LG 42LW650S 3D LED LCD TV teszt

Passzív ellenállás

2011. október 20., csütörtök, 08:55

LG LW650 LG LCD TV 3D LED TV LCD TV passzív szemüveg TV teszt LED TV teszt

Az aktív vagy a passzív 3D jobb? Ezerszer feltett kérdésre keressük a választ, ami azonban ezúttal sem fog kimerülni az egyik vagy másik oldalán letett, egyszerű vokssal.

Az LG stratégiája, ahogyan azt az IFA-n is láthattuk, az olcsó, passzív szemüvegek és a villódzásmentes 3D köré épül. Ezt példázza a tesztre fogott 42LW650S is. A jófajta középmezőnybeli játékos egetrengető ígéretek nélkül érkezett és becsületes szereplés után, elismeréssel távozott. Tipikus LG. A tökéletesség illúzióját nem is hajszolja, de becsülettel helytáll. No de lássuk, mit is ad a TV amit 240 000 Ft körüli áron kapunk az LG-től.

A 42LW650S kistestvére az LG egyik idei EISA díjasának, az 55LW650S-nek, ami a HLX56S társaságában nyerte el az év házimozi összeállításának járó díjat.

A 42LW650S egy amolyan ?mindent bele tv?, vagyis megvan benne mindaz, amit ma elvárunk, no meg ami még belefért. Van hát 3D, ráadásul a mostanság oly sokat dicsért (hirdetett) passzív szemüveges fajtából, akad persze hálózatos tartalom, alkalmazások és DLNA, no meg MPEG-4 (ez a MinDig TV kompatibilis fajta) és még a műholdvevő sem maradt ki. Mi kell még? Nos, a 650 nem akar design-csodaként tetszelegni. Bár egyesek szerint elegáns és letisztult, a mai vékony fekete keretes készülékek többsége 50 cm-nél nagyobb távolságról már mind az ?egykutya? jellemzés mögé rejtőzik. Van kép, ami ugye az elsődleges cél és erény, és akad körülötte egy vékony fekete keret, ami esetünkben egy fehéren kivilágított, apró hatszöggel is ki van dekorálva a sarkában.

A külcsín, vagy éppen annak hiánya, gyorsan a tartalom felé is fordítja figyelmünket. A 106 cm-es képfelületet 16 blokkra osztott LED élvilágítás látja el fénnyel. A dinamikus kontraszt 9 000 000:1, a válaszidő pedig 2 ms. Képfrissítés terén kapunk egy 200 Hz TrueMotion és egy 850 Hz MCI értéket, ami szépen el is szédíthet. A kijózanodást, saját realitásérzékünkön kívül a csatlakozások biztosítják, amik között a legnagyobb képkockaszámot a HDMI 1.4-en keresztül érhetjük el, a gyakorlatban éppen akkora 60 Hz-es legnagyobb forrásoldali frekvenciával, mint ahogyan azt kaphatnánk egy szerényebb adatokkal dicsekvő modell esetében is. A képfrissítés varázsáról azonban később még szólunk, dicsérő szavakat is!

A színvisszaadást az xvyCC kompatibilitás (bár ez ebben az árkategóriában még nem képes csodákra) és az LG-re annyira jellemző Expert/ISF képbeállítás segíti. Ez utóbbi olyanokat is lehetővé tesz, amiknek puszta létezése is meglepi a legtöbb felhasználót. Használata nem egyszerű dolog, azért próbálkozni érdemes.

A bementek oldalán a szokványos minimális mennyiségű analóg csatlakozásokat, 4 db HDMI-t és LAN aljazatot találjuk, két USB-vel és egy CI foglalattal kiegészülve. A készülék tartalmazza napjaink legostobább szolgáltatását, a vezeték nélküli előkészítést is. Nem szerelték be, így megspóroltak pár forintot, de lehetőséget adnak, hogy vegyünk egy USB aljzatba csatlakozót, a PC-khez készült hasonló eszközök árának esetleg többszöröséért, hogy azt azután a vétel szempontjából talán legelőnytelenebb helyen, a készülék és a fal közé szorulva használjuk. Ha lehet, maradjunk a drótnál, az többnyire gyorsabb és stabilabb is.

A készülék szolgáltatásai között persze jelen vannak a smart -tévékre jellemző apróságok, letölthető és megvásárolható alkalmazások sora, web böngésző, Youtube és Facebook, és még sok minden más. Ahogyan annak lennie kell...

Áramot neki!

A kicsomagolás és felszerelés vagy összeállítás semmi váratlannal nem szolgál. Ha falra szeretnénk feltenni, jobb lesz felkészülni rá, hogy a vékony szerkezetbe nem lehet minden VESA konzol csavarját teljesen behajtani, vagyis lehet, hogy rövidebbeket kell majd beszerezzünk! Ez a vékony kivitel ára. A kábeleket is érdemes előre bekötni, mivel az aljzatok az oldalaktól távol esnek, így felszerelt tévénél nagyon nehezen hozzáférhetőek.

Az első beállítás teljesen szokványos élménye után kezdhetünk a kép- és hangbeállításokban elmerülni. A hangzással kár lenne sokat vesződni. Az alapértékek teljesen jól használhatóak, a hangzás pedig még a Csillagok Háborúja lövöldözésének hangjait is szórakoztatóan közvetíti. Érteni lehet a reklámok üzenetét és az időjárás jelentést is.

A képjellemzők beállítása már egy sokkal összetettebb művelet. Ideérve, sajnos az addig átlátható és jól olvasható, ám de cserébe a kép jelentős részét elfoglaló menürendszer elkezd zavaróvá válni. Számos olyan beállításra ad lehetőséget, aminek használata közben az eredményt a képnek csak felén láthatjuk, mivel a többit a menü elfedi. Már pedig megeshet, hogy a beállítás hatása jobban látszana a kép baloldalán, mert éppen ott akad valami, egy arc, egy apró részletekkel teli képelem, amin a változást igazán jól megfigyelhetjük. A baloldal azonban az idő nagy részében a menürendszer éppen passzív, mintegy ?ottfelejtett? pontjai által van elfedve. Megesik, hogy a nagy és keretbe foglalt, további keretekkel dekorált menürendszer a képnek több mint kétharmadát betakarja. Otromba hiba, amit persze szoftverfrissítéssel ki lehetne javítani.

No de a helyzet nem mindig ennyire rossz, vannak menüpontok, ahol valamiért már felismerték a programozók, hogy a beállításhoz a képet látni kell, és az ablak alig 15 százalékát tölti ki a képfelületnek.

A konkrét beállításokról szólva, a feketeszint alacsonyra véve inkább tetszetős, mint praktikus. Boltban jól eladhatja a készüléket, de ha igazán szeretnénk látni a részleteket, hogy mi történik, válasszuk inkább a magas értéket. Ez elsőre kicsit mosottnak tűnhet a sötéthez képest, cserébe viszont nem maradunk le olyan dolgokról, mint például a színészi játék, még akkor sem ha a helyszín egy koszos öreg kocsma, ahol a következő pillanatban ?valami? történni fog.

Hasonlóan látványos, ám felesleges a dinamikus kontraszt magas értéke. Alacsonyra állítva, ha tetszik az így kapott kép, bátran használható. Persze ha jó a felvétel, akkor minek trükközzünk, kapcsoljuk ki ezt az opciót.

A TruMotion körül az LG valami nagyot fejleszthetett, mert az alacsony értéken a szokásos, nem éppen természetes hatást éri el. A mozgás ugyan folyamatosabb lesz, ennek árát azonban a különös dinamikában fizetjük meg. A magas beállítás azonban szinte teljesen természetesnek hat. Ez kicsit olyan, mintha az alacsony beállításnál valami nagyon fontos műveletet kihagyna az elektronika a feldolgozásból. Mindegy is, a lényeg, hogy a magas érték valóban használatra érdemes!

Ez az első alkalom, hogy egy ilyen beállítás használatát jó szívvel merem ajánlani!

1 2 3 4

Következő oldal >