House Of Marley Nesta EM-FE033 in-ear fülhallgató teszt

2017. február 6., hétfő, 18:25

Marley audio hifi fülhallgató hifi fülhallgató Marley fülhallgató fülhallgató teszt Marley teszt Marley fülhallgató teszt House of Marley

A Marley háza táján nagy pörgés figyelhető meg, csupa új termékkel, melyek közül ezúttal egy ígéretes fülhallgatót ragadtunk ki. A Nesta több hasznos adottsággal is rendelkezik, melyekkel azt sugallja, hogy ő a költséghatékony gondolkodású zenekedvelők kincse.

Szemügyre vétel

A fülhallgató egyes részein felfedezhetők a tipikus Marley ismertetőjegyek, ugyanakkor kissé különcre sikerült. A hangszórókamra alakja például sajátosnak számít. Külső lemezének mintázata gyémántra hasonlít, a hallójáratba illeszkedő ferde, kürt-szerűen elhajló tölcsér tapintása hideg. Ahogy a két kamra egymásnak koccan, rögtön felismerhető a gyöngyszerű pattanó hang, amely bizonyítja, hogy ez nem műanyag. Alumíniumból és kerámiából készült, melyek rezonancia szempontjából hatékonyak, többnyire jóval drágább füleseken találkozni velük.

Az anyaghasználatra való odafigyelés egyfajta komolyságot sugall, ami a vidám hangulatú gyártót, ill. az árkategóriát ismerve újszerűnek hat. Kapunk mellé három pár szilikon harangot is, melyek nagyon könnyen, szinte egyetlen mozdulattal cserélhetők. A kábel köpenye szőtt műszál, könnyed szerkezete által egyfajta könnyűséget és lazaságot nyújt a magjának. Sokan szeretik ezt a fajta kialakítást, mert nem gabalyodik olyan könnyen. A baloldali kábelen háromgombos mikrofonos headset modul található. A 3,5 mm-es Jack csatlakozó perforációit rendhagyó módon beszínezték, ami ugyancsak Marley motívum.

Használat közben

A Nesta behelyezése klasszikus módon történt. Egyik kezünkkel felhúztuk fülünket, a másikkal pedig határozottan benyomtuk hallójáratunkba a szilikont. Mindenképp magabiztosnak kellett lennünk, máskülönben két lépés után kicsusszantak a hangszórókamrák. A sima felületű gumi amúgy sem tolerálta a túlzott izgő-mozgó használatot. Futás, ugrálás következtében szinte azonnal kimoccant helyéről. Ha viszont csak normális tempóban gyalogoltunk vele, úgy nyugodtan megmaradt helyén.

Tetszett a kábel csekély tömege és tehetetlensége. Mellkasunknak verődve nem hallatott döngő mellékzörejt, és nem húzta lefelé a kamrákat. A rengeteg fülalak miatt a kényelemről is csak szubjektíven nyilatkozhatunk, de nekünk 20-30 perc elteltével kissé rideg, feszülő érzetünk alakult ki, mivel a tölcsérek végződését jócskán be kellett nyomnunk, hogy ne essenek ki. Ezért a Nesta komfortja csak átlagosnak nevezhető, ami az árát figyelembe véve érthető is.

A zajszűrés hatékonysága a közepesnél kicsivel jobban sikerült. Nem szorította ki teljesen a külvilág zaját, ami utcai felhasználóknak inkább előnyt jelent. Minden kicsit halkabb és tompább lett miközben zenét hallgattunk, de a hirtelen kiáltásokat, gépjárműzajt, 50 % körüli jelszinten még így is sokszor észrevettük. A mikrofonos headset modul minőségével nem volt gond. Viszonylag apró gombjait könnyen kitapinthattuk ránézés nélkül is, köszönhetően a középső billentyűn lévő, domború mintának.

