JBL Live Beam 3 TWS Bluetooth fülhallgató teszt

Mindene okos

2024. augusztus 25., vasárnap, 15:25

JBL audio fülhallgató JBL fülhallgató TWS fülhallgató Bluetooth fülhallgató fülhallgató teszt JBL fülhallgató teszt Bluetooth fülhallgató teszt TWS fülhallgató teszt JBL Bluetooth fülhallgató aktív zajzáras fülhallgató

A JBL új, teljesen vezeték nélküli fülhallgatóinak első feltűnő eleme a kijelzőt tartalmazó tok. Eleinte feleslegesnek tűnik, de saját tapasztalás útján kiderült, hogy mi jó benne. A Live Beam 3 meghökkentően sok funkcióval rendelkezik, néhány éve képtelenségnek tűnt, hogy Bluetooth fülhallgató ennyi szolgáltatást kínáljon. Most pedig itt van, mint egyértelmű Apple rivális, kevésbé letisztult, de legalább jobban személyre lehet szabni. Jöhet a teszt?

Általános jellemzés

A TWS fülhallgatók hangzás, kényelem és akkumulátor üzemidő tekintetében már évek óta elértek egy szintet, ami hétköznapi igényekre bőségesen elég. A gyártók folyamatosan keresik, hogy e termékcsoportot hogyan lehetne a riválisokhoz képest még vonzóbbá tenni. A JBL fejlesztői ahelyett, hogy kényelmesen hátra dőltek volna és csak az egyébként is rendszeresen megújuló Bluetooth technológiára támaszkodnának, számos más funkcióval is felvértezték a legfrissebb modelleket. Jeligéjük a személyre szabható hangzás. A Live Beam 3 töltőtokja saját kijelzővel rendelkezik, mely lehetővé teszi, hogy számos beállításhoz hozzáférjünk akár telefon nélkül. Rajta keresztül nemcsak a hangkarakterbe tudunk belenyúlni, hanem olyan funkciókba, amik az ANC-vel vagy telefonhívásokkal kapcsolatosak.

Tesztalanyunk e sorok írásakor 80 000 forintba kerül. Jó pár ezressel olcsóbb, mint a TWS kategória egyik legnépszerűbb résztvevőjének számító Apple AirPods Pro aktuális kiadása. A JBL esetében számos olyan funkciót kapunk, melyek inkább a 100-120 ezer forintos kihívóknál fordulnak elő (ha van nekik egyáltalán). Közéjük tartozik az adaptív zajkioltás és a hat mikrofonos kivitel, utóbbi főleg a gyakori telefonálók számára izgalmas részlet. Mindez kiegészül összesen 48 óra akkumulátor üzemidővel (feltéve, hogy csínján bánunk az energiaigényes szolgáltatásokkal), IP55 víz és porállóság tanúsítvánnyal, továbbá többpontos párosítási lehetőséggel. Mindjárt rátérünk az eszköz elásott okosságaira is, de előbb csomagoljuk ki!

Küllem

A HARMAN cégcsoport lassan, de biztosan araszol zöldebb irányba, ami elsősorban termékeinek csomagolásán mutatkozik meg. A doboz sárgás, valószínűleg újrahasznosított papír bélésekben tartalmazza a fülest és annak tartozékait. Utóbbiak között szerepel egy jellegzetes narancssárga USB-C töltőkábel. Szintén a csomagolás része 4 pár különböző méretű fülilleszték és a szokásos papírok.

Megjegyzés: a JBL Live Beam 3 tokja vezeték nélkül is tölthető.

Magyarországon egyelőre a fekete, ezüst és kék kiadások léteznek. Nálunk utóbbi vendégeskedett, kifejezetten szép árnyalatúra sikerült, jó ránézni. A töltőtok kissé pufi hatású lett, szűk nadrágzsebekből kitüremkedik, viszont a formaterve és anyaghasználata is igényes. A korábbi Live szériás TWS fülhallgatóktól eltérően megfigyelhető, hogy a töltőtok nem párhuzamosan, hanem ferdén és befelé döntve tartja a fülhallgatókat. Ez a fajta kialakítás könnyebb kivételt és visszahelyezést eredményez, de többet is kapunk annál, mint hogy fél másodperccel hamarabb lehet kibányászni egy fülhallgatót a tokjából.

Amikor először találkoztunk kijelzős JBL TWS tokkal, nem volt egyértelmű, hogy miért jó, hogy a telefontól függetlenül is el lehet érni a beállításokat. Elvégre ott az alkalmazás. Röviden annyi az előnye, hogy kényelmesebbé teszi a használatot. Előfordul, hogy a forrás nem telefon, hanem számítógép vagy televízió, melyek nem tudják futtatni a JBL vezérlő alkalmazását. A kijelző továbbá lehetővé teszi, hogy telefontól távol(abb) is lássuk, elérjük a fülhallgató fő funkcióit, beállításait. Viszonylag kicsi, de egész jól olvasható. Hátrányként legfeljebb annyit lehet említeni, hogy fényes, emiatt kissé gyűjti az ujjlenyomatokat.

A fülhallgató (mint szinte bármely más TWS) műanyag, de jó minőségérzetet sugall. A kamrájából kijövő pálcikaszerű rész, melynek végébe került a telefonálásra szolgáló mikrofon, fényes bevonattal teszi díszesebbé az összképet. A második mikrofon a pálcika tövében, a harmadik pedig a hangkivezető nyílás mellett látható. A JBL Live és Tune szériás fülhallgatóinak egyik ritkán említett előnye maga a fülilleszték, mely kitölti a hallójáratot. Nem olyan szabályos gömb formájú és tömör, mint az egyszerű, belépőszintű in-ear alternatívák "gumibogyói". Lágyabb anyagú, szilikonszerű anyag, emellett meglehetősen vékony. Ez az apró alkotórész jelentősen befolyásolja, hogy milyen érzés használni egy hallójáratba illeszkedő fülhallgatót.

Használat közben

A JBL Live Beam 3 fülbe illeszkedő részén nem végeztek számottevő változtatást, így továbbra is azt a kellemesen besimuló hatást és remek hosszútávú komfortot nyújtotta, amit a hasonló formatervű elődöknél szerettünk. Ismét meg kell jegyezni, hogy a hallójáratot kitöltő gumiilleszték jelentős szerepet játszott a kényelemben és (viszonylag jó) stabilitásban. Nem pontosan ugyanazt a szilikont alkalmazták, mint az olcsóbb szériába tartozó Tune Beam esetében. A Live Beam 3 gumija hajszálnyit jobban zárt és fekvő pozícióban nem esett ki azonnal a fülből.

Ülő, álló, fekvő testhelyzetben helyén maradt a fülhallgató, de intenzívebb mozgás (futás, ugrálás) esetén könnyen kimozdult. Emiatt a stabilitása erősen átlagosnak bizonyult. Nem tette vérbeli sportfülhallgató benyomását (kifejezetten edzéshez más szériákat kínál a JBL), de alapszintű, rázkódással nem járó edzőgyakorlatokhoz (alapszintű konditermi műveletek) ez a mértékű stabilitás is elégnek bizonyult. A fülhallgató remek érzékenységgel reagált a parancsokra. Reakcióideje megközelítőleg fél másodperc volt, de az érintésre azonnal rövid hangjelzéssel válaszolt, ami magabiztos és gördülékeny felhasználói élményt eredményezett.

Nehéz megállapítani, hogy jelenleg melyik gyártó alkalmazása a legfejlettebb, de kétségtelen, hogy a JBL az élbolyban van. Évről évre belefűznek valamilyen újdonságot is a szolgáltatásokba. Az ANC funkció esetében mi döntjük el, hogy milyen jellegű és mértékű zajkioltást akarunk. A szűrés erősségét manuálisan tudjuk beállítani. Az Ambient Aware mód beereszti a külvilág hangjait, mintha nyitott fülhallgatót viselnénk. Ilyenkor szintén mi döntjük el, hogy milyen mértékben hallatszon a környezet. Ha valaki nem akar bajlódni a beállításokkal, akkor adaptív (mindig a külső tér zajszintjéhez alkalmazkodó) ANC-t is lehet választani. Nekünk utóbbi kissé agresszívnek bizonyult és enyhén nyomó érzettel járt. De már a leggyengébb szintű, manuálisan beállított zajkioltás is jelentősen kizárta a jellegzetes városi zajokat és gépjárművek (autó, vonat, metró) morajlását.

Érdekes, hogy a Beam 3 (ha aktiváljuk e funkciót) automatikusan érzékeli beszédhangunkat és lehalkítja a zenét, amíg beszélünk. Így nem kell megállítani az éppen játszott műsort, bár ez az opció valahogy nagyon amerikai - elvégre, ha valaki beszél hozzánk, megérdemel annyi tiszteletet, hogy teljesen rá figyeljük. De az etikai rész boncolgatásától függetlenül egészen meglepő, hogy mennyire részletbe bele lehet nyúlni. Még olyan beállítás is került közéjük, hogy telefonálás közben hangosabb, élesebb legyen-e partnerünk beszéde. Ha túl halkan beszélne, akkor a Sound Level Optimizer funkció automatikusan feljebb veszi a hangerősséget. A "privát mód" engedélyezésével, ha kivesszük az egyik fülhallgatót telefonálás közben, azt a száj elé tartva a halkabb beszéd is jobban át fog menni.

