Yamaha NP-S303 hálózati zenelejátszó teszt
2018. január 4., csütörtök, 09:55
Yamaha audio hifi lejátszó médialejátszó zenelejátszó audio lejátszó hifi lejátszó hálózati médialejátszó hálózati zenelejátszó lejátszó teszt médialejátszó teszt Yamaha teszt hálózati médialejátszó teszt hálózati zenelejátszó teszt
A világ megállíthatatlanul fejlődik, javul, egyszerűsödik és vonzza magával annak minden előnyét és hátrányát. A zenehallgatás élvezetéhez napjainkban már olyan könnyen juthatunk hozzá, ami néhány évtizede még felfoghatatlan lett volna. Az analóg fétisiszták csak szánakozva legyintenek a manapság széles körben elterjedt digitális, hálózati lejátszó készülékekre, pedig itt az idő komolyan venni őket.
Modern klasszikus
A hifi világában kevés olyan, mondhatni kommersz, közismert gyártó van, aki multi szinten árasztja el a piacot egészen belépő szintű termékektől a minőségi high end készülékekig. A Yamaha azonban jogosan vívta évtizedek óta a szakma és a felhasználók elismerését, innovatív fejlesztéseivel, mindezt úgy, hogy a jellegzetes klasszikus külsőn nem kellett változtatniuk. Elismerésre méltó az a gondolat, hogy a Yamaha hűséges maradt ahhoz az arculathoz, amit már szüleink is megszokhattak, de olyan technológiát építenek a retro külső mögé, amit még az új generációnak is tanulnia kell. A fejlődés tehát folyamatos, ami nem azt jelenti, hogy a japán nagyvállalat fittyet hány a tradíciókra, és el akarja törölni például a CD-k világát, épp ellenkezőleg. Nem is olyan régen láttuk vendégül a Yamaha CD-N301 CD/hálózati hibrid lejátszóját, ami ékesen bizonyította számunkra, hogy belépő szinten is komoly tudással rendelkező masinák igyekeznek a CD-kkel rendelkező felhasználók táborát kiszolgálni. Igen ám, de ott volt néhány apróság, amin fogást találtunk, és ezzel a Yamaha is tisztában volt. Mi a megoldás? Hasonló összegért adnak a világnak egy olyan készüléket, amiből ugyan kikerült a lemezmeghajtó, de helyette egy jóval magasabb tudású hálózati lejátszót alkottak meg. Természetesen a jó példa már itt is megvolt a Yamaha NP-S2000 személyében, de a közel 360 000 forinttal mérsékeltebb árcédula már szinte mindenki számára elérhetővé tette a jó minőségben és nagyon könnyen kezelhető zenehallgatás élvezetét. Így született meg a Yamaha NP-S303 hálózati zenelejátszó.
A hazai forgalmazó egy ezüstszínű példányt bocsátott rendelkezésünkre melynek kicsomagolásakor kapásból két dolgot jegyeztünk meg, illetve talán hármat. Ijesztően könnyű, megszokottan szép (főleg így a klasszikus ezüstben), és a korábbi MusicCast applikációval rendelkező készülék tapasztalataiból kiindulva, miért adnak egy ilyen lejátszóhoz ennyire igényes, okos és szép távvezérlőt? Az esetek 90 %-ában vélhetően a zacskón kívüli világot sem fogja meglátni. Kézben tartva nyugtáztuk, hogy az NP-S303-at valóban kanapéról vezérlésre fejlesztették ki.
Előlapján minimális eszköztár gondoskodik arról, hogy a szép szálcsiszolt alumínium felületet ne csúfítsa el túl sok gomb vagy tekerentyű. Jobbról balra haladva találjuk a megszokott vezérlőtárcsát, egy a MusicCast applikáció csatlakozáshoz való gombot, egy funkció választót, majd a pontmátrix kijelzőt követően az USB aljzatot és a készléti kapcsolót. Ez utóbbit optimális esetben csak egyszer kell benyomnunk.
Hátlapján még ennél is letisztultabb a kínálat. Egy pár analóg (RCA) két digitális (koaxiális, és optikai) kimenetet találunk, egy hálózati (Ethernet) csatlakozót, illetve egy WiFi antennát attól függően, hogy kinek milyen lehetősége nyílik az otthoni hálózatra való csatlakozáshoz, illetve egy piskótafejes tápkábel aljzatot, ami sosem volt a szívünk csücske, de hát ez van.
A külsőségek vizsgálata után kicsit körülnéztünk odabent is, hogy kiderítsük pehelysúlyú versenyzőnk diétájának receptjét. Érdekes látvány fogadott, amikor egy szabvány hifi méretű készülék házában választ kapunk a 2,7 kg-os tömegre. A szellős elhelyezés fogalma új értelmet nyert, olyannyira, hogy szinte csak a kihalt utcájú régi westernfilmekből ismert szénaboglyák vándortánca hiányzott a képből.
Hihetetlen, hogy az NP-S303 összes tudása elfér ennyi helyen, és mielőtt valaki azt gondolná, hogy "ebből még a lélek is ki van spórolva", közöljük, hogy az utolsó áramkörig, jó minőségű alkatrészek dolgoznak, hosszú évek tapasztalata alapján átgondolt és kiépített rendszerben. Bár a tápegység véleményünk szerint megérdemelt volna egy méretesebb darabot, a digitális és analóg kimenetek blokkjai már gondosan el vannak különítve egymástól, és a lehető legrövidebb jelutak gondoskodnak a káros zajok csökkentéséről, ezen felül pedig sehol nem látunk feleslegesen kuszálódó kábelrengeteget sem. Annak ellenére, hogy látszólag minimális elektronika munkálkodik a motortérben, az adatok mégis komoly tudásról tanúskodnak.
Olcsó húsnak okos és jó hangú a leve
Ahogy már említettük az NP-S303 alkalmas a Yamaha MusicCast platform használatára, ami nem csak a multiroom rendszerek vezérlését teszi egyszerűvé, hanem rajta keresztül valóban kinyílik a világ. Elérhetővé válik számos kliens (Spotify, Tidal, Deezer stb...), végeláthatatlan mennyiségű internetes rádió, és bizony már a saját zenetárunkból sem okozhat gondot a tömörített (MP3/WMA/MPEG4) vagy veszteségmentes nagyfelbontású (WAV/FLAC/AIFF) állományaink lejátszása sem 5,6 MHz-es DSD fájlokig bezárólag. Ezeket hálózatunkról könnyedén elérjük NAS-unkon tárolva, külső meghajtóról (USB) vagy számítógépünk fájljai közt keresgélve. Akinek ez sem elégíti ki vágyait, annak rendelkezésre áll az Apple AirPlay valamint a Bluetooth lejátszás lehetősége is, bár utóbbiakat inkább csak szükséges jelenségnek érezzük, mint valósan alkalmazható funkciónak, tekintettel a fentebb említett jobb minőséget garantáló lehetőségekre.
A meghallgatás legnagyobb részében Musical Fidelity M3i integrált erősítő, Cambridge Audio DAC valamint Triangle és Monitor Audio hangfalak szolgáltatták a teszt környezetet, melyek egytől egyig tökéletesen beleillettek a Yamaha NP-S303 ár szegmensébe a korrekt végeredmény érdekében. A teszt alatt rengeteg ismert és új dalt játszottunk le az NP-S303-mal, valamint többször cserélgettük az analóg és digitális kimeneteket is. Egybehangzó véleményünk az, hogy a karcsú felépítésű pillekönnyű Yamaha hangja felülmúlja az árából, illetve fizikai adottságaiból várhatót. Nekünk ugyan leheletnyi plusz érződött a digitális kimenetre kötött dedikált DAC-unk által kreált hangzásban, de az NP-S303 önálló hangja alapján nem vagyunk benne biztosak, hogy ezért a minimális különbségért beruháznánk utólag egy a Yamahával partiban lévő konverterbe. Amennyiben valaki erősítőjébe épített DAC-kal rendelkezik, úgy mindenképp javasoljuk ezt az összehasonlító tesztet, hiszen ahány ház, annyi szokás, szokták volt mondani, és lehet, hogy kellemes meglepetést fog okozni a Yamaha saját hangja egy olcsóbb beépített chiphez képest. Hangzásvilága valóban túlmutat az árcetlijén, de azt a meleg analógos szellős hangzást még nem kapjuk meg, amit például az NP-S2000 prezentált. Középkategóriát képviselő rendszerünkbe építve, a Yamaha NP-S303 meglepő tisztasággal és dinamikával zenélt.
Térleképzése és részletessége akár a magasabb kategóriájú CD-lejátszók képességével is felér, ami elismerésre méltó. A MusicCast vezérlése még mindig okoz némi bosszúságot, ami a számokba való "belehúzogatást" illeti, de szerencsére van mód például a Tidal, vagy Spotify saját klienséből is lejátszani, ami megoldja ezt a problémát. A teljesség igénye kedvéért, meghallgattunk több dalt MP3-ban Bluetooth-on, valamint NAS-ról DSD formátumban, (pl. Marcus Miller - The Blues) és a kapott hang annyiban különbözött egymástól, mintha egy mikro hifi állt volna szemben egy sok százezer forintos audiofil rendszerrel. A Yamaha NP-S303 tehát nem csak meghálálja a jó forrásanyagot, hanem bebizonyítja, hogy ennél akár jóval nívósabb környezetben is megállná a helyét, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy milliós hifi rendszerek kiszolgálására is bátran ajánljuk.
Összegzés
A Yamaha NP-S303 hálózati lejátszó egy jól sikerült készülék. Bátran ajánljuk olyan kezdő hifistáknak, akik csak most bontogatják szárnyaikat és nem rendelkeznek felhalmozott CD gyűjteménnyel, de egy okos és jó hangú forrást keresnek közép- vagy annál magasabb kategóriás rendszerünkhöz. Olyan régi motorosoknak, akiknek CD vagy akár vinyl lemez gyűjteményük mellett nyitnának a digitális zenelejátszás felé, de még nem kívánnak súlyos összegeket befektetni, ám a jól megszokott igényes hangzásból sem engednének szívesen. Egy szóval mindenkinek, aki egy rugalmasan kezelhető jó ár/értékű szép forráskészüléket keres, ami remek ugródeszka lehet az audiofil zenehallgatás irányába.