Hangminőség

Mindenféle zenei műfajt elhelyeztünk a Nesta étlapján, bizonyos darabokat kissé kelletlenül, de el tudott fogyasztani. Leginkább az elektronikus, combos alsó frekvenciákra épülő zenékkel bánt a vártnál szerényebben. A berregő, sziszegő effekteket szépen elhelyezte a maga kis szűkös terében, viszont a 200 Hz alatti tartomány néha vérszegénynek tűnt. Ez nem feltétlenül baj, lentebb kiderül, hogy miért.

Hogy kicsit rockosabb nótával is megfüleljük, nem maradhatott ki az AC/DC - Back In Black sem. Ekkor a divatfejhallgatós pufogással nyomokban sem találkoztunk. A basszusgitár és a lábdob csak alkalomadtán, a kezdő negyedek leütésénél bátorkodott elő a többi hangszer közül. A rikácsoló ének könnyed volt és kissé száraz, épp olyan érces, mint az elektromos gitár. Elképzelhető, hogy egyesek robbanékony, túlfűtött stílusban szeretik visszahallani az ilyen zenéket, ám a Marley inkább tárgyilagos, tényközlő stílusban szólaltatta meg. Az energikus részleteket nem akarta nyakunkba zúdítani, viszont a dob szépen elkülönült a többiektől és a gitárok dörgése is változatos helyekről tört elő.

A hip-hop jellegű darabokat ezúttal az Action Bronson - Baby Blue koronázta meg. 50 % jelszinten is bőven elég információt kaptunk, a magas frekvenciák egyáltalán nem voltak fátyolosak, sőt. Az énekhang kiélezett volt és hegyes, szinte reszelős. Utóbbiban persze a nagydarab rapper orgánuma is szerepet játszott. Az emberi hangok, szavak valósággal áttörtek mindenen, a basszusok ezúttal sem akartak tolakodni. Kis melegséget kölcsönzött a Nesta az alsó frekvenciáknak, de alapvetően itt sem illettek rá a túlfűtött vagy domináns jelzők. A fényesre csiszolt középmagas szekció által a vékonyka, háttérbe eső részletek néha nekiálltak mozgolódni olyan helyeken, amiket a hasonlóan árazott fülhallgatók nem szoktak tudni ábrázolni.

Hogy stílszerűek legyünk, Bob Marley egyik számával (No Woman No Cry) is tisztelegtünk tesztalanyunk gyökerei előtt. Talán nem meglepő, hogy ez a nóta volt leginkább a Nesta ínyére. Sok térbeli részletet tartalmazott, és nem a dinamikára helyezte a hangsúlyt, inkább az áramló akusztikus élményre. Erre alapozva megelőlegezhetjük, hogy tesztalanyunk inkább a gyengéd dinamikájú, térben rögzített hangszeres zenékkel tud előnyösen bánni. A stúdiókörülmények között felvett, direkt hangokat kissé nyersen ábrázolta, szemben a No Woman No Cry lágyabb, természetesebb stílusával. Utóbbinál külön felfigyelhettünk a közönség ujjongására és a lábdob újfent felkeltette a figyelmünket. Ahányszor erősebb ütemek következtek, a brummogás, hörgés nélküli feszesség realisztikusnak hatott.

Konklúzió

Aki elsősorban akusztikus műfajokat szokott hallgatni, annak meglepő lesz a House of Marley Nesta (EM-FE033) kihegyezett, ugyanakkor moderált, tárgyilagos stílusa. Kissé nyers, ezért a túlzottan dinamikus, vagy éppen steril felvételekre néha kelletlenül reagál. Viszont a természetes környezetben rögzített darabokat és a mozgalmas, élénk részleteket egész ügyesen képes volt megjeleníteni. Térmélysége szűkös, viszont nem csak egy tompa kavalkádot akar nyújtani zenehallgatás közben, jó néhány réteget elkülönítve tálalt, ami a belépő kategóriában ritka adottság. Aki tehát hétköznapi, rövidebb szeánszokból álló használatra keres hallójáratba illeszkedő fülhallgatót, hangszeres zenét hallgat, és nem akar a 15 000 forintos határ fölé merészkedni, annak abszolút javasolt a Nesta.

1 2

Következő oldal >