FiiO M3 hordozható zenelejátszó teszt

2015. december 31., csütörtök, 15:05

FiiO audio hifi lejátszó audio lejátszó hifi lejátszó mobil hifi FiiO lejátszó lejátszó teszt zenelejátszó teszt FiiO audio lejátszó audio lejátszó teszt mobil lejátszó teszt

Az ezredforduló után bekövetkező, digitális zeneipart érintő számítástechnikai forradalom képviselői közül legtöbbet az iPod-ot szokták említeni. Pedig (és most valószínűleg sokan tisztán emlékeznek erre) ott voltak a radírgumi nagyságú, mindenhol elférő és villámgyorsan működő lejátszócskák is, neves gyártók kiforrott "játékosai". Most pedig itt van a FiiO M3.

A FiiO M3 úgy tűnik, mintha utóbbi kategória előtti tisztelgés volna, ugyanakkor viszont abszolút bevethető, mai viszonylatban is alkalmazható eszköz - akár jó minőségű zenefájlok lejátszására is.

Csak még egy kicsit...

A FiiO okos stratégiával osont be a mobil, ugyanakkor megfizethető megoldásokat kereső zenekedvelők világába. Ezt igazolja bármelyik korábbi tesztünk, bármilyen hordozható lejátszójukról és/vagy DAC eszközükről. Az alumíniumházba bújtatott, alig zsebnotesz nagyságú készülékek sokak számára elérhetővé tették a minőségi, tiszta digitális hang előnyeit. Miután a cég a saját skálájához mérten "középső" szekciótól felfele és lefele is új termékeket, megoldásokat kezdett el kínálni, örömmel konstatáltuk, hogy a kb. 30000 Ft-os eszközeik is épp úgy helytállnak globális viszonylatban, mint a drágább (pl. X5) variánsok. Ettől függetlenül mikor először vettük kézbe a gyártó legújabb, M3 névre keresztelt újoncát, az első benyomás vegyes érzelmekkel párosult. Talán azért, mert már hozzászoktunk, ha valami FiiO, akkor azt "természetesen" fémházba bújtatják... ebből a szempontból tényleg váratlan, hogy az M3 külseje műanyag. És persze ott van egy másik tényező, a méret. Aktuális tesztalanyunk ugyanis meglepően apró, kisebb bármilyen ma kapható mobiltelefonnál, de még a legtöbb gyufásdoboznál is. Mindössze féltenyérnyi helyet foglal, miközben kevesebb, mint 1 cm vastag. Voltaképpen az M3 a legkisebb mobil zenelejátszó, amit a cég eddig készített. Így végül is lelkifurdalás nélkül kijelenthetik, hogy ha valakinek fontos a kompakt méret, akkor az M3-at kell választani. De mi a kisebbség ára?

Küllem

Az M3 megjelenése és kezelése egyformán egyszerű. Az előlapjába ágyazott, piros háttérvilágítású fényes fekete billentyűzet egyeseknek az egykor népszerű (és nagyon mutatós) LG Chocolate dizájnra épülő mobiltelefonokat juttathatja eszébe. A készülékház sarkait nem kerekítették le, de a parányi méretre való tekintettel ez nem is baj. A kis lejátszó oldalainak tapintása nagyon sima, aminek (és a mindössze 40 grammos tömegnek) köszönhetően, a kezünkben tartva légiesen könnyű. Egyébként a FiiO sportolóknak szánt, opcionálisan beszerezhető karpántot is fog kínálni az M3 mellé. Jobban belegondolva, tényleg jelentős célközönség lehet az aktív testmozgást végzők tábora. Sokan csak úgy hajlandóak kocogni vagy edzeni, hogy közben semmi és senki sem zavarja meg őket - az M3 ilyen esetekben nélkülözhetővé teszi a mobiltelefont.

A felépítésre visszatérve, az összkép nem közelítette meg azt a minőséget, amiért eddig kedveltük a FiiO eszközeit. Minden gomb műanyag, a kijelzőn megjelenő betűk pedig mindössze 1-2 pixel vastagságúak, ezért legfeljebb fél méterről szemlélhetjük a lejátszót, hogy tisztán lássuk a menürendszerét. Pozitívumként könyveltük el viszont a 8 GB beépített memóriát, mely igény szerint, a padlólemezbe épített micro SD kártyanyílás által további 64 GB-tal bővíthető. A számítógépes kapcsolatra szolgáló micro USB csatlakozó, és az aranyozott fülhallgató Jack kimenet ugyancsak az eszköz aljára került.

A lejátszó mellé csomagoltak többek között kijelző védő fóliákat és egy fülhallgatót is. Utóbbi minősége minden tekintetben erősen átlagos, ráadásul nem hallójáratba illeszkedik, hanem az ezredfordulót követően kihalásnak induló, fülbe támaszkodó kivitelt kapta. Extrájaként leginkább a vezetékére integrált, egygombos távvezérlő modul említhető. Utóbbi használatával (az iOS mobileszközök megoldásával megegyező módon) navigálhatunk a zeneszámok között, vagy éppen elindíthatjuk/megállíthatjuk a soron lévő fájlt. A fehér füles mindenféle szégyellnivaló nélkül csupán azt a célt szolgálja, hogy míg keresgéljük az M3 mellé szánt partnert, addig legyen mivel zenét hallgatni. Egyébként ha későbbiekben is négypólusú csatlakozófejjel ellátott fülhallgatót kötünk az eszközre, a mikrofonos headset középső gombjával ugyanúgy vezérelhetjük majd a lejátszást, mint a gyárilag mellékelt változattal.

Kompromisszum, de mennyire?

A kezdeti fázisban terjengő, kelletlen gondolatok lassan elapadtak szerkesztőségünkben, ahogy kicsit jobban elmélyedtünk az M3 tudástárában. Például egy feltöltéssel akár 24 órát is képes non-stop üzemelni. Ha veszteségmentes zenével kínáljuk, ez lecsökkenhet 18-20 órára is, de még ekkor is példaértékű, hogy aprósága mellett ilyen sokáig bírja. A gyártó specifikációja szerint 16-100 Ohm közötti impedanciájú fejhallgatókat ildomos az M3 mellé párosítani. Puszta kíváncsiságból rákötöttük saját, 300 ohmos Sennheiser HD 600-unkat is. A kis lejátszónak még ez sem okozott gondot. Sőt, úgy reagált, mintha az lenne a világ legtermészetesebb dolga, hogy ő hifi fejhallgatókat szolgál ki, a nyugodt zenehallgatáshoz bőségesen elegendő jelszinttel.

Nem elhanyagolható a támogatott veszteségmentes hangformátumok listája sem. A legnépszerűbb (APE, FLAC, WAV) fájlokat képes lejátszani az M3, némi megkötéssel: 48 kHz fölötti (96 kHz) mintavételezéssel egyelőre csak WAV-ot képes olvasni.

Hangminőség

Felépítését, funkcionalitását tekintve talán akadnak kifogások az M3-at illetően, egy valamibe azonban nagyon nehéz belekötni, ami szerencsés módon pont a legfontosabb: a hang. A kis lejátszó tényleg elképesztően jól szól!

Érdemes kihasználni az M3-ban lévő, diszkrét DAC chip kapacitását, mert a jó minőségű felvételeket igyekszik tisztességesen feldolgozni és továbbítani a fejhallgatónk felé. Ahogy korábban írtuk, mi a referenciaként használt HD 600 fülesünkkel használtuk legtöbbet, de természetesen a gyári fülhallgatóval és egyéb (Beyerdynamic DTX 501 p, NAD VISO HP50) típusokkal is összehoztuk a FiiO-t. Egyébként a menüben számos hangszínszabályzási lehetőség (zenei stílusok szerint generált sémák) közül lehetett válogatni, mi kikapcsolt EQ-val teszteltünk.

Zenei műfajtól függetlenül érezni lehet az óvatosságot és figyelmességet, amivel kezeli felvételeinket az M3. Akusztikus stílusokhoz is bátran javasoljuk, gyakorlatilag bármilyen, tisztességesen rögzített zene jól fog szólni rajta. Referencia számaink közül megdöbbentő tisztaságot és élethű énekhangokat kaptunk még a Stockfish Records által kiadott, Closer To The Music válogatáslemez első számával (Sarah K. - Stars) is. Az énekesnő vokálja kristálytisztán, megfogottan és könnyedén simult a fülünkbe, minden részletet pontosan nyomon tudtunk követni. Az M3 tényleg sokszor úgy viselkedett, mintha nála kétszer-háromszor drágább USB DAC-ot használtunk volna.

Számos más felvétellel (csak példaként: Joe Satriani - Show Down Blues; Herbie Hancock - Watermelon Man, Thievery Corporation - Exilio) is megfüleltük az M3-at, de egyszerűen az árához képest olyan gyönyörűen teljesített, hogy képtelenek voltunk fogást találni rajta. Egyedül a NAD és Sennheiser fejhallgatók tudták kimutatni a sztereó hangszínpad legszélső részeinek digitális "tömörülését", illetve a magas frekvenciákban is lappangott némi hideg, mikroszkopikus nyomottság. Ez persze egy M3-hoz illő fejhallgatóval, fülhallgatóval (pl. Beyerdynamic DTX 501 p vagy Sennheiser MOMENTUM) nem lesz sem feltűnő, sem zavaró.

Végszó

A FiiO M3 elsőre kompromisszumokat halmozó megoldásnak tűnt, de két hétig tartó használat után könnyen a mindennapjaink részévé tettük anélkül, hogy a hangján vagy a használhatóságán fanyalogtunk volna. Persze, egyszerű, mint a faék, de pont ez a lényege. Mellőzi az okostelefonok útvesztőit, és ugyanazt nyújtja, mint a régi MP3-lejátszók, csak sokkal (de tényleg sokkal) jobb hangminőséggel. A következő oldalon olvasható értékelés pontszámait az alapján kalkuláltuk, hogy az M3, mint belépő kategóriás eszköz adottságait tettük mérlegre. Persze, nagyobb összegért kapunk alumínium készülékházat és esetleg USB DAC funkciót is, de akkor a parányi méretről és a 30000 Ft alatti árcéduláról le kell mondani. Elsősorban hangjával fog rajongókat generálni ez a kis eszköz, minden egyéb jellemzője az egyedi felhasználói igényeken múlik. Ennél fogva ajánlott vétel cédulát nem merünk rá aggatni, de a teljesítményére rossz szavunk nem lehet.

1 2

Következő oldal >