Beats By Dre Tour In-Ear earphones with Control Talk fülhallgató teszt

Egy füles, mely átvészelte a világvégét

2012. július 3., kedd, 14:55

Beats by Dre Tour Beats fülhallgató in ear fülhallgató Control Talk fülhallgató teszt

Az Éli könyve című film egyik jópofa jelenetében főhősünk előkap egy iPod-ot, elkezd zenét hallgatni az elhagyatott viskóban. Az a különös füles, mely megcsillan a sötétben, a Dr. Dre által tervezett Tour In-Ear modell. Kiderítettük, vajon mit tud a borsószem nagyságú, csinos kábellel felszerelt fülhallgató. Nos, Denzel Washingtonnak jó dolga volt!

A Beats modellek sikere, hogy egyszerű ígéretet váltanak valóra. Használatukkal megtapasztalhatjuk, hogyan kell szólnia a digitális zenének, miközben dekoratív terméket viselünk. Azok a modellek, amik korábban vendégeskedtek szerkesztőségünkben, könnyűszerrel elnyerték tetszésünket, a Tour egyediségét kivételes módon egyszerűsége határozza meg. A korábbi, gazdagon díszített modellekhez képest szinte konzervatívnak nevezném. Menjünk szép sorjában!

Jóleső giccsek

A visszafogottság persze a termék méreteit érinti, persze egy mindössze néhány grammos fülhallgatónak nem is kell Sennheiser HD 800 nagyságú ládában pöffeszkednie. Ettől függetlenül a Tour élénkpiros doboza ugyanolyan igényes, kellemes tapintású, mint a Beats-család többi tagjáé, természetesen mágnesesen zárul, szóval kibontáskor még vagdalkozni sem kell. A belső oldalon tömör, bizakodó szlogen vár: ?A hang számít?. Jó tudni, hogy az amerikai manufaktőr így gondolja, bár első ránézésre lejön, nekik a megjelenés sem kevésbé fontos. Tesztalanyunk bársonyosra fújt műanyag bölcsőben fekszik, melyből minimális erőlködéssel csalogathatjuk elő. Vaskos használati utasítás lapul a doboz hátában, az ebben leírt tanácsokból néhányat tesztünkben is említeni fogunk. A középkategóriához mérten, tesztalanyunk fejlesztőmérnökei ezúttal is tudomásul vették, hogy alkalmazkodni kell számos fültípushoz, hallójárat átmérőhöz. Ezért közel fél tucat (!) szilikon gyűrűt csomagoltak a Tour mellé, ezeknek kivitele megegyezik a Monster Turbine-hoz mellékelt darabokéval, különböző méretű és zajszűrő képességű darabokat kapunk. Szintén alaptartozék az ?Earhook? névre keresztelt, fülkagyló mögé kanyaruló segélyszár, ahogy később kiderült, ennek utcai- és sporthasználatkor vettük hasznát. Csak úgy, mint Dr. Dre bármelyik füleséhez, ehhez is rendkívül masszív, kemény tokot kapunk, felhőkarcolóból leejtve sem lesz baja a fekete tasak tartalmának. Bizonyos mértékig azt is elviseli, ha farzsebünkben tárolva véletlenül ráhuppanunk. Elég a terrorból, vegyük szem (és fül) ügyre a Tour-t!

Nem vicc, ez Beats

Márkajelzések nélkül is ordítana róla, hogy kitől származik. Habár kamrái parányiak, a komplett hangszóró ház fényesre lett lakkozva, a külső oldalon pedig szálcsiszolt keretbe foglalt Beats-embléma díszeleg. A kábelek minősége makulátlan. Selymes tapintásuk miatt még érinteni is jó őket, jobboldali zsinórjára a szintén remekül összerakott, a Solo modellnél is használt ?control talk? mikrofonos hangerőszabályzót biggyesztették. A vezeték Y - torkolatából kis műanyag elem húzható fel, ezzel összefoghatjuk az állunk alatt esetlegesen zavaró, szabadon csüngő kábelt. Mondanom se kell, a hárompólusú, aranyozott csatlakozófej burkolata gumírozott, derékszögben hajlított, így a zsebrevágott lejátszó sem okoz gondot a huzalnak. Habár tesztalanyunk struktúrája kiválóra sikerült, a fülhallgató kamrája túl könnyű a kábelhez képest, ezért a madzag saját tömege miatt alkalmanként, főleg séta közben kihúzhatja a fülhallgatót. Ezt elkerülendő, kapunk egy aprócska, ruhára rögzíthető csipeszt, ami hasznosnak bizonyult, bár a kábel apróbb zörrenéseit néha-néha így is hallani véltük. A csipesz mellé mindenképp ajánlott az Earhook használata azoknak, akik sportoláshoz, kocogáshoz, vagy bármilyen aktív mozgáshoz is használnák a Tour-t.

