LG BX580 3D Blu-ray lejátszó teszt

Az LG szerint a 3D

2011. június 10., péntek, 10:45

Bátor döntés volt az LG részéről csupán ezt az egy játszót mélyvízbe dobni ebben a szegmensben, ugyanis más gyártók általában egy olcsóbb verzióval állnak elő a csúcsmodell megjelentetése előtt, így is szondáztatva a vevők pillanatnyi igényeit. Az újdonságnak erős konkurencia-armadával kell megküzdenie, mert már jó ideje porondon van a Sony BDP-S770, a Panasonic DMP-BDT350 valamint a Samsung BDP-C6900 is, amik eléggé jó minősítést kaptak a szakértőktől.

A készülék maga is meglepően lapos és kompakt, talán nem annyira, mint más ultravékony-design vonalat követő társa, de ez egyáltalán nem megy a kárára. Az elején egy hosszú, félig átlátszó fedőlap húzódik végig, amely - úgy gondoltam - eltakarja a rendetlenséget. Lehajtása után kiderült, csak a fő funkciógombokat, a lemeztálcát, néhány kék hangulatfényt mindkét oldalon a Blu-ray 3D logóval és az USB-hostot rejtette el a pillantásoktól. Így viszont a külalak eléggé minimalista megjelenésűre sikeredett. Mindössze egy dolog volt zavaró, mégpedig az, hogy az LG-nél nem egy nagyobb pontmátrix kijelzőt, csupán egy kicsit nehezen olvasható, a 80-as évek számológépeire hajazó darabot illesztettek az előlapba.

Régi kapcsolatok

Ami a hátsó részt illeti, csalódnom kellett ide egy darab HDMI (v1.4) kimenetet helyeztek el, amivel nem sokat tudnak kezdeni a régebbi AV receiverek tulajdonosai melyek nem 3D képesek, tehát nincs ilyen csatlakozójuk. A dologhoz hozzátartozik, kevés olyan lejátszó van ma a piacon ilyen árkategóriában, amely rendelkezik egy második HDMI kimenettel, amely lehetővé teszi, hogy a képeket és hangot külön-külön adja ki . Az egyéb csatlakozásokat illetően még komponens, kompozit, analóg sztereó és két optikai digitális audió kimenetet találunk. Nincs viszont többcsatornás analóg audió vonal-kimenetünk. Sajnos az ilyen hiányosságok elég gyakoriak az olcsóbb Blu-ray lejátszók körében. Van egy Ethernet- portja is - amely biztosítja a vezetékes kapcsolatot az internetes routerrel. De azoknak még jobb, akik rendelkeznek vezeték nélküli internet-kapcsolattal otthon, mert akkor igénybe vehetik a beépített 802.11b/g/n WiFi támogatást. Elérhetjük a Blu-ray lemezek BD Live funkcióit, van hálózati DLNA, és lejátszhatjuk a JPEG, WMA, MP3 és számos videó formátumot, mint például a DivX HD, MKV, MP4 és AVI fájlokat. Ugyanezeket lehet lejátszani USB tároló eszközökről is. De ha ez a multimédiás kánaán valaki számára nem lenne elég, a BX580 csatlakozni tud az LG online NetCast platformjához, mely elkülönített, hozzáférést nyújt a YouTube-hoz, a Picasa online fotóalbum oldalhoz (így a későbbi online albumokat meg lehet nézni a TV-n), és az AccuWeather portálhoz is. Ez egy eléggé alultáplált tartalomsor, de sajnos a többi gyártó sem kínál többet ennél. Mivel ma már standard a legtöbb Blu-ray lejátszónál, a BX580 is ad néhány egyszerű képkorrekciós lehetőséget, beleértve egy hármas tematikus beállítási opciót és a felhasználói módot, ami lehetővé teszi az élesség, zajcsökkentés, szín, fényerő és a kontraszt adjusztálását. A lejátszó képes a hagyományos PAL felbontású képek feljavítására, DTS-HD, DolbyDigital Plus és Dolby TrueHD dekódolásra, valamint a hálózati internetelérés révén BD Live illetve a DLNA sem maradt le a listáról. A BD Live-hoz a készüléknek nincs saját belső memóriája, ezért USB tároló szükséges hozzá.

Jól néz ki és okos is

A képernyőn megjelenő menük bemutatása logikusan felépített. A Home menü ugyanúgy néz ki, ugyanazt az innovatív dizájnt kapjuk, mint a korábbi BD570 esetében. A háttérben ott van a fodrozódó víz, az egyes opciók pedig (film, fotó, otthon link, setup, stb.) egy-egy lebegtetett jégtömb formájában jelennek meg, mely tartalmazza a megfelelő ikont. De, mint ahogy azt az előd tette, ez is egy kicsit lassan reagál a távirányító parancsára. A setup menü egyszerűen kezelhető, találunk egy blokkot a képernyő közepén, amely tartalmazza az összes fontos lehetőséget. A távirányító fényes fekete kivitelben pompázik, és egyáltalán nem okoz nehézséget a kezelése. A gombok nagyok és jól jelzettek, plusz a nyomáspontjaik is határozottak, érzékenyek. Az alján pedig ott vannak a fő funkciógombok, amelyek lehetővé teszik LG tévék irányítását.

Egy másik ügyes funkció az audió CD felvétel, segítségével zeneszámokat a lemezről a csatlakoztatott USB eszközre menthetünk át MP3 formátumban. Választható a 128, 192, 320 kbps és veszteségmentes tömörítés, ID3 metadata adattárolással. Ha beteszünk egy CD-t a készülékbe, az automatikusan benéz a részletekért a Gracenote Media adatbázisba. A BX580 persze hagyományos Blu-ray lejátszó feladatokat is elvégez, mint például a Dolby TrueHD és DTS-HD Master Audio dekódolása és a 1080/24p-ben való lejátszás is. Az LG BX580-t is ellátták az ún. Linear Pulse Code Modulation opcióval, amely lehetővé teszi akár 8 audió csatorna veszteségmentes átvitelét. A WiFi-képesség már-már tökéletes, az automata beállítás lehetőséget választva csak a hálózati jelszót kell megadni és egy perc alatt felépíti a kapcsolatot a routerrel, amit aztán stabilan megtart. Beépített antennáról lévén szó, semmilyen külön dongle-re nem szükséges beruházni és így az nem is foglal el egy külön USB-helyet.

Nem egy hagyományőrző

A lejátszónak meglepően hosszú ideig tart betölteni a lemezeket, átlagosan majdnem egy percet tölt el a legtöbb címmel (mint például az Apocalypto és a Surf?s Up esetében).

Talán a legmeglepőbb probléma az volt, hogy a teljesítmény 2D anyag esetén nem volt annyira jó, mint vártam, a készülék ?csupán? tisztességesen megjeleníti a nagyfelbontású anyagot. A kép néha kicsit zajos és instabil volt, különösen, ha a kamera pásztázott valamit. Egyébként a kép minősége jó, finom és részlet-teljes, határozott kontúrokkal. DVD anyag lejátszásakor a színek intenzívek, de finoman megjelenítettek és hihetőek is, míg a mozgás folyamatos, mentes mindenfajta feldolgozási zavartól, ezt lehet, hogy a gép saját minimális gamma és kontraszt kiigazítása teszi lehetővé.

A nehezebb könyebb

2D-s környezetben nem nyújt tehát rendkívüli teljesítményt, ezt azonban magasan felülmúlja a nagy részletességű 3D-s reprodukció. Az igényes lemezek, mint a Black Eyed Peas koncert Blu-ray vagy az UP! demója esetében a képi megjelenítés tömör és ütős, de finom is, ha kell, különösen, amikor a színek és árnyékok keverednek, míg a mozgás egyenletes. Néhány játszó ezt egy kicsit részletesebben adja elő, de vigyázni kell a mérnököknek arra, hogy nehogy kissé természetellenes legyen a végeredmény. A készülék meggyőzően teljesít a videofelbontás- veszteség vizsgálat esetében is, nincs elmosódás, vagy észrevehető képzaj. De nem minden a borotvaéles képalkotás - a képek sima, finom árnyékolással és textúra-gazdagsággal is büszkélkedhetnek. A színeknek azt a fajta mélységét is közvetíti , amit a filmek igényes és igazi szerelmesei keresnek. A kép ellenállhatatlanul filmes, pláne a 24p-s megjelenítésnél. Ekkor kapunk igazán sima, vibrálás-mentes mozgást.

Csak a zene van

Mint audió lejátszó a BX580 nagyjából azt hozza, ami ebben az árszegmensben jellemző. Ami azt jelenti, hogy amit kapunk, az tökéletesen megfelelő a átlagos felhasználók számára, zenei és a filmzenei téren egyaránt, de valószínűleg némi kritikát is kapna az igazi audiofil ízlésűek részéről. A kemény, feszes albumok, mint Cee- Lo Green korongja esetén is nyilvánvalóvá vált számomra, hozta a kötelezőt, elegendő meleget és vokális tisztaságot adott egyenletes hangzásszínpad mellett.

Összegzés

A BX580 sokat tud, tele van csábító funkciókkal, 3D-lejátszással, beépített WiFi-vel és fantasztikus hálózati lehetőségekkel. Egy kicsit mostohán bánik a 2D-s anyaggal, néha lelassul az operációs rendszere, és csak egy HDMI kimenettel látták el. Viszont alacsonyabb az ára, mint számos 3D képes riválisának, ennek fényében pedig lehet, hogy sokaknak megér ennyi áldozatot.