Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
A Hobbit: Váratlan utazás
Újszerű élmény, spoilerek nélkül
2012. december 27., csütörtök, 10:20
Hobbit A hobbit Váratlan utazás filmajánló ajánló filmkritika 48p 48 fps
Valószínűleg sokan feltették magukban a kérdést, vajon miért jobb, hogy A hobbit: Váratlan utazás című filmet 48 fps sebességgel rögzítették? Miután megnézzük a majdnem három órás produkciót, egyértelműen megkapjuk a választ.
A film, történetileg piros pontot érdemel, mivel a forgatókönyvbe egész ügyesen átültették Tolkien szálait. A szereplőkre sem lehet rossz szavunk, persze eleinte kicsit furcsa látni a már jól ismert arcokon, hogy eltelt tíz év A Gyűrűk Ura trilógia óta. Szerencsére az ismerős karakterek nagy része csak a bevezetésben bukkan fel, Ian McKellen pedig noha idősebb, a sminkesek őt sem kímélték. Voltaképpen az egész díszlettervezés, a speciális effektusok profin kivitelezettek, tíz év alatt sokat fejlődött a számítógépes grafika. Ez a néhány esztendő elég volt arra, hogy ne kelljen fejcsóválva távozni a moziteremből, közben azon gondolkozva: ezek mindent zöld háttérrel csinálnak? Még akkor is ha a néző tudja, hogy ?csak? egy újabb CGI animációt lát (például Gollam bravúros megjelenése) abszolúte befogadja a látványt. Befogadja anélkül, hogy annak valótlan hatásán megbotránkozna. Persze a lényeges kérdés nyitva marad: mitől jobb a másodpercenként 48 képkocka? Eleinte a néző azt hiszi, gond van a vetítővel, mert a karakterek kézmozdulatai, suhanásai fürgébbek, a kameramozgás már-már zavaróan egyenletes. Aztán mikor szemünk néhány perc után ?belesüllyed? a képi világba, sokkal inkább olyan érzésünk van, mintha egy ultramodern számítógépes videojáték, dollármilliókkal megtámogatott átvezető animációját látnánk. A jó öreg 24 képkocás filmek, enyhén darabos mozgásaitól lényegesen eltér az új eljárás. És ezt az egyenletesebb, simább megjelenést főleg 3D-ben lehet élvezni. Nem hatásvadászatról van szó, tényleg érdemes beülni A hobbit: Váratlan utazás 3D vetítésére, mert az eddig megszokott, sokak által szidott képi vibrálás, villódzás nem érzékelhető ? végre van miért felhelyeznünk a polarizált lencséket. Köszönhetően a kétszerannyi képkockának, a részleteket aprólékosabbnak, a térhatást mélyebbnek és a mozgásokat kellemesebbnek látjuk, és ez egy ilyen meseszerű filmnél egyáltalán nem zavaró. Peter Jackson rendezői munkája megállja a helyét, jóllehet, a drámai cselekmény nem annyira hangsúlyos, mint A Gyűrűk Ura trilógiánál, viszont nem féltek izgalmas jeleneteket, poénokat és szemgyönyörködtető komputer-animációkat alkalmazni, így a végeredmény nem csak egy újabb lenyúzott bőrréteg, hanem egy önmagában is helytálló nagyjátékfilm lett.
A 48p működik és mint kiderült, egy mesefilmnél rendkívül hatásos tud lenni. Más kérdés, hogy az alkotói társulatok mikorra bólintanak mindannyian rá az újfajta eljárásra, mivel jó részük, valahol érthetően, ragaszkodik a jól bevált 24p-hez. És ugyanez igaz ránk, nézőkre is. Persze idővel akár szeretnénk, akár nem, minden film nagyobb képsűrűséggel fog készülni, hiszen a technika lehetővé teszi és az elért hatást sokan életszerűbbnek fogják titulálni. Életszerűbb, valóban... de egyáltalán nem azt kapjuk a vászonról, amit eddig ?filmszerűnek? neveztünk. Idő kellett, ahhoz is, amíg átálltunk némafilmről hangosra, vagy szürkeárnyalatosról színesre. Most egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk, olyan formában, amit nem csak szűk rétegek, hanem bármelyik mozilátogató megtapasztalhat.
További cikkek:
