MEE Audio Pinnacle P1 fülhallgató teszt

2019. szeptember 16., hétfő, 16:00

MEE audio hifi fülhallgató hifi fülhallgató MEE Audio fülhallgató teszt hifi fülhallgató teszt MEE Audio fülhallgató MEE Audio hifi fülhallgató MEE Audio fülhallgató teszt

A MEE Audio Pinnacle P1 teljesértékű és átgondolt csomagként nyújt lehetőséget azoknak, akik az audiofil hangzást jócskán a százezres határ alatt keresik. De hol helyezkedik el egy ilyen termék a belépő és high end kategóriák közti kavalkádban?

Csúcs a kisebbek közt

Az ár/érték arány centrikus MEE Audio szeret kölcsön venni ismerős elemeket, majd tovább gondolni, saját ötletekkel kiegészíteni azokat. Ugyanakkor nem kívánnak ultra high end kategóriáig feltörni, ami a korlátozott büdzsével rendelkező fogyasztóknak egyértelműen pozitív.

A Pinnacle P1 (kb. 60 000 Ft) a cég jelenlegi legjobb in-ear fülhallgatója. Két évig tartó fejlesztés eredménye, vele testesítik meg az elérhetően árazott csúcsminőség fogalmát (ami teljesen helytálló, ha azt vesszük figyelembe, hogy felsőkategóriásnak nevezett fülhallgatókat akár többször drágábban is kínálnak). Utóbbi számos szemmel látható és rejtve maradt részletben egyaránt megnyilvánul. Gondolunk a 10 mm-es dinamikus hangszóróra, amelyet a könnyítés érdekében réz bevonatú alumínium tekercs mozgat. A kamrába akusztikai elemeket is építettek, amelyek diffúzor (hangot terelő/visszaverő) és csillapító (hangelnyelő) szerepet töltenek be az egyenletes frekvencia-átvitel érdekében. Ehhez az átlagosnál láthatóan masszívabb, tartósabb kivitel társul.

Küllem

A csomagolás igényességet, jó minőségérzetet sugall. Doboza többször nagyobb az indokoltnál, de más cégek is valamilyen vizuális úton kell, hogy hangsúlyozzák, egy csúcsmodell státuszát. A szárny-szerűen szétnyíló, kemény fedél alatt úgy fogadja tulajdonosát a bőrtok és a kiegészítők tárolói, mintha órát vagy ékszert csomagolna ki.

A fülhallgatóhoz két kábel jár, egy mikrofonos headset modullal és egy anélkül szerelt, ezüstözött OFC magos verzió. A végződés mindkét esetben MMCX a kamrák felőli és 90 fokos (L-alakú) 3,5 mm-es aranyozott Jack a másik oldalon. A mágnesesen csukódó bőrtokra lézerrel gravírozták a fülhallgató gyári számát. Hat pár szilikon és három pár szivacsos Comply illeszték is része a csomagnak ép úgy, mint a ruhára akasztható kábeltartó csipesz. Az ugyancsak tartozék 6,3 mm-es Jack adapter finom utalás arra, hogy a P1 audiofil kvalitású elektronikával párosítva fog igazán jól teljesíteni.

A speciális alakú, hallójárathoz idomuló, cinkötvözet kapszulák az alumíniumhoz képest kicsit nehezebbek, ugyanakkor merevebbek is, ami elvileg akusztikai szempontból előny. Az átlátszó lakkréteggel bevont, fémszínű külsőn szemmel láthatók a kézi polírozásra utaló leheletvékony csíkok. Mindez egyedi, már-már kézműves hatást kölcsönöz a fülhallgatónak.

Használat közben

A P1 komfortja összességében jó. A cink ötvözet kapszulák kissé hűvös és merev érzetet keltenek. Utóbbit nekünk 1-2 nap után sikerült megszokni. Akit zavar ez a kialakítás, annak természetesebb érzetet nyújthat a műanyag házzal készült (és nagyjából feleennyiért megvásárolható) Pinnacle P2 fülhallgató.

A kábel kicsit merevebb az átlagnál, de vastagságából eredően legalább remélhető, hogy nem megy tönkre olyan hamar, mint mondjuk a telefonokhoz mellékelt, vékonyka, rossz minőségű vezetékek. A kapszuláknál lévő száron nincsen olyan fülhorgos merevítő elem, mint sok más in-ear fülmonitoron. Azért választották ezt a kialakítást, hogy a felhasználó tetszés szerint tudja füle mögé kanyarítani, vagy klasszikus módon leengedni a kábelt. A horgos megoldással jelen esetben az volt a gond, hogy szinte minden váratlan fejmozdulattól vagy nagyobb lépéstől kimozdult a kábel. Ezért hosszabb távon mi a lelógó kábel mellett döntöttünk (ilyenkor ki kell cserélni a jobb/bal oldali végződést, és a kapszula szépen be fog támaszkodni a fülbe).

Meg kell jegyeznünk, hogy számítógéphez csatlakoztatva nem garantált a mikrofonos headset modul működése. Egy iMac például csak sercegő zajjal tudta megszólaltatni a Skype hívásokat, ezért erre a célra jobb, ha iroda-centrikus fülest választanak. Samsung okostelefonnal viszont hibátlanul működött a telefonálás - csendes környezetben. Tömegközlekedésben már szájmagasságig kellett emelni a mikrofont, különben a beszédet elnyomták a környezeti zajok.

