Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Kanto OBI3 G2 vinyl lemezjátszó teszt
2026. szeptember 24., csütörtök, 11:05
Kanto audio hifi vinyl lemezjátszó Kanto teszt lemezjátszó teszt vinyl lemezjátszó bakelit lemezjátszó Kanto lemezjátszó vinyl lemezjátszó teszt
A kanadai Kanto pár éve aktív hangfalaival debütált a hifi piacon, aztán jött mélyláda, állványokból klasszikusat és asztalit is kínálnak, viszont a jelforrás eddig kimaradt. Most ezt pótolták egy analóg lemezjátszóval OBI3 G2 néven, ami olcsó, modern, megbízható, és a gyártó még kiegészítőket sem volt rest készíteni hozzá és vinyljeinkhez!
Újabb meglepetés Kanadából
A Kanto lemezjátszójának a megjelenése letisztult, kifinomult, egyszerű, lényegre törő, ugyanakkor mutatós is. A vázának anyaga konstruált fából készült, dió, fehér, fekete, világoskék és zöld színben választható, ami nem okozott nagy meglepetést, hiszen a variációkra már a hangfalaiknál is elég nagy teret engedtek. A fixen rögzített átlátszó porvédőt lenyitva J-alakú hangkart láthatunk, mellette két gombbal, amelyek közül az egyik a fordulatszámot állítja, a másikkal pedig a kimenetet változtathatjuk.
Filc csúszóalátét tartozik az alumínium lemeztányérhoz, alatta sebességérzékelővel ellátott motort alkalmaztak, ami stabilitást és pontosságot kínál. A talpazat ugyan nem állítható, viszont jól súlyozott, rugókat is raktak bele, ami nem megszokott ebben az árkategóriában, de ezáltal a keletkező rezonanciákat képes elvezetni, ami egy ilyen jellegű készüléknél igazán nagy jelentőséggel bír.
A szíjhajtású Kanto OBI3 G2-nél az ellensúly és az anti-skate állítható, tehát lehetőségünk van a lemez állapotától függetlenül a barázdában középre állítani a tűt, így megóvva mindkettő állapotát, és az elérhető legjobb minőséget megkapni.
A Kanto lemezjátszója 33-1/3 és 45 RPM fordulatszámú lemezek lejátszására képes, a kart manuálisan indíthatjuk el, a leállítás viszont az oldal végéhez érve teljesen automatikus. Audio-Technica AT3600L hangszedőt kapunk gyárilag beszerelve, ami ebben a kategóriában tulajdonképpen slágertermék, de a cseréjével, és nem igazán jelentős anyagi ráfordítással, akár egy szintet is ugorhatunk a későbbiekben.
Az OBI3 G2 modern, ahogyan azt már említettük, ezért a sztereó RCA kimenet mellé kapunk beépített phono előerősítőt, valamint v5.3-as Bluetooth kapcsolatot is, amivel zökkenőmentesen tudjuk integrálni a lemezjátszót más, elsősorban cégen belüli hangfalakkal. A tápellátást a gyártó egy mellékelt adapterrel oldotta meg, ami magasabb ligában játszó zeneszeretőknek még mindig okozhat fejvakarást, viszont akár már a lemezjátszó specialista Pro-Ject esetében is találkoztunk ezzel a megoldással, még erősítők területén is, tehát bevált módszerről van szó.
Külön írásban nem fogunk rájuk kitérni, viszont cikkünk elején már említettük, hogy a Kanto kiegészítőket is elkezdett gyártani analóg téren, így lemezborító, belső tok, parafa, gumi és antisztatikus akril alátét, beállító készlet, lemez és hangszedő tisztító kefe vagy gél is vásárolható tőlük, amelyek már ebben a kategóriában is megmutatják létjogosultságukat, de szerintünk inkább az első jele annak, hogy a cég nem fog megállni ennél az egy típusnál, és feljebb fogja emelni a tétet.
Így lehet a 75 ezer forintot kimaxolni
A Kanto OBI3 G2 társa a Fyne Audio F501S álló hangfala volt, az erősítésért a Hegel felelt, míg a kábelezésről a Nordost gondoskodott az Audio Centrum kisebb bemutatótermében, ahol Dave Brubeck - Take Five című klasszikusa volt az első "áldozatunk", ha már egyszer analóg eszközt tesztelünk, hiszen ez egy vérbeli audiofil rögzítésű és stílusú zene. Meglepetést is okozott a Kanto lemezjátszója, amit először persze beüzemeltünk, mely gyerekjáték volt, és ez a gyártó részéről is okos gondolat, hiszen egy ilyen alkotást azok vesznek, akik most ismerkednek ezzel a jelforrással, vagy gyerekkoruk emlékeit szeretnék felidézni. A nyitás az elvártnál sokkal jobban sikerült, hiszen nagyon is határozott és szépen szeparált hangszereket kaptunk, természetesen meleg tónussal, telt ízekkel, minden zavaró momentumot nélkülözve.
Zino Francescatti Tchaikovsky concertóján az OBI3 G2 a sebesség terén is megbízható szintet nyújtott, és ugyan kicsit lapos volt az előadás, de ez nem a készülék, hanem a kategória egyik ismérve. Középre helyezte a zenészeket, remek lendülettel kezelte a kamarazenét, és még az apró részleteket is átadta az elég régi nyomású lemezről. Dinamika terén kicsit visszavett a jazzhez képest, cserébe viszont kaptunk némi selymességet, kiegyensúlyozottságot, és meglepően természetes hangszereket. Nem az izgalom itatott át minket ezúttal, hanem a megbízhatóság, stabilitás és egyenletesség, amibe egy kis hangerőnöveléssel még adrenalint is sikerült pumpálnunk.
A Massive Attack bizonyos szempontból még nagyobb kihívást jelenthet, hiszen a színpad mélyebb ábrázolást kapott, itt már vegyülnek az elektronikus megoldások a hagyományos hangszerekkel, valamint a teret is jobban kihasználták a néha besikló hangjegyek, vagy az énekes elnyúló orgánuma. Volt test, megfogott erő, simulékony középtartomány, és a kilencvenes évek nagyon egyéni hangulata is megjelent, ráadásul remek térábrázolással. Az enyhén zárt közegben a kategórián túlnyúló kontúrt kaptak az előadók, mindegyiküket jól definiált testtel vértezte fel a lemezjátszó, és az elhelyezésük is pontos és stabil maradt.
A Depeche Mode - Ultra albuma is elég hibrid a hangszerelését tekintve, azonban a keverés már sokkal szellősebb, ami által a Kanto lemezjátszó is szabadabban szárnyalt, Dave Gahent középre helyezte, érthetővé tette, a mélytartományt kicsit visszább vette, így jobban elénk tárva a remek részleteket. Kis laposságot itt is találtunk a tesztünk közben, de nem tekintettük zavarónak, és nem csupán az árcédulára tekintve. Ebben az esetben is a színpad mélységének rétegei, valamint az egységes baljóslatú, ugyanakkor kapaszkodó hangulat volt az, ami le tudott minket kötni, valamint ettől a kategóriától meglepő tisztaság, és a hangszerek közötti távolság ábrázolása.
Kari Bremnes táncba vitt minket klasszikus ívű és hangszerelésű dalcsokraival, ahol az eddigieknél még aprólékosabb hangszerelésben volt részünk, érzelmekkel átitatott énekkel, remek és egyéni díszítésekkel. Volt hangsúly a dalszövegen és a női énekhangon, amit a Kanto szintén bravúrosan kezelt, ahogyan a bekapcsolódó elektromos gitárt és a fokozódó hangulatképzést is. Remek zene, kimagasló keveréssel és bravúros hangszerelési megoldásokkal, ami nem hogy kihívást jelentett volna az OBI3 G2-nek, hanem inkább egy még magasabb előadási szintjét volt képes megmutatni. Igen, ez a készülék is meghálálja azt, ha minőséghez juttatjuk minden téren, és bár a felvétel nem feltétlenül az ő kategóriájához igazodva készült, képes volt annak a lényegét megbízhatóan, élvezetesen prezentálni.
Összegzés, végszó
Kaptunk egy olyan vinyl lemezjátszót a Kanto műhelyéből, ami az árát és előadását tekintve nem lépte túl a beugró kategóriát, azonban megépítési minősége, szolgáltatásai, megjelenése és hangzása sok szempontból igen. Csak felületesen tapasztaltuk a zártságot és laposságot, ami ezt az ársávot tulajdonképpen képviseli, hiszen csak úgy szimplán jó volt vele zenét hallgatni.
Bár a gyártó elsősorban a saját rendszeréhez szánta a készüléket, amihez való illesztés a Bluetooth kapcsolaton keresztül gond nélkül létre is jöhet, így egy aktív hangfallal párosítva 200 ezer forint körül kapunk egy fiatalos, modern és megbízható összeállítást, de a tapasztalataink alapján azok is számításba vehetik, akik egy komoly láncba keresnek egy roppant olcsó lemezjátszót, mert nem fog kilógni a sorból. Igazi meglepetés volt tehát a Kanto OBI3 G2, ami kis ráfordítással könnyedén szintet is léphet, ráadásul a gyártó számos kiegészítőt is kínál hozzá, valamint a lemezeinkhez is. Bemutatkozásnak a részünkről így mindenképpen megér egy Ajánlott Vétel státuszt.