Tour az Óperencián

Tesztalanyunkat csaknem két héten keresztül hallgattuk, bejáratása 1-2 napnál nem tartott tovább. Kipróbáltuk buszon, vonaton, és a zajszűrős füleseket minden alkalommal megtornáztató, jó öreg hármas metrón is. Forráseszközünkön, ami jelen esetben egy iPhone 3GS készülék, különféle műfajú és bitrátájú anyagokat tároltunk. Nem sorolnám fel a teljes listát, mivel modern könnyűzenéből megatonnányi kínálat van, párat mégis kiemelnék a hallgatottak közül. E számokat szívből ajánlom minden szerencsés Beats-tulajnak, persze azoknak is, akik más fülest birtokolnak:

Fear Factory - Acres of Skin (320 kBps - MP3)

H.U.V.A. Network - Fade Avay (320 kBps - MP3)

Massive Attack - Splitting The Atom (~980 kBps - Apple Lossless)

Miles Davis - Fantasy (192 kBps - MP3)

Punnany Massif - Élvezd (128 kBps - MP3)

UNKLE - Persons And Machinery (320 kBps - MP3)

The Carbonfools - Pony (320 kBps - MP3)

A Tour hangzásvilága egyértelműen a többi Beats terméket idézi, szinte tökéletesen ugyanazt a karaktert kapjuk, mint mondjuk a Solo esetében. Selymesre finomított, kellemes magas tartomány, gazdag és szépen elkülönített, részletes közepek, ütős, dinamikus, igazi fülbemászó mélyek. Nem a jazz, a klasszikusok, nem az élő hangszeres zene a Tour fő erőssége, hanem a modern, digitálisan kevert felvételek. Amennyiben hallgatója még nem használt a párezer forintos kategóriánál komolyabbat, döbbenettel fog rájönni, hogy ugyanabban a ?tuc-tuc? felvételben, ugyanarról a lejátszóról mennyire másképp szól minden. A progresszív műfajokban megmutatkoznak apró keverések, részletek, úsztatások és effektusok, melyek az olcsó füleseken még maximális hangerőn sem jönnek elő. Ráadásul a Tour ezt kb. 40%-os hajtás mellett produkálja. Miles Davis produkciójában olyan finom, lehengerlő jelleggel dübörög a lábdob, mint ha méregdrága professzionális mélyládát hallgatnánk. Az énekes, énekesnő vagy rapper szövege szépen elkülönül a struktúra többi elemétől, érthető minden szótag és halk megjegyzés, persze az sem mindegy, milyen mikrofont, milyen hangszínt állítottak be a stúdióban. A magastartomány finomságát valószínűleg (valamennyire érthetően) kritizálni fogják azok, akik otthon pl. komolyabb hifi fejhallgatót használnak, bár egyvalamit ne feledjünk. A Tour utazáshoz, és digitális zenékre lett optimalizálva, és szerintünk e téren jobb, ha nem teljesedik ki, nem kerül túlsúlyba a 19-20 kHz körüli tartomány, különben hamar fárasztóvá válna egy-egy felvétel. Így viszont még a Fear Factory ész nélküli, villámgyors dobszólamait is élvezhetjük, nélkülözve a nyers reprodukcióknál előforduló, ?kaparó? érzetet, és nem hiányolva a cinek apró rezzenéseit - a részletek megszállottjainak pedig ott van a Turbine. Ha meg tudjuk szeretni a Tour hangját, hűséges (és szép) útitársra tehetünk szert. Nem utolsósorban zajszűrése is korrekt, de hogy kellőképp kiszűrjön minden nemkívánatos hangot, nem árt, követjük a gyártó tanácsát. Mikor a Tour-t fülünkbe helyezzük, álkapcsunkat enyhén leejtve, fejünket oldalra döntve, óvatosan nyomjuk hallójáratunkba, miközben másik kezünkkel kissé felhúzzuk hallószervünket. Ez elsőre rémisztően bonyolultnak tűnik, kis gyakorlással nem több egy röpke rutinmozdulatnál.

Végítélet

A Beats by Dre Tour In-Ear fülhallgató tulajdonképpen pont azt nyújtja, amit várunk tőle. Szórakoztató hang a kedvenc, modern zenéinkhez, szinte tökéletes zajszűrés, és igényes kivitel. Egyetlen gondunkat a fülpárnák okozták, ugyanúgy, mint a Turbine esetében: fültípustól függően. Néha óhatatlanul halljuk saját lépésünk zaját, ami zenehallgatás közben zavaró tud lenni, persze ha megtaláljuk a megfelelő szilikon tappancsot, ez jó eséllyel kiküszöbölhető. Akik megengedhetik maguknak ezt a hosszútávon használható, remekül teljesítő terméket, azoknak határozottan ajánlott vétel.

1 2

Következő oldal >