Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Élménytúra a Házimozi Stúdióban - 3. rész
2017. december 15., péntek, 15:20
Házimozi Stúdió moziszoba házimoziszoba házimozi projektor hangfal hangfalszett házimozi projektor házimozi rendszer Revel hangfal házimozi hangfalszett high end házimozi
A Házimozi Stúdió bemutató házában a helykihasználás aratott diadalt egy nemrégiben megnyitott, új szoba képében. Meglátogattuk ezt a friss, kissé sci-fi hangulatú helyiséget, hogy a cég koncepcióját a jól bevált elemekkel, mégis egészen másfajta körítéssel ízleljük meg.
Szoba, mint termék
Amiben a Házimozi Stúdió eltér az itthon ismert, konvencionális bemutatótermek jelentős hányadától, hogy az ajtón átlépő látogató tekintete elé nem az árumennyiség és a nagy betűkkel kiírt akciók gördülnek, hanem egy díszes csomagolásba bújtatott élmény, ami a házimozizás legjavát foglalja magába. Kész szobák (immár három is), amelyek különböző stílusoknak és árkategóriáknak adnak otthont. Első látogatásunk során bemutattuk az úgynevezett nappalit, amely otthonbarát megjelenés mellett igazolta, hogy világosabb környezetben is jut hely a high end eszközöknek. Második látogatásunk alkalmával a Grand Theatre privát moziszobába engedtek belépni, ami minden szempontból a csúcskategóriát testesítette meg. A benne lévő JBL Synthesis hangrendszerrel és elkülönített gépházzal olyan élményt nyújtott, amire Magyarországon (mint filmnézésre szánt szentélyre és egyben bemutatóteremként is látogatható környezetre) nem tudnánk más példát mutatni. Most pedig elkészült egy harmadik helyiség is, amit a HMS munkatársai TRON fantázianévvel láttak el.
A laikus látogatóban megfogalmazódhat a kérdés, hogy ugyan miért építtetnek egy házba többet is ezekből a műszaki kápolnákból? A választ bizonyára sokan sejtik, azért, mert a Házimozi Stúdió szolgáltatásainak része, hogy ügyfeleinek ilyen kinézetű házimozi szobákat nyújtson, a bennük lévő motívumokhoz igazodva. A TRON a három terem közül a legkisebb, ugyanakkor a legpraktikusabb is. Manapság ugyanis a hely(igény) prémiumnak számít és a legtöbb háztulajdonos, ha már megengedhet magának egy multimédiás célokra elkülönített szeletet otthonából, akkor legtöbb esetben csak 15-20 négyzetméternyi alapterület áll rendelkezésre. Részben ettől válik érdekessé a TRON szoba, hiszen általa képes a cég prezentálni, hogy miként produkálható kis méretben is meggyőző audiovizuális élmény. A potenciális megrendelő nem csak a benne lévő hangsugárzókat és egyéb készülékeket, hanem magát a szobát, jobban mondva annak hangulatát, dizájnelemeit is igényelheti, amennyiben otthonra pontosan ilyet, vagy ehhez hasonlót szeretne építtetni.
A nyúlüreg mélyére
Mátrix-fanatikus olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek a Morpheus nyúlüreges mondatára. Kicsit mi is egy másik dimenzióba rántva éreztük magunkat, amikor beléptünk a TRON szoba ajtaján. Talán elsőre viccesnek tűnhet, de a legnagyobb hatást a csend gyakorolta ránk. Ez a ház legjobban hangszigetelt szobája (kialakítása PhoneStar csendlapokkal történt, a Hang és Tűz Kft. közreműködésével) és ha valaki eltölt benne legalább három másodpercet teljesen kikapcsolt rendszer mellett, akkor máris hallhatja saját fülében a lüktető vér zúgását. Ez volt az első olyan terepszemlénk, amely során még kicsit örültünk is a fejünk fölött felsóhajtó projektor ventillátornak, nélküle ugyanis már szinte zavaróvá vált volna a mindent átható némaság. Csak egy mókás hozzáfűznivaló, hogy mikor a HMS megtartotta idei nyílt hétvégéjét, a szobát először látogató személyek közül többen is azt hitték, hogy annak padlója lejt, a ferde csíkok illúziójának hatására.
A szoba nem hétköznapi látvánnyal törleszti csendességét. Az oldalfalakon padlótól mennyezetig érő, RGB LED fénysávok láthatók, melyeknek fényerejét és színét tetszőlegesen állíthatjuk be az intelligens házvezérlő applikáción keresztül. Ezek alapesetben türkizkék színnel dobják fel a szoba sötétjét. A feketeségben kirajzolódó kékes csíkok látványa a TRON c. film virtuális díszleteit juttatja eszünkbe, általuk nyer értelmet a szoba elnevezése. Az oldalfalak mentén, épp úgy, mint a hagyományos mozikban, szélre igazított, függőlegesen lefelé néző spotlámpák segítenek rámutatni a helyiség határaira. Általuk nem sokkal tehető világosabbá a terület, de alapvető funkciójukat (hogy ne bukjunk orrunkra, amíg célba vesszük az ülőgarnitúrát) betöltik. Ezért is készült olyan kevés fotó a szoba belsejéről, hiszen annak funkciója a filmeket szolgálja, egyetlen világos részlete a hangáteresztő, Stewart Filmscreen által gyártott, Studiotek referencia felülettel szerelt vetítővászon, mely fényképen kicsinek tűnhet, a valóságban viszont cseppet sem az. 16:9-es képarány esetén 210 cm széles (azaz 95 colos átlójú), ha pedig az aktív oldalsó maszkokat kiengedjük oldalirányba, akkor 276 cm széles (ill. 118 colos átlójú), 2:35 arányú képet kaphatunk, ami szinte faltól falig befedi a szoba frontoldalát. Látogatásunk során e felületet a SIM2 első 4K projektora, a nemrégiben közzétett frissítés óta már HDR-t is támogató NERO 4 töltötte meg látvánnyal.