Az olcsóbb TWS fülesek közül nem mindegyik tartalmaz EQ funkciót. A középkategóriában (vagy akár prémium résztvevőknél, mint Bose) is már szinte örülni kell, ha kapunk háromsávos hangszínszabályzót. A teszt során használt JBL alkalmazással már 10 sávos EQ-t kaptunk. Emellett előre beállított profilokat is tartalmazott a szoftver, de azokat is át tudtuk szerkeszteni igény szerint. Másik érdekesség a Personi-Fi, mely a felhasználó hallását kompenzálja egyedileg, egy teszthangon alapuló mérés lefuttatása után. Előfordulhat, hogy elsőre túl hézagos, erőtlen az eredmény. Nekünk másodszorra olyan profil jött létre, mely tisztább hangkaraktert eredményezett, mint a mérés nélküli alapállapot. Megjegyzés: a Personi-Fi (is) bármikor kikapcsolható.

Hangminőség

A Personi-Fi és EQ módok egyaránt erősen befolyásolták a fülhallgató karakterét. Kérdés, hogy a személyre szabható hangzás mit jelent a valóságban és mennyire üres marketingeszköz. Néhány nap használat után nekünk úgy tűnt, hogy bizonyos mélységig valóban a saját ízlésünkhöz tudtuk igazítani a Live Beam 3 hangzását. Utóbbira példa, hogy a keményebb, vagy morajló basszusokat jól kordában lehetett tartani. A kissé lágy, szétúszó JBL-es mélyhang visszaadás és többé-kevésbé szintetikus magas hangok viszont nyomokban megmaradtak akkor is, ha teljesen egyedire csűrtük-csavartuk a hangképet. Viszont egyértelműen érzékeltük, hogy a frekvenciák mennyiségét hatalmas tartományban, saját magunk tudtuk adagolni.

A vezeték nélküli jelátvitelből eredően nem vártunk tökéletes audofil hangzást, de sztereó térhatás és hangsáv szeparáció (a részletek egymástól való elkülönítése) tekintetében a JBL Live Beam 3 rögtön felülmúlta az elvárásokat. Ha erős basszust tartalmazó zenére került sor, akkor a mély ütemek nem nyomták el a felsőbb frekvenciákat. Erre remek példa volt Post Malone - When I'm Alone c. száma. Még akkor is tiszta maradt az énekes hangja, ha az Extreme Bass nevű EQ profilt engedélyeztük.

Átlagosnál magasabb áráért cserébe a JBL határozottabb kontraszttal és lendülettel adta vissza a zenék dinamikus részleteit. Ezt igazolta, hogy az Ezra Collective - Chapter 7 hallgatása során a bevezetőben lévő vinyl hanglemezes enyhe recsegő zajt is tisztán hallottuk. Alapbeállításon a lábdob feszes volt és telt, a gyártóra jellemző, szinte rugózó, feszes pumpálással - viszont nem nyomta el a zongorát, éneket és a háttéréneket sem. Ha zavart a Live Beam 3 kissé szteroidos mélyhang kezelése, egyszerűen aktiváltuk a Studio nevű EQ profilt és máris kiegyensúlyozottabb, megfontoltabb ütemeket kaptunk. Ehhez hozzáadódott még az átlagosnál jobb színpad tagolás is. Nemcsak egy összefüggéstelen masszaként szólt a zene, hanem az összes alkotóeleme (amennyiben a hangmérnök arra törekedett) kissé eltérő irányból érkezett.

Végszó

A JBL Live Beam 3 szoftveresen meglehetősen komplex felső-középkategóriás TWS fülhallgató. Azoknak készült, akiknek fontos a telefonálás közbeni beszéd érthetőség, hosszútávú komfort és zenehallgatáshoz dinamikus, kellemes karakterre tartanak igényt. A személyre szabható hangzás hab a tortán, de bárhogy csűrjük-csavarjuk, valójában a füles mindig JBL alapokat fog nyújtani. Utóbbit szerencsére könnyű megkedvelni, bár alapbeállításon inkább könnyűzene felé hajlik. Lehet játszani az EQ profilokkal, de a pezsgő lelkesedés mindig benne marad. Az olcsóbb alternatívákhoz képest viszont sok részletet árnyaltabban, nagyobb virtuális térben tud kifejezni, még ha nem is tökéletes hanghűség mellett.

A kijelzővel ellátott töltőtok nem kritikus fontosságú, de kétségtelenül előnyt tud jelenteni telefon nélküli, eltérő forráseszközt használó (számítógép, televízió stb.) szituációban. Nagyjából úgy kell elképzelni, mintha egy okosóra-szerű kiegészítő lenne. Egyetlen érintéssel bekapcsol, ezt követően még el kell húzni rajta az ujjat, hogy megjelenjen a menüje. Balra és jobbra lehet lépkedni a különböző beállítások között. Rögtön látjuk a zenei navigációra szolgáló, számléptetésre és megállásra, illetve elindításra szolgáló virtuális gombokat. Hozzáférést kapunk továbbá az ANC-vel kapcsolatos módokhoz, EQ profilokhoz is. Az összkép tehát egy élvezetes hang és sok beállítási lehetőség azoknak, akik szeretnek virtuálisan bütykölni. Határozottan jó móka volt!

1 2

Következő oldal >