve a Kánaán, a teljes árkategóriában megszámlálhatatlan mennyiségű variációt zúdítanak a fejünkre a kereskedők és a gyártó cégek, ember legyen a talpán, aki eligazodik köztük. Egy viszonylag megbízható pont ebben a bőségben az angol gyártmányú készülékek piaca, ahol szinte egészen biztosan azt kapjuk a pénzünkért, amit várunk tőlük. A Musical Fidelity szokványosan kinéző, mondhatni funkcionális dizájnt pakolt az M6x DAC-ra, viszont pótolta ezt a csatlakozók széles választékával, állítható digitális szűrőkkel és előerősítő funkcióval.

Kinézet, csatlakozók

Ízlések és pofonok. A Musical Fidelity M6x DAC egészen biztosan nem kap formatervezési nagydíjat a maga szokványos, szabványos rack méretű fekete, avagy ezüst dobozára, amin meglehetősen véletlenszerűen helyezkednek el a kezelőgombok és a visszajelző aprócska LED-ek. Akik viszont szeretik az egyértelmű tájékoztatást nyújtó és olvasható feliratokat, azok kedvelni fogják, nekünk például tetszett ez az ergonómia. A 37 darab (!) LED minden beállítást és kapcsolatot érthetően visszajelzett.

Nagy vonalakban kitérve az előlapra; ott találjuk a be/kikapcsolót, a formátumot, a digitális szűrők, a DSD felbontását, és az MQA visszajelző, a Reclock és az Upsample, a bemenetváltó, a hangerő szabályzó és a fix/változtatható kimenet gombjai és a jól látható, de még pont nem zavaró mértékű LED világítást.

Hátul is bőséges a választék, XLR és RCA kimenetek egyaránt a rendelkezésünkre állnak, bemenetek terén pedig jár két optikai, egy koaxiális, egy AES/EBU és egy USB bemenet. IEC tápaljzat zárja sort egy, tologatható 230 V/110 V átkapcsoló lehetőséggel. I2S LVDS nincs, de az nem feltétlenül szükséges.

A készülékház eloxált fém, közepes súllyal és masszív kialakítással, gondos munkának tűnik, főleg a csatlakozók terén, amik természetesen aranyozottak.

A távirányitó egy megszokott, átlagos kivitel, kicsit zsúfoltan helyezkednek el rajta a gombok, ugyanis ez egy többcélú megoldás, nem csak a DAC-ot irányíthatjuk vele, hanem a Musical Fidelity többi gyártmányát is.

Belül

A már említett, kettős HyperStream II ES9038Q2 chip a lelke a D/A átalakításnak, Time Domain Jitter Eliminator, 16 magos XMOS és CPLD MAX II Altera processzor társaságában. A tápegység tartalmaz egy toroid Super Silent teljesítmény transzformátort, EMI szűrővel ellátva a zavarmentes működés érdekében.

A gyártó állítása szerint a NYÁK-lapoknál a teljesítmény és az egymásra hatás minimalizálása volt az első helyen, a dizájn helyett és ezt készséggel elhisszük nekik.

A beépített fejhallgató-erősítő áram-visszacsatolásos AB architektúrája nagy sávszélességet, rendkívül alacsony zajszintet és akár 128 dB dinamika-tartományt biztosít, miközben 16 ohmtól fogadja az energiára éhes fejhallgatókat is.

Használat közben

Megszámlálhatatlan opció áll rendelkezésünkre a hangkép megváltoztatása érdekében, kapunk nyolc db változtatható digitális szűrőt (a Musical Fidelity a legelsőt ajánlja) de minden további nélkül választhatunk másikat is:

1. Linear phase fast roll off

2. Linear phase slow roll off

3. Minimum phase fast roll off

4. Minimum phase slow roll off

5. Apodizing fast roll off

6. Hybrid fast roll off

7. Brick wall

8. Oversampling bypass

Lehetséges bypass funkció a nyolcadik gombbal, akkor a bejövő jel kikerüli a szűrőket.

Az upsampling felskálázza a felbontást a bementtől függően 192/352/384 kHz-re, ezzel ki lehet kerülni a szoftveres megoldásokat.

A megnevezések senkire se hozzák rá a szívbajt, bátran lehet velük próbálkozni, bajt vagy kárt nem okoznak és remek játék jól elszórakozni velük, azt kell választani, ami a legjobban tetszik, a különbségek amúgy is kicsik.

Az MQA LED-ek háromféle lehetőséget kínálnak:

MQA - zöld LED - MQA

MQA Studio - kék LED - MQA Stúdió

OFS - bíbor LED - MQA ellenőrizetlen (eredeti felvétel)

A DSD 64-128-256-512 felbontást kezel és jelez vissza.

Használhatjuk sima DAC-ként fix feszültségű kimenettel és előerősítőnek is az M6x DAC-ot, a jobb oldalon tudjuk aktiválni ezt a funkciót és ekkor erősíthetjük az XLR, vagy az RCA kimenet jelét.

Működés közben stabilan vette az akadályokat az M6x DAC, gyorsan és pontosan váltogatta az üzemmódokat, nem recsegett, vagy zajongott a műveletek közben. A Roon felismerte, igaz némileg meghökkenve vettük tudomásul a Roon DAC beállításai között a Pro-Ject feliratot a Musical Fidelity helyett, ettől függetlenül tökéletesen kezelte, mint, ahogy a Jriver és az Audirvana is.

A jókora készülékház szinte minden létező hőt elvezetett, melegedésnek még az árnyéka is alig merült fel.

Tesztkörnyezet

Naim SUPERNAIT 3, Cambridge Audio 851A, Musical Fidelity M8xi sztereó erősítők, Topping D70S, S.M.S.L M400, Musician Aquarius DAC-ok, Cocktail Audio X50D hálózati futómű és streamer, Musical Fidelity MX-STREAM, Topping A90 fejhallgató és előerősítő, Silent Angel N8 Pro switch, SVS SB-3000 szubláda, Satori, Gold Note, Focal Aria K2 936 és Monitor Audio Gold 200 hangfalak, VIABLUE és Schnerzinger kábelek, PC, Core Audio USB kártya.

Hangminőség

A meghallgatást főként XLR csatlakozón keresztül végeztük, a DAC gyártója is ezt ajánlja és a tesztkészülékek is ezen keresztül adják le a tudásuk legjavát.

Részletgazdag, közvetlen és feszes, emellett természetes hangot véltünk felfedezni az első meghallgatáskor, finoman erőteljes magashangokkal, amik mégsem telepedtek a hangkép egészére. A középtartományban dús és árnyalt, dinamikus zenével szórakoztatott minket (amit el is vártunk egy a ködös Albionból származó készüléktől) mesterséges feldúsulás nélkül, itt is a hihetőség volt a legfőbb jellemző. Érdekes módon, a keményebb gitárhangokon is jól érezte magát, nem csak Mark Knopfler akusztikus zeneszerszámát kedvelte, hanem AC/DC elektromos gitárjain is volt éle, lendülete a húroknak, nem csak az akusztikus, vagy a lágyabb dalokkal tudott villogni.

Lejjebb merészkedve a pincébe, ahol Hans Zimmer prágai koncertjével és Depeche Mode szintetizátorával tettük próbára, ott is meglepően könnyed, kerek feszes és buja basszusokat hallottunk. Nem a túlzottan elomló és szétfolyó mélyhangokat próbálta prezentálni, hanem itt is inkább a precízebb modorát vette elő, de mégis valahogy egyáltalán nem volt hiányérzetünk. Tehettünk be bármilyen zenét, azt magabiztos könnyedséggel hozta, egy szórakoztató, könnyed stílussal, ami sohasem hiányzott belőle.

Vivaldi Négy évszakából a Tavasz leültetett minket a hangfalak elé, egészen magával ragadó lendülettel szólaltak meg a hangszerek, szinte kézzelfogható közelségbe hozva a zenészeket egy kellemesen tágas térben, ahol mélységben is szépen el lehetett helyezni az előadókat.

Valahogy mindig az volt az érzésünk, egy picit mintha felbillenne a hallható sáv, kihangsúlyozva a közép- és a felsőtartományt, de ez becsapós. Inkább a tranziensek felfutó éle kapott egy olyan mikrodinamikát, ami párosult egy kivételes gyorsasággal, nem kente el időben a hirtelen beütéseket "egyben tartotta" a gyors felfutású hangokat.

Számtalanszor visszatértünk erre a jellegzetességre, hátha becsap minket az M6x DAC, és újból meg újból beraktuk Hans Zimmer-t, ahol nincs hiány falat és padlót bontó mélyhangokból, de semmiféle hiányt nem tapasztaltunk. Az alsótartomány szervesen kapcsolódott a közepekhez, nem volt lyuk a kettő között, egyenletesen simult egymásba ez a két rész, szóval nem csapott be minket semmivel.

Az egyik létező legfontosabb dolog az a hosszútávú hallgathatóság, mert semmit sem ér semelyik hangvisszaadó szerkezet, ha csak a demó felvételeken brillírozik, és csak azt lehet rajta hallgatni, ezért elővettük a Radio Paradise adását. Tisztelettel jelentjük, rég hallottunk ennyire levegősen megszólaló, lábdobogásra késztető produkciót. Magasan a léc felett vette az akadályt, napokig el lehetett hallgatni egyfolytában, odafigyelve és háttérzenének is kiváló volt.

A TIDAL MQA-t nem lehetett kihagyni, ha már ennyiféleképpen jelzi vissza a változatokat, itt a többi tesztkészülék mellett a Musical Fidelity MX-STREAM is használatba került.

Sokadszorra bizonyosodott be, hogy bizony a felvételek között jóval nagyobb a különbség a keverésben, mint a formátumban. Ha valami jól szólt, az jól szólt sima 16 bit/44,1 kHz-en is, ha valamit a hangmérnök helyett a délutános italautomata feltöltő kevert, az pocsék volt MQA-ban is. Mindenesetre magabiztosan zenélt itt is, ugyanazt a friss és üde megszólalást hozta, mint más forrásokkal, a LED-ek is virgoncan világítottak, az MQA típusától függően, ergo megnyugodva hátra dőlhettünk.

A DSD formátum volt az, ahol egy kis pluszt kaptunk még bónuszként, mégpedig erre a kódolási megoldásnál jelentkező simaságra és folyékonyságra, amitől egészen megtáltosodott az M6x DAC, itt jött elő, mit is tud valójában, nagy kár, hogy a többihez képest kevés ilyen zene lelhető fel.

A fejhallgató kimenet tisztességes hangerővel hajtotta meg az elég érzéketlen AudioQuest NightOwl Carbon fejhallgatót és elfogadhatóan is szólt vele, de azért érződött, nem erre fektették a hangsúlyt a fejlesztők, mindazonáltal nem is volt olyan rossz, lehetett vele zenét hallgatni.

Konklúzió, ajánlás

Nos, az angolok most sem hagytak cserben minket, sikerült egy olyan DAC-ot tenni az asztalra, ami bőven kielégíti az átlagos, sőt még a felette lévő hifisták igényeit is. Sokakat rabul ejt majd a maga friss, közvetlen, természetes és üde hangja, ahol a mélyhangok sincsenek elfelejtve, a középtartomány pedig amúgy is magától értetődően remek.

A dekódolt hangot még ezerféleképpen módosíthatjuk szűrőkkel, hagyhatjuk natívan nélkülük, túlmintavételezhetjük, van MQA és Roon Tested. Összeköthetjük az erősítőnkkel előerősítő módban mind XLR, mind RCA csatlakozással, van fejhallgató kimenet, ennyi szolgáltatást nem sok más DAC nyújt.

Aki ki szeretné használni ezt a sok lehetőséget és mellette még a hangra is igényes, annak tökéletes választás, a Musical Fidelity M6x DAC, mindenképpen ajánlott a meghallgatása!

1 2

Következő oldal >