Ami rejtve marad
A szoba alárendeli magát a filmélménynek, más szóval semmivel sem akarja megbontani a néző és a történet közti kapcsot. Nem látható sehol kilógó kábelvég, világos falfelület vagy világító kijelző. Amit csak lehetett, azt elrejtették a falak, hangáteresztő szövetek mögé. A vetítővászon mögött 3 db háromutas frontsugárzó található valamint két oldalfali és négy mennyezeti, Dolby Atmos/DTS:X kompatibilis háttérsugárzó is része a rendszernek. Ezek közül mindegyik falba süllyeszthető kialakítású, a Revel műhelyéből, az aktív mélysugárzók viszont a REL termékei - 2 db S/5 aktív mélyláda került a vetítővászon alatti fekete sáv rejtekébe.
A készülékláncot a gépházban helyezték el, amihez egy hátsó, falba olvadó, rejtett ajtón keresztül lehet bejutni. Az embermagasságú rack érkezésünkkor Arcam AVR850 házimozi erősítőnek, P 429 4 csatornás (Dolby Atmos/DTS:X csatornákat hajtó) végerősítőnek és OPPO UDP-203 4K Blu-ray lejátszónak adott otthont. A maradék helyre LessLoss tápkábelek és egyedi tervezésű szűrő tagok kerültek, ami a rendszer magas értékét, elektromosságra való érzékenységét figyelembe véve, érthető és szükségszerű kiegészítés.
Az oldalfalakon lévő, ferde LED sávok közötti felületet hangáteresztő bársony fedi. Utóbbi alatt a cég által tervezett, saját műhelyben legyártott akusztikai elemek rejtőztek (a beépíthető hangfalak dobozait ugyancsak házon belül gyártották le, hogy minden sugárzó a számára ideális szögben, kongó mellékzörej nélkül szóljon), néhol hangelnyelő, másutt szétterítő célból elhelyezve. A mennyezeten lévő, különös formájú diffúzor paneleket szemfüles olvasóink láthatták a Grand Theatre beszámoló fényképein. Ezúttal is kiegészíti őket csillagfény dekoráció, ami jól illik a TRON sci-fi hangulatához.
Képi élmény
Nem volt hátra más, mint leülni és kipróbálni a rendszert. Mindent elérhettünk a szobában lévő tabletről (beleértve a világítást, a vászon maszkolásának vezérlését és a hangerőt valamint médiajátszó navigálását), így először is lekapcsoltuk a villanyt, ami a mozi-termekhez hasonlóan, fokozatosan sötétült el. Az abszolút sötétségből felugró OPPO menü önmagában olyan fényerővel és élsimított betűkészlettel jelent meg, ami projektoros viszonylatban ma még ritkaság. A betűk szélén nem láttuk a szokásos pixeles recét és a háttérképek is olyan mélységgel, részletességgel jelentek meg, ami nekünk vetítővásznon újdonságként hatott.
Látogatásunk fő célja nem a vetítő vallatása volt, így most nem kínálunk mérési diagramokat, de a látogatás során szerzett benyomásokat megpróbáljuk összegezni. Amikor a Lucy (2014) UHD BD lemezt elindítva az első portrésnittel szembesültünk, a színésznő egyenként kivehető hajszálai láttán nem jutottunk szóhoz. A színek kis híján leugrottak a vászonról, a bőrtónus árnyalása pedig már-már kínosan közel hozta a részleteket, mintha Scarlett Johansson karnyújtásnyira lenne tőlünk. A színek a vártnál kicsit élénkebbek is voltak, a térmélység és a képi részletek viszont felülmúlták az általunk eddig látottakat, lélegzetvisszafojtva figyeltünk minden szekond és premier plánt. De vajon volt-e akkora a különbség a Full HD és a 4K, mint egykor a DVD és a Full HD közt? Természetesen láttunk eltéréseket, igaz, először a jelentéktelennek gondolt részletekben.
