Gato Audio CDD-1 CD-lejátszó teszt

2023. november 14., kedd, 07:05

Gato GatoAudio audio hifi lejátszó CD-lejátszó high end Gato Audio CD-lejátazó teszt Gato Audio teszt Gato Audio CD-lejátszó high end CD-lejátszó

A Gato Audio FM-15 állványos hangfala és AMP-150 integrált sztereó erősítője után a koppenhágai cég újabb sikertörténetét fogjuk most bemutatni. Bátor kijelentésnek tűnhet, de szerintünk nem estünk túlzásba, hiszen az erősítőhöz hasonlóan egy 10 éve a piacon lévő modellel van dolgunk a CDD-1 CD-lejátszó és DAC személyében.

A Gato Audio szerint ilyen egy CD-lejátszó

Amennyiben egy kicsit utánanézünk, valóban láthatjuk azt, hogy a Gato Audio egyetlen palettán lévő CD-lejátszója már 10 éve a piacon van, és nem is egy díjat tudhat a magáénak. Ez természetesen annak is köszönhető, hogy más jelforrásoknak kedvez ez az időszak, tehát streaming DAC és Roon Core szerver is megtalálható már a dán cég kínálatában. Az, hogy ez az ezüstlemez pörgető még mindig változatlan formában található meg náluk, inkább azt jelenti, hasonlóan az AMP-150-hez, hogy annyira jól sikerült, aminek alapján feleslegesnek találtak hozzá nyúlni a tervezők.

Más hasonlóságot is találunk az erősítővel, így tulajdonképpen az összes Gato Audio elektronikával, ez pedig a dizájn, a külcsín, ami ebben az esetben is szemet gyönyörködtető, egyéni és minőségi. A CDD-1 megalkotásakor a CD-lejátszók több évtizedes fejlesztési eredményeit vették alapul, és ezt megfejelték a mai kor vívmányaival. Nem, itt nem az SACD vagy DSD-korongok lejátszására gondoltak, hanem a hálózati lejátszásra, ami DAC-formájában került az alumínium házba, aminek megmunkálása kifogástalan, az oldalsó íveken pedig hűtőnyílások húzódnak végig.

Az előlap egyszerű, hiszen az alapvető funkciógombok közül is csak a lejátszást és a léptetést érhetjük el, valamint a bemenet választót, a készenléti módot, továbbá a kijelzőt állíthatjuk innen. Az utóbbi középre került és kör alakban mutatja az aktuális információkat, nagyon egyéni, és élességének köszönhetően elég távolról is kiolvashatóan. Ez kikapcsolható, ha valakit zavarna, valamint állítható, hogy az aktuális tracket mutassa, vagy a lemezből hátralévő időt.

A hátlapon a fő üzembehelyezőt találjuk billenőkapcsoló formájában, mellé a tápkábelt dughatjuk be, amit kedvünkre cserélhetünk, ha a dobozban mellékeltet nem találnánk kielégítőnek. Az analóg kimeneteknél nem csak RCA-t találunk, hanem XLR-t is, ami a nívó egyik fő védjegye, a digitális opció mellettük foglal helyet, elszeparálva. S/PDIF ki- és bemenet vár itt ránk, valamint egy USB-aljzat, amivel számítógépünket, Ipadunkat vagy valamelyik streaming eszközöket társíthatjuk, a mintavételezés pedig akár 24 bit/192 kHz-es is lehet. A készülék fedőlapja magasfényű fekete, fehér vagy valódi dió furnér burkolatú, de rendelhető speciális festett és tömör fából készült kivitelben is. Egy dolog minden esetben megegyezik, mégpedig a lemezfiók, ami felültöltős, és ez szintén a magasabb kategória egyik ismérve. Ebben az esetben a fedőlapot nem csúsztatnunk kell, hanem leemelnünk, a leszorító súlyt ebbe integrálták, tehát ezzel külön nem kell bajlódnunk. A Gato Audio a Philips professzionális CDpro2LF mechanikáját alkalmazta, a meghajtó szerkezete 1 kg-os mart alumíniumból készült, Sorbothane®-ba felfüggesztve.

A Red Book formátumú CD-k lejátszása alkalmas készülék belsejét sem nagyolták el, hiszen kettős differenciálművet és kettő 24 bites monó D/A konvertert alkalmaztak az alacsony jitterű óra áramkör beépítésével a jelek kiolvasása, majd annak pontos követése volt a cél. Mindezek mellett még az esztétikára is nagyon odafigyeltek, hiszen sem zsúfoltság, sem túlnagyoltság sincs, egyszerűen minden ott van a helyén, ennek köszönhetően az alkatrészek egymást nem zavarják, és bőven elegendő levegőhöz, szellőzéshez is jutnak.

A külsőségek területén negatívumként az AMP-150 integrált sztereó erősítőhöz hasonlóan itt is a távvezérlőt tudjuk megemlíteni, ami sem külső, sem anyagminőség területén nem közelíti meg az elektronikát, de úgy látszik a készülékkel együtt ezen sem óhajtottak változtatni az évek alatt. Legalább a gombok elrendezése logikus, a kezelhetősége pedig könnyű, csak továbbra is roppant furcsa érzés egy ilyen gyönyörű készüléket egy puritán kiegészítővel irányítani. Mivel a lemezek leállítása csak innen történhet, ezért nem tudjuk kiiktatni a hétköznapjainkból, maximum akkor, ha az egészet végig hallgatjuk. Nos, lehet, hogy ez volt a cél, mert annyit elárulhatunk némi összegzésként, hogy a CDD-1 könnyedén képes arra az ingerre, hogy ne nagyon cserélgessük a diszkeket. Plusz információként jegyezzük meg, hogy a Gato a korábban gyártott készülékeihez sokkal nívósabb távirányítót mellékelt, ami fémből készült, még a gombok rajta is alumíniumból, ami egyértelműen jobban nézett ki, de könnyen meglehet, hogy a kezelhetősége nem volt igazán stabil. Találkoztunk már hasonlóval, itt is ez lehet az egyszerűbb kivitelezés oka.

A Gato Audio CD-lejátszót első körben az Extreme Audio bemutatótermében FM-15 hangfalak és AMP-150 erősítő társaságában, majd saját tesztkörnyezetünkben, a Parasound elő-végfokunkkal és Focal Profile hangfalainkkal is meghallgattuk.

A Gato Audio CD-lejátszó is hozza a stabil hangképet

A CDD-1 a saját rendszerén belül hozta azt a hangkaraktert, amit eddig a Gato Audio készülékeinél megismertünk. Határozott, stabil, nagyon erős és domináns, így némi árnyaltságot és finomságot még el tudtunk volna képzelni bizonyos zenei műfajokon. A leírt jelzők összképe ad egy roppant határozott egységet, ami alapján azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy a koppenhágai cég nem veszi félvállról a zene reprodukcióját, nagyon is kiforrott elképzelése van róla. Ez illik minden jellegű zenéhez, tehát egyáltalán nem tűnt válogatósnak, de a finomabb lelkületű zenehallgatóknak bizonyos esetekben egyszerűen sok lehet az, amit a Gato Audio képes nyújtani. Igen, a Gato Audio előadását összhangba lehet hozni a felhasznált anyagokéval, ami egyéniséget, szépséget és szilárdságot nyújt. Már az első percektől képes minket lehengerelni, de egyáltalán nem erőszakosan, vagy túl vehemensen, egyszerűen csak karizmatikusan, naturalistán.

A Gato Audio komplett rendszere már a megjelenésével megdobogtatta zenehallgató szívünket, amint bekapcsoltuk, és elkezdett dolgozni az összeállítás, bennünk is érezhetően megnövekedett az adrenalin, magasabb lett a pulzusszámunk. Nem válogatott a zenei műfajok között, de favorizálta a szobahangerőt és az izgalmasabb dalokat, amelyek lehettek instrumentálisak is, hiszen képes volt remek atmoszféra megteremtésére. Az énekhang tiszta, precíz és meleg, továbbá végig érthető, a dallamkövetés hibátlan volt, a lendület adott. Az egyértelmű, hogy egy ilyen rendszer birtokosa a szépérzékének kielégítése mellett vágyik a zene minden részletére, annak összképére és dominanciájára, valamint a végig határozott, dinamikus előadásra. Azonban mi történhet akkor, ha el tudna képzelni még ebbe némileg több finomságot és tapintatot. A megoldás egyszerű, és egyszer már bevált az AMP-150 integrált erősítő esetében. Társítsuk a Gato-t más gyártók komponenseivel!

A saját rendszerünkben a Gato Audio CD-lejátszó megőrizte az alapkarakterét, de a más, "idegen" komponenseknek köszönhetően az ének kellemesen intimebb lett, színes benyomást keltett, természetes súlya és hangereje volt. Megmaradt határozottságának köszönhetően nem feltétlenül igényelt audiofil kiadványokat, tehát bátran elővettük több régi kedvencünket, azokkal is méltón bánt a készülék, és ez mindenképpen egy kiemelkedő tulajdonság. Kellemesen könnyed, nagyon szilárd a felbontása és a hatásfokozata is, a teljes hangzása lendületes és következetes, ezzel képes volt megragadni még egy nagyzenekar dinamikáját is, amit nagyon hangosan hallgatva is gazdagon és lendületesen prezentált. Volt benne bőven tartalék, amit nem pazarolt el, viszont kihasználta, ha azt kívántuk tőle. Még a nagyon finom részletek sem vesztek el, pedig enyhén meleg és lágy volt az előadása, azonban végtelenül nyitott is. A basszust valamennyire hajlamos volt kiemelni, vagy inkább előre tolni, de a hangszerek nem veszítettek szerepük jelentőségéből, hiszen ez a lejátszó elég kompromisszummentes. Nagyon letisztult, élénk és dinamikus maradt a továbbra is melegebb és mélyorientált előadás közben, de egyáltalán nem vált fárasztóvá vagy zavaróvá, főleg annak a hallatán, hogy a finom részletek megmaradtak.

A Gato Audio CDD-1 CD-lejátszó tulajdonképpen minden zenébe életet vitt, energiát és kimagasló dinamikájával nagyfokú lendületet, mindezeket iszonyatosan stabilan. Parasound erősítőnkkel gyorsan barátságot kötött, hiszen hasonló a karakterük, bár lágyabb hangzású, míg Focal hangfalainknak úgy erősítette meg a mélytartományát, hogy a tisztaságából és teréből nem veszített semmit. Kicsit olyan volt, mintha hirtelen a belső kábeleit vaskosabbra cseréltük volna, és a keresztváltóból is egy magasabb szintű került volna beépítésre. Ez a képzeletbeli tuning nagyon jól állt neki, sokkal direktebben és egyértelműbben jelentek meg rejtett tartalékai. Azt azért mindenképpen megjegyezzük, hogy a mi referencia lejátszónk kategóriáján belül az egyik legjobb, de nem képvisel ilyen magas szintet, ezért nem is lehet azon csodálkozni, hogy a jelolvasás, majd azok feldolgozása a Gato részéről konkrétabb és nívósabb volt.

Könnyedebb, de minőségi zenéken, mint George Michael vagy Sade egyértelműen otthonosan érezte magát, a mélykiemelés még jól is jött, hiszen a görög származású énekes sok felvétele elég óvatosan van keverve, míg Sade albumán a basszus amúgy is jelentős, ami ebben az esetben kapott még egy plusz löketet, így a dalok sodrása is. Clapton unplugged albuma ennek köszönhetően már alacsony hangerőn is roppant szórakoztató és impulzív volt, Jan Garbarek sokszor sötét és kimért dallamait feltöltötte erővel, így válva sokkal tovább hallgathatóvá, egyúttal élvezhetőbbé és befogadhatóbbá a minőségi zene egyéni színfoltja.

Petrucciani zongoráját is határozottan jelenítette meg a CDD-1, de a játékosságából nem veszített semmit, csupán nagyobb nyomatékot adott a zenészeknek, főleg a csapatmunkájuknak. Itt is hallható volt minden apró nüánsz vagy nyögdécselés, tehát a részletek nem vesztek el, de az összkép dinamikusabb, sodróbb volt a megszokottnál. Az Újévi koncert még magas hangerőn sem omlott össze, sőt, nagyon is jól kezelte a lejátszó ezt, remekül érvényesült a hatalmas információáradat, mégsem volt érezhető az, hogy leterhelne minket. Már a kezdő közönségmorajlásnál is éreztette jelenlétét, majd a zene teljes kibontakozása során képes volt odafigyelni minden zenészre, pedig nem voltak kevesen. A Gato tartotta a tempót és a minőségi szintet is, tehát nem esett kétségbe, két kézzel szorította a gyeplőt, nem engedte azt, hogy egyetlen hangjegy is elkezdje a saját útját járni. Mint egy nagyszerű karmester, aki inkább a pontosság iskoláját járta ki, amibe belefért az egyéniség kibontakozása, de a klasszikus értékeken nem kívánt változtatni.

Ősszegzés, végszó

A Gato Audio CDD-1 lejátszója tulajdonképpen évek óta változatlanul birtokolja az üzletek polcain az audiofil helyet. Az AMP-150 integrált erősítővel szinte megegyező házban foglal helyet, ami nem csak szép és egyéni, hanem nagyon erőteljes is, ahogyan a készülék hangja is. Ez a CD-k lejátszásánál egyértelműen megnyilvánult, így sem a zenei műfajok között, sem a lemezek között nem válogatott, de a beépített USB-DAC is könnyedén felvette a versenyt kategóriatársaival. Több Gato komponenssel együtt lehet, hogy kicsit tolakodónak, markánsnak tűnhet a hangja, de ez a cég sajátos megközelítésének jelképe a reprodukció irányába, hiszen a hangfalaik is a rátermettségükről híresek. Más rendszerbe illesztve a mélyorientáltsága némiképp finomodik, ezért mindenképpen érdemes annak is meghallgatnia, aki egyedül a CD-lejátszóját szeretné egy újra, nívósabbra cserélni. Remek, stabil, erőteljes, de pontos és részletező hangjával a klasszikus digitális jelforrások között a CDD-1 egy nagyon remek alternatívát nyújthat így bárkinek.

1 2

Következő oldal >