FiiO X3 Mark III mobil zenelejátszó teszt

Modern hanghordozó

2017. szeptember 26., kedd, 14:30

FiiO X3 audio hifi lejátszó DAC DA konverter FiiO DAC mobil lejátszó hifi lejátszó audio lejátszó FiiO lejátszó lejátszó teszt FiiO teszt X3 Mark III FiiO lejátszó teszt FiiO audio lejátszó

Miért is mondanánk nemet egy jóval százezer forint alatt megvásárolható mobileszközre, ha a hozzá illő fülessel a csaknem tízszer drágább otthoni hifi rendszerek felbontását vihetjük magunkkal? A FiiO X3 Mark III nem hagy okot az ellenkezésre, épp olyan csábító ajánlat, mint elődei, csak még fejlettebb kivitelben.

Újítások

Az első FiiO X3 évekkel ezelőtt látott napvilágot és a most debütáló, harmadik generációs kiadás továbbra sem akar olyan drasztikus lépcsőkben drágulni, mint mondjuk a sokak által vitatott Apple iPhone. Utóbbihoz hozzátartozik, hogy az X3 - ellentétben az okostelefonokkal - csak egyetlen célt szolgál, hogy zenét hallgassunk rajta, és szinte ugyanazt a szolgáltatás koktélt nyújtja, mint évekkel ezelőtt, csak picit finomított kivitelben. Tehát ha valaki már rendelkezik valamilyen X3 lejátszóval, annak valószínűleg nem érdemes a Mark III-ra váltania, bár az eszközölt újítások miatt mi mindenképpen a legfrissebb verzióra voksolunk. Hab a tortán, hogy a 2. generációhoz képest nem emelkedett az ár, így továbbra is kb. 70 000 forintba kerül a szóban forgó, zsebméretű zenelejátszó. De mit nyújt ennyiért?

Mielőtt részletesen kivesézzük, néhány említendő módosítás: a készülékház 3 milliméterrel laposabb és 10 grammal könnyebb lett. Cserébe az akkumulátor üzemideje is picit csökkent, ezáltal egy feltöltéssel kb. 10 óráig működőképes az eszköz. A mintavételezés legfeljebb 192 kHz/32 biten történhet, ráadásként immár nem egy, hanem két (csatornánként 1-1 db) DAC végzi a jelátalakítást.

Ugyancsak újdonság a szimmetrikus kimenet megléte, továbbá a mikrofonos headset modul támogatás sem elhanyagolandó. Utóbbi azt jelenti, hogy bármilyen Android/iOS fülessel kompatibilis a FiiO X3 Mark III és nem csak a lejátszás/állj funkciókat, hanem tekerést, ill. hangerő állítást is végezhetünk a vezetékre integrált modulról. Úgy tűnik, jobban összemosódnak a határok a mobil hifi és a mobiltelefonok világa közt és a komfort szempontjából ez egyáltalán nem baj. Az egyetlen tényező, amiért (kedvező áráért cserébe) nem hibáztatható az eszköz, hogy vezérlését nagyrészt fizikai nyomógombokon és nem kapacitív kijelzőn végezhetjük. Említendő viszont, hogy a már általunk is tesztelt FiiO X1 II-höz hasonlóan rajta is érintésre érzékeny felületre cserélődött a korábban még mechanikus tárcsával megoldott, előlapon látható jelszint (azaz hangerő) szabályzó karika. Utóbbival csak egy bökkenő van, hogy a fényes fekete előlap pillanatokon belül hajlamos ujjlenyomat kollekcióvá változni.

Extrák

A FiiO X3 Mark III figyelemre méltóan funkcionális felépítésű, ami az árcédulát figyelembe véve egyedülálló ár/érték arányt képvisel (legalábbis az általunk ismert eszközök listáját végignézve), függetlenül attól, hogy 2 colos kijelzője sajnos továbbra is csak 320 x 240 pixel felbontású, ráadásul beépített memóriát sem tartalmaz. Ám utóbbi nem is akkora gond, legalább egyetlen halmazban kezelhetjük zenei tárhelyünket. Dönthetünk persze amellett is, hogy több kártyára másolgatunk zenét, de ez nem feltétlenül lesz indokolt, figyelembe véve, hogy ma már 40 000 Ft környékén vásárolható 256 GB kapacitású micro SD kártya, amit tesztalanyunk éppenséggel már támogat.

A jól megszokott, bőkezű fájl-kompatibilitáson (amely alól a DSD sem kivétel) kívül továbbra is megkapjuk az USB DAC funkciót, vagyis külső hangkártyaként, a számítógép zajos, hangot roncsoló alaplapi áramkörétől függetlenül alkalmazható az X3 Mark III. A kiegészítők listája nem kevésbé ígéretes. Eleve csomagolnak hozzá két kijelző védő fóliát és egy átlátszó műanyag, valamint egy fekete műbőr védőtokot. Ugyancsak tartozék egy Jack - koaxiális RCA átalakító, amelynek köszönhetően külső DA konverterhez is illeszthető az így digitális futóművé alakított eszköz.

Opcionális kiegészítőket is vásárolhatunk, nevezetesen az RM1 távirányító, a DK1 dokkoló és a K5 fejhallgató erősítő is számításba jöhet, utóbbi praktikus lehet azoknak, akik nem csak útközben, hanem az íróasztal környékén is gyakran hallgatnak zenét.