Hangminőség

A P1 karaktere gyors, precíz, felbontása első pillanattól gazdag. Közlésmódja a populáris hangzáshoz szokott fül számára könnyen tűnhet tárgyilagosnak vagy kissé hűvösnek. Nem a kényeztető puhaságot, inkább a stúdiós fegyelmezettséget képviseli. Frekvencia ábrázolásában a basszus kevésbé hangsúlyos, sőt, inkább óvatos. Ezek alapján lelketlen, steril előadónak tűnhet, de valójában nem az. Pl. Eliane Elias - I Thought About You c. számában a lágy, kellemesen búgó nagybőgő érzékletesen jelent meg, igaz, hozzá képest az ének egyértelműen markánsabb, erősebben kirajzolt rétegként röppent a színpad közepére.

A fülhallgató a vártnál szélesebb sztereó színpadot és légiesebb középpontot biztosított, de csak akkor, ha jó felbontású fájlokat és elektronikát adtunk neki. Esetünkben a Samsung A7 okostelefonról érkező hang kissé csapzott, harsány és tömör volt. Minden szempontból jobban jártunk referenciaként használt Astell&Kern AK JR lejátszónkkal. A fülhallgató 50 ohmos impedanciája is jelzi, hogy a benne lévő teljes potenciál eléréséhez kimondottan hifi minőségű eszközzel legyen társítva (erre található utalás a gyártó honlapján). Megjegyzés: valójában csak a headset nélküli kábel tartalmaz ezüstözött réz vezetőt, ezért annak karaktere kismértékben árnyaltabb, részleteiben artikuláltabb módon adja vissza a zenét. Utóbbi a gyakorlatban, noha csak enyhén érzékelhető különbségként jelenik meg, de DAC/DAP használóknak egyértelműen nem árt tisztában lenni vele.

Textúra és árnyaltság tekintetében egyértelműen maga mögé utasította olcsóbb vetélytársait a P1. A hangszereket gondosan elhatárolta egymástól, ezzel friss, instant érzetet létrehozva. A gitárhúrok pendítései elevenek, tiszták voltak, az ének pedig önálló burokba, középre irányult, ahelyett, hogy a gyengébb kategóriára jellemző módon ingatag módon kihúzódott volna jobbra és balra (függetlenül attól, hogy Sting, Sara K. vagy a Linkin Park éneksávja szólt). A P1-ben lévő dinamikus hangszóró kontrollált mozgásának, könnyedségének köszönhetően a zene a vártnál élénkebb módon rajzolódott ki. Ennek mellékhatása, hogy nagyobb terhelésen kicsit fényessé vált a karakter. De nem kellett feltétlenül hangosan járatni a P1-et ahhoz, hogy a halk és hangos részletek közti eltéréseket érzékelhetővé tegye - ezt jelenti a jó dinamika.

Főleg hangszeres, akusztikus és énekes zenei stílusoknál előnyös az ilyen fülhallgató. Ettől függetlenül elektronikus és/vagy hard rock jellegű műfajokkal is kamatoztathatja képességeit, azaz hallhatóvá tehet olyan részleteket, amelyeket a hallgató korábban sosem vett észre. Ekkor azonban számolni kell azzal, hogy a hatásvadász, élmény-centrikus fülhallgatóktól eltérően itt nem lesznek olyan zúzós alsó frekvenciák.

Mindez alapján a P1 hangja tisztességesnek számít ebben a kategóriában, azt azonban elfogultság lenne állítani, hogy lealázza a nála többször drágább in-ear füleseket. A MEE Audio egyes részleteket kissé buzgón ragad meg, nélkülözi azt a fajta intimitást és áramló érzetet, amit a drágább vetélytársak (súlyos extra tízezrekért cserébe) képesek megadni. Tehát a cég nem csodára törekedett, hanem egy megfontolandó alternatívra, ami nem elérhetetlen az audiofil világ felé kacsingató "átlag halandók" számára. És ez sikerült is!

Végszó

A MEE Audio Pinnacle P1 ideális lehet azoknak, akik sok akusztikus zenét hallgatnak nagy (legalább CD-szintű) felbontásban. És akik felületes, elkent, mosott ábrázolás helyett nagyobb térre, jobban kidolgozott részletekre és mozgalmasabb színpadképre vágynak. Ezekben egyértelműen többet nyújt a P1, mint olcsóbb vetélytársai. Magas frekvenciái magasabb terhelésen vagy komplexebb számoknál kissé nyersnek tűnhetnek. Ezért célszerű vásárlás előtt meghallgatni (személyes kipróbálásban a Muzix munkatársai fognak tudni segíteni). Az árát figyelembe véve a többség számára így is bőven elfogadható, sőt, kiemelkedő dinamikát, sebességet nyújt. Akik tehát tesztünket olvasva magukra ismertek és nem szeretnének 60 000 Ft-nál többet fülhallgatóra szánni (továbbá vállalják, hogy az ideális hangzás érdekében a mobiltelefonban lévő hangkártyáról jobbra váltanak), hosszú évekre bezsebelhetnek egy bárhol elérő audiofil partnert.

1 2

Következő oldal >