Go Ahead, Make my Day! Isten éltesse Mr. Clint Eastwood!

2021. május 30., vasárnap, 11:10

Clint Eastwood. Egy ikon, akinek a jelenlétében még a szintén őstehetségnek tekinthető, és akkor már Oscar-díjas Mel Gibson sem mert megszólalni. A mai napig aktív filmszínész, rendező és zenész idén május 31-én ünnepli kilencvenegyedik születésnapját.

Clint Eastwood 1930. május 31-én született Kaliforniában, ahol műszaki szakközépiskolában érettségizett, majd bevonult katonának. Eleinte kisebb filmszerepekkel bízták meg, viszont a hatvanas évek közepén, amikor Sergio Leone átdefiniálta a western fogalmát, a Dollár-trilógia főhőseként már világszerte ismertté vált. Ezután rajta volt a sor, hogy valami újat mutasson a filmművészetben, ami a Dirty Harry karakterével sikerült is neki. "Go ahead, make my Day" buzdítása szállóigévé vált, a keményzsarus filmek pedig egészen a nyolcvanas évek végéig kísérték Őt.

A rendezői székbe először 1971-ben ült, ahol nem csak az volt újdonság, hogy a kamera mindkét oldalán láthattuk, hanem zeneszerzőként és előadóként is bemutatkozott. Eastwood már gyerekkorában beleszeretett a dzsesszbe, autodidakta módon zongorázni és énekelni tanult.

Első rendezői munkájának főcímdalát saját kezűleg szerezte, azóta kizárólag dzsesszt társít a filmjeihez. Nincs bocsánat című filmje óta minden munkájához hozzáteszi saját zenei elképzeléseit, dalt ír, vagy témákat komponál. Szerzeményeit maga játssza fel, a zongorán kívül gitáron is remekül zenél, szólistaként és csapatjátékosként egyaránt minőséget nyújt. Az Éjfél a jó és a rossz kertjében dalait Ő maga szerkesztette, ráadásul olyan előadókat nyert meg, mint Cassandra Wilson, Diana Krall, Tony Bennett, de meg kell említenünk Kevin Spacey előadását is.

Eastwood ugyan soha nem vált hivatásos zenésszé, 1997-ben mégis meghívást kapott a Carnegie Hallba, ahol a következő szavakkal konferálta fel az eseményt: "Hölgyeim és uraim, a nevem Clint Eastwood és imádom a dzsesszt". Úriemberhez méltóan biccentett a zenekar felé, majd zongorához ült és a saját szerzeményei kívül sztenderd dalokat is előadott. Szerepelt a Jazz Times magazin egyik címoldalán, tulajdonképpen kívülállóként, a lemezgyűjteménye pedig olyan terjedelmes, hogy bárki megirigyelhetné. Sokat tett a műfaj népszerűsítéséért, egyszer pedig azt nyilatkozta, hogy soha nem lesz képes méltó módon kifejezni és visszaadni mindazt, amit a dzsessztől kapott. Egyik gyermeke Kyle viszont igen, hiszen hivatásos dzsessz zenész lett, még hazánkban is fellépett 2010-ben, és nemzetközi karriert futott be gitárosként.

Eastwood nagyon változatos műfajú, többségében személyes indíttatású filmeket rendezett, az előkészületek során a forgatási helyszíneket saját maga választja ki, a munka alatt pedig arra törekszik, hogy mindenki számára kellemes körülményeket biztosítson. 2008-ban a Gran Torino forgatása után bejelentette ugyan, hogy a színészkedést befejezi, azonban azóta további három rendezésében is szerepelt, a legutóbbi a Cry Macho, amit idén ősszel mutatnak majd be. A filmet már többen is el akarták készíteni az elmúlt évtizedekben, még Schwarzenegger neve is szóba került, de csak most születetthetet meg, és valószínű, hogy érdemes volt várni rá.

Bő 90 év, amiből nekünk 60 jutott, hogy megismerjük Eastwood színészi, rendezői és zenészi képességeit, ráadásul mindegyik téren sikerült maradandót alkotnia. Ezt bizony rajta kívül senki sem mondhatja el magáról, ezért valószínű, hogy a művészet világában egyszeri, és megismételhetetlen életút Clint Eastwood-é. Isten éltesse hát, bízva abban, hogy még sokat fog nekünk adni a filmjei, vagy zenéi által. Mert amíg él, biztosan adni akar majd.