Aztán előkerült a The Martian (Mentőexpedíció) c. film UHD BD korongja, amihez a hagyományos, Full HD felbontású műsort is csomagolták. Tény, hogy az 1920 x 1080 képpontos anyag is meggyőző részleteket nyújtott. Aztán átváltottunk a 4K verzióra, és ugyanabban a jelenetben Jessica Chastain szeplőit tisztábban láttuk, az űrhajó műszerfalának fényei világosabban tükröződtek vissza arcbőréről. A légüres térben lebegő űrhajós szkafanderét és az állomás falát is gazdagabb textúrával láttuk, összességében kép mélység és realitásérzete nőtt meg még olyan filmeknél is, mint a szalagról 4K-ban újradolgozott Ötödik Elem.
Hangélmény
Mivel a készülékláncba fűzött komponensek nagy részét korábban teszteltük, nagyjából sejtettük, hogy mire számíthatunk. Mindehhez azonban hozzáadott egy jelentős pluszt a TRON akusztikája, csillapított belseje. A visszhangok nélküli helyiség megfogottabbá tette a csatornákat, jobban összekapcsolta a háttérsugárzókat. Ha csak a mellettünk/fölöttünk megszólaló hangokat figyeltük, akkor természetellenesnek véltük azok spontán be/kiúszását, ha viszont a vászonra emeltük tekintetünket, azonnal értelmet nyertek a körülöttünk keringő effektusok és nem is akartuk levenni a szemünket a képi cselekményről.
A frontoldal szimbiózisban állt a vászonnal, a párbeszéd pontosan követte az ajakmozgásokat, a zene pedig tolakodás nélkül, mégis részletesen és dinamikusan kísért minden jelenetet. Az emberi beszédhang nem volt túl nyers és tompa sem, kivehető volt, amit mondanak a szereplők még az intenzív csatajelenetek közben is. A 2 Guns (2 Kaliber) c. film nézésekor az 1964-es Impala felrobbantása után kialakuló csetepaté definiált fegyvertüzet zúdított ránk. A keményen daráló Uzi olyan durván törte meg a vászon felőli légteret, mintha kereplőt lóbáltak volna előttünk. Ezek a látszólag primitív részletek is képesek voltak megszilárdulni, a képpel összefonódni. Talán feleslegesen említjük, de az istálló teteje felé repülő, helikopterről leszakadó propeller suhanásait is meghallottuk, éppen azért, mert a szoba nem irányította visszhangokból fakadó elszíneződésekre a figyelmünket.
A rejtekhelyükön buzgón munkálkodó REL S/5 mélysugárzók sem vallottak szégyent, az egyik pillanatban még azt hittük, hogy be sincsenek kapcsolva, a másik pillanatban már rezonált a fotel alattunk. A gyors és definiált basszusnak köszönhetően, valós méreteinél nagyobbnak és mélyebbnek tűnt a TRON szoba. Egyáltalán nem voltak tolakodók az alsó frekvenciák, laikusként nem tudtuk volna megállapítani, hogy a vászon alatt dolgoznak a hangszórók.
A rendszer koncertvideók nézésénél sem vallott szégyent, könnyed, árnyalt és zenei karaktert kaptunk, figyelmünk nem a hangsugárzókra, hanem a műsorra irányult, mindezt persze el is vártuk, ismerve az AVR850 képességeit. Az olcsóbb rendszereknél sokan meghallják, hogy az információ a hangsugárzókból vagy legalábbis azok közeléből érkezik, és ide-oda cikázik a szoba falai közt. Itt csak annyit lehetett érzékelni, hogy a produkció felépült körülöttünk, nekünk innen kezdve csak annyi dolgunk volt, hogy figyeljünk a zenészek játékára. Marcus Miller - Panther (Legends of Jazz Blu-ray) c. számát fülelve úgy éreztük, hogy valahol a színpad közepén lebegtünk, ugyanakkor a szóló végén a fejünk körül tapsolt a közönség, mintha az első sorban ültünk volna. Koncertfelvételeknél mutatta meg foga fehérjét az Arcam és sok függönyt lehúzott a hangmezőről, amelyek nélkül közel sem éreztük volna ennyire közvetlennek az élményt.
Tetszik! Vihető?
Ahogy fentebb is említettük, a Házimozi Stúdió azért építette a TRON szobát, hogy prezentálja; megrendelésre ilyen helyiséget is képesek nyújtani megrendelőiknek. Megfelelő tervezéssel és előzetes, alapos konzultációval bárki építtethet magának ugyanilyen szobát (hangszigeteléssel együtt), de természetesen nem vagyunk egyformák, ezért a színek, extrák és dekoratív elemek változhatnak. Kipróbálás nélkül képtelenség megállapítani, hogy a konvencionális mozitermek mennyire töredékét tudják csak nyújtani a sok tucat (vagy több száz) fős filmstábok munkájának. Ellentétben az ilyen privát helyiségekkel, amelyekben a lejátszott műsor stílusától függetlenül vegytiszta kapcsolatot létesíthetünk a rendezők, videojáték fejlesztők stb. fantáziavilágával. Így aki filmfanatikusnak, saját, úgynevezett játékbarlangot igénylő megszállottnak érzi magát, annak csak ajánlani tudjuk ezt a szavak nélkül is magyarázatot adó, kiadós ízelítőt!
| Bemutatóterem: |
Házimozi Stúdió +36-70-333-0099 2045 Törökbálint, Kastély u. 20. |
További cikkek:
