Monitor Audio Monitor 300 álló hangfal teszt

2018. október 2., kedd, 08:35

Monitor Audio audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Monitor Audio hangfal Monitor Audio hangfal teszt

Nemrég hírül adtuk, hogy már a Monitor Audio is azon gyártók közé tartozik, amelynek termékei az Extreme Audio amúgy sem szegényes kínálatát bővítik, és rendkívül széles termékpalettával tölti ki tisztességesen megnövelt üzlethelyiségük maradék négyzetmétereit. Mivel ez a márka régóta ismert és kedvelt hazánkban is, egy tesztsorozatban lesz alkalmunk végiglépkedni új, és már esetleg ismert modelljein. Első körben a friss és igen látványos Monitor sorozat legnagyobb álló modelljét a Monitor 300 hangfalat nyúztuk néhány hétig.

A retro mindig modern

Az új hangfalak neve láttán mindenki számára egyértelművé vált, hogy a Monitor Audio marketingesei nem sokat túlóráztak hangzatos, esetleg divatos, de hatásos megnevezéssel. Monitor Audio Monitor sorozat. Pompás. Ezt ki is pipálhattuk. A dizájnerek ezzel ellentétben sokat tettek az új megjelenés érdekében, mert valahogy sikerült a retro érzést olyan modern köntösbe csomagolni, hogy első ránézésre a müncheni HIGH END 2018 kiállításon azt sem tudtuk eldönteni, hogy ez milyen gyártmány. Ezzel egyrészt arra is célzunk, hogy a Monitor Audio alaposan felrázta magát a frissítések és a megjelenés terén, másrészt arra, hogy a kiállítás egyik legjópofább standját rakták össze. Mindez azt jelenti, hogy az eddigi kifogástalan műszaki múltat egyre inkább sikerül innovatív gondolkodással értékesebbé tenni.

Ami a tesztalanyunkat, a Monitor 300-at illeti, nehéz rá mást mondani, mint hogy szép, érdekes, modern és mégis retro. Méretei alapján nem feltétlenül húzható rá a "sorozat legnagyobbja" kifejezés, még ha az is, mégis egy kecses, karcsú és nem is túl magas darabról beszélhetünk. Alig egy méteres magassága azonban komolynak mondható hangszórókészletet tartogat.

A három darab 16,5 cm-es, narancssárga (régi Ikarus buszhoz hasonló) MMP (Metal Matrix Polimer) mély és mélyközép membrán bármilyen távolságból magukra vonzza a tekintetet, és emellett, a fémrészecskékkel töltött polipropilén anyag, könnyű és nagyon merev is egyben.

A hármas ikrek felett pózoló 25 mm-es, kerámia bevonatú alumínium/magnézium ún. C-CAM magassugárzót már ismerhetjük a Monitor Audio komolyabb modelljeiből ahol eddig nagyon jó szolgálatot tettek, így ezek a gének vélhetően a Monitor 300 tulajdonságaira is jótékony hatással lesznek.

A körben feketére, az előlapon pedig szürkére fóliázott MDF doboztest nagyon jól eltalált szín kombináció ezekhez a dögös membránokhoz, bár a fekete gumihüvelyekbe illeszkedő, részleges méretű hangszóróselymet eltávolítva, nekünk annyira nem jött be a sok fekete lyuk a szürke felületen, ezzel szemben a sötét feliratok kifejezetten jól mutatnak mindenhol.

A doboz hátulján a szokásosnak mondható dupla kábelezésre alkalmas banándugós kábelcsatlakozók, illetve ezúttal két darab reflexport is helyet kapott melyet a tea kedvelő mérnökök egyszerűen és könnyen megjegyezhetően HiVe II-nek (High Velocity, Low Noise Reflex Port) neveztek el.

Érdekesség, hogy a Monitor 300 csomagolásában mindössze két reflexcső szivacsot mellékeltek, ezért a "teljes lezárás" nem lehetséges, így ha valakinek így sem sikerül megzaboláznia a basszusokat, akkor a megoldás már a saját kézügyességén fog múlni.

Ami igazán fontos

Afelől semmi kétség, hogy egy bizonyos hangsugárzó fajta belépő kategóriáját mindig feltűnő, jól sikerült optikával lehet a legjobban értékesíteni, hiszen ennyire alacsony áron nem egyszerű a magasszintű technológiát belepréselni az árba. Láttunk már számtalan példát erre, de mára ez teljesen természetessé vált. Amit nagyon szeretünk a Monitor Audio-ban, hogy sosem okoznak csalódást, ahogyan most is nagyon kellemes meglepetés ért minket.

Természetesen először kívülről vizsgálunk meg egy teljesen új modellt, de igazán kíváncsiak akkor leszünk, amikor szerszámot ragadunk, és a dolgok mélyére nézünk. Nos, a mindenféle hangzatos megnevezéssel ellátott hangszórókészlet eltávolítása után több mint megnyugtató látvány fogadott. A felső szekcióban dolgozó mélyközép és magassugárzó teljesen le volt választva a doboz belsejében, mely egy masszív merevítést is jelent egyben. Az alsó és a felső rész is teljes egészében ki van bélelve csillapító anyaggal, valamint a reflexcsövek pontosan a mélyhangszórók mögött helyezkednek el, ami szintén nagyon hatékonnyá teszi a légmozgást. További pozitívum a jó minőségű alkatrészekből összeállított frekvenciaváltó is, amely szintén mosolyt eredményezet a 240 000 forintos árcetli tudatában.

Fontos részlet még a négy nagyon stabil, szintezhető talplemez is, ami ráadásul még jól is mutat, bár a dobozban nem találtunk fapadlóra is alkalmas verziót, így azzal óvatosan kell bánni.

Számunkra eddig nagyon meggyőző volt, amit láttunk így már csak hallani akartuk, amit egy méreteihez is méltó 30 négyzetméter körüli átlagosan berendezett szobában tettünk meg.

Meghallgatás

A hangfalakat körülbelül 40-50 cm-re helyeztük el a mögöttük lévő faltól, minimális beforgatás mellett, és bő egy hétig használtuk háttérzaj generátornak, hogy az éles tesztig kicsit rá tudjon hangolódni a munkára, bár tudtuk, hogy ennyi idő még nem fogja kihozni a Monitor 300 végső teljesítményét. A hangszóró selymeket csak pár fotó erejéig (és mert muszáj kipróbálni) raktuk fel, de sajnos ezt a fajta funkcionális védelmet pár másodperc után azonnal el kellett, hogy távolítsuk, mert annyira átlagossá változtatta ezt a vagány, feltűnő szépséget, hogy szinte már bűn használni. Persze vannak körülmények, amikor elkerülhetetlen, de pont olyan mintha egy dögös énekesnőt a függöny mögött kéne hallgatnunk.

Szeánszunkat szokás szerint temérdek akusztikus zenével indítottuk. Az első benyomásaink hasonlóak voltak, mint amiket az eddigi Monitor Audio hangfalaknál általánosságban is tapasztaltunk. Az angolok alapvetően nem túloznak el semmit, de nem is vesznek el. Nagyon semleges, tiszta és egységes hangot kaptunk, mindenből pont annyit amennyit kell. Basszusok terén a Monitor 300 el van látva tisztességgel, de a karcsú dobozból mégsem bújnak elő azok az igazi pincemély frekvenciák. A gyártó által megadott 35 Hz-es alsó tartomány, ha határon is van, de reálisnak érződött. Bizonyos frekvencián, előbújt némi dobozhang, de ahogy fent is említettük, ez a néhány nap bejáratás még kevés, és idővel ezek a jelenségek megszűnnek.

Az énekhangok határozottan, jól pozícionáltan, de cseppet sem dominánsan szólaltak meg, a teljes középtartomány nagyon kiegyensúlyozott és nyugodt volt. A frekvenciasáv felső része akusztikus, jazz és szimfonikus zenéken még kissé álmoskás volt, a cintányérok, dobseprűk játékából hiányoltunk még egy csipetnyi élességet és tisztaságot. Azonban hosszan hallgatva ez a tulajdonság az előnyére változtatta a hallottakat, mert soha nem vált fárasztóvá a magas tónus. A sztereó színpad összességében jól tagolt és kellően széles, az énekhangot nagyon precízen helyezte a tér közepére, bár bizonyos hangszerek részletei nehézkesen akartak leválni a dobozokról. A tér mélysége átlagosnak mondható, de jól ábrázolta a zenekar elhelyezkedését.

Kellemes meglepetést nyújtott a zongora hangja, melynek a valósághoz közelisége és testessége ritkán bújik elő ilyen módon, a konkurencia hasonló árfekvésű modelljei közt.

Ahogy dögösebbre vettük az irányt, a Monitor 300 is kezdett felpörögni. Amit andalgós jazz hallgatása közben picit hiányoltunk az a rock zenéknél nagyon jótékonyan hatott a műsorra. A basszusok feszesek és gyorsak voltak miközben a magashangok visszafogottsága remekül tartotta kordában Lars Ulrich (Metallica) cintányérgyilkolását, vagy akár az elektromos gitár felsőbb hangjait. Mind alacsony, mind magas jelszinten egyben tudta tartani a Monitor 300 az előadást, bár halkan már nehezére esett előcsalogatni a dinamika tartalékokat. Nagyon jól állt neki a legtöbb rock zene, de sajnos a gyengébb minőségű felvételek másodrendű hangzását már ő sem tudta megmenteni. Az elektronikus zenék világában szintén nagyon otthonosan mozgott angol vendégünk, ahol a kellő basszus mennyisége és a kontrollált magas frekvenciák rendkívül jó alapot biztosított a középsugárzók játékának. Nagyobb alapterületűnek mondható teszthelyiségünkben sem éreztük, hogy mélysugárzóval kellene megtámogatni az előadást, de persze ha valaki szeretné megrázni a kakaós bögréket a konyhaszekrényben, arra már tesztalanyunk nem biztos, hogy képes lesz. 90 dB-es érzékenysége nem éppen a legmagasabbak közé tartozik, ezért 50-60 W-nál kevesebbel rendelkező erősítő nem biztos, hogy mindent elő fog tudni csalogatni a népes számú hangszóró készletből, de a rendelkezésünkre álló 80 W már elegendőnek bizonyult. Persze, ahogy az autók világában is mondani szokták, erőből sosem elég.

Összegzés

A Monitor Audio Monitor 300 alaposan felkavarta az unalmas, konzervatív hangfalak állóvizét, merész külsejével, friss, fiatalos színeivel és nagyon jó ár/érték arányával jelenleg igazán jó választásnak bizonyul az alsó középkategóriában. Tesztünkben szereplő fekete/szürke verzióban is igazi szobadísz, de ezenkívül választható még teljesen fehér vagy dió színű fóliázással, ráadásul mindezt komplett házimozi szettben is. Megépítésébe nem tudtunk belekötni, belső kialakítása pedig külön dicséretet érdemel. Hangzásvilága jobban passzol a modernebb energikusabb zenékhez, de a komolyabb akusztikus zenék világában is nagyon jól megállta a helyét. Tekintetbe véve 240 000 Ft-os vételárát, tetszetős külsejét és technikai tulajdonságait, csapatunknál kiérdemelte az Ajánlott Vétel címkét.

1 2

Következő oldal >