Használat közben

A készülék menürendszere és kezelőszerveinek kiosztása továbbra is az X sorozat motívumaira épül. Bekapcsolást követően a klasszikus FiiO főmenü tárul elénk, melynek pontjain az érintésre érzékeny tárcsával vagy az alsó, számváltásra szolgáló gombokkal is lépkedhetünk. A navigációra szolgáló karika kezelése nem lesz mindenkinek zökkenőmentes, de néhány nap alatt megszokható és azt is beállíthatjuk, hogy ujjmozdulatunkra mennyire intenzíven reagáljon a készülék. A kijelzőn látható pixelek néhány évvel visszaröpítettek bennünket a múltba, de a kis felbontás nem nyomott negatív bélyeget a használatra. A logikus, hamar áttanulmányozható szoftver különféle számváltási és zeneböngészési szempontokat tehet lehetővé, adott esetben megjeleníti az albumborítót is. Egy közelmúltban kapott olvasói e-mailre alapozva megemlítjük, hogy az ún. gapless playback, azaz szünetmentes számváltás is engedélyezhető, de a ténylegesen zökkenőmentes ugrás akkor garantált, ha a lejátszandó fájlok mappájában úgynevezett .cue fájl is található.

Példaértékűen precíz, aprólékos léptékű hangerő állításra ad lehetőséget az X3 Mark III, 120-ig beszámozva egészen hangyányi fokozatokban lépkedhetünk, ami a kényes hifista tetszését hamar elnyerheti. Az akkumulátor üzemideje jónak bizonyult, 10 óra talán nem hangzik bőségesnek, de napi 1-2 órás használat mellett egy hétig is kihúzhatjuk töltögetés nélkül (aki pedig kevesebb időt tölt konnektor közelben, annak javasolt egy akkubank beszerzése). Újdonság az elalvás funkció, amelynek használatával nem kell kikapcsolnunk az eszközt ha épp nem hallgatunk rajta zenét, készenléti módba helyezi magát és gombnyomásra 1-2 másodpercen belül magához tér. Ezzel a beállítással kb. 3 hétig képes úgymond elvegetálni.

Hangminőség

A FiiO X3 Mark III két hétig vendégeskedett nálunk, otthoni és utcai környezetben egyaránt kipróbáltuk, teszteléshez Focal Listen és Sennheiser HD 600 fejhallgatókat használtunk.

Pink Floyd - Time c. számát higgadt profizmussal adta vissza a FiiO X3, a Listen és a HD 600 közül utóbbihoz jobban illett ez a zene. A Focal kicsit a magas frekvenciákra helyezte a hangsúlyt, amitől nyersebbnek, hűvösebbnek érződött az összkép. A Sennheiser-re átváltva egyfelől megnyugodtunk, hogy továbbra sem okoz problémát a FiiO-nak 300 ohmos fülesek hajtása. Másfelől a hang melegebb, természetesebb lett. A zene elején támadó óracsörgéstől a messzeségbe úszó gitárszólóig, minden rezdülés könnyen magával ragadta a figyelmünket, a Time élt és lélegzett. A régiesen puha dobszerelés és az angolok által csak simán ropogósnak nevezett, torzított gitár egyaránt kitépett minket az iroda dimenziójából. A drágább FiiO X szériás lejátszókhoz képest talán picit kevésbé volt levegős a tér, másfelől viszont a dinamika, a mélységérzet, a zene megfogottsága kifogástalan volt.

Manu Katche - Running After Years c. száma kíméletlen dinamikájú dobjátékkal kezdődött, kisvártatva lágy szaxofon és triolázó zongorakíséret is csatlakozott. Ez egy lendületes, mindazonáltal naturális és színpadméretben is visszafogott akusztikus felvétel, audiofil igazságszérum. Túlzás lenne azt állítani, hogy az X3 mindent kifacsart a HD 600-ból (a legtöbb zenénél 70-80 közé, ennél viszont 95-ig kellett tekernünk a jelszintet, hogy minden kibontakozhasson), de attól még a magával ragadó zenei élményt nem vonta meg tőlünk. A cintányérok finomak voltak, a zongora kissé jobbra, a szaxofon pedig balra tolódva úszott elő, majdhogynem beszélgettek egymással.

Az X3 Mark III magabiztosan kezelte az erős intenzitású, lendületes műfajokat is. Néhány Parov Stelar és Queens Of The Stone Age albumba belefülelve nem éreztük azt, hogy fojtott vagy bátortalan lenne az eredmény, bátran, ugyanakkor lazasággal érkeztek a keményebb ütemek is. Ha nagyon kritikusak akarnánk lenni, akkor megemlíthetnénk, hogy az összetettebb, gazdag információtartalmú számok közben egyfajta digitális tisztaságot, úgymond pedáns törekvést kaptunk. Néha, különösen a Listen fejhallgatóval már feltűnően rendezett és katonás volt a részletábrázolás, de a lágyabb stílusú HD 600-on már közel sem tűnt annyira karót nyeltnek az X3 Mark III.

Mindent összevetve a hangja továbbra is komolyan vehető, és ha jó minőségű zenét játszunk le, akkor rengeteg apró részletre és árnyalatra számíthatunk. Nem árt azonban figyelembe venni, hogy az optimális, hosszú távon is élvezetes élményhez egy megfelelő, saját ízlésünknek való fülesre is szükség lesz. A tesztünkhöz használt Focal Listen és Sennheiser HD 600 duóból utóbbival értünk el jobb eredményt, előbbi kényszeres részletező természete és óvatosan adagolt basszusai miatt utcai használat során túl száraz és nyers megszólalást eredményezett. Célszerű picit kényeztető, akár kissé melegebb karakterű fül- vagy fejhallgatót választani hozzá, amely nem akar nagyítóként viselkedni a részletekkel, ezek közül csak néhány példa: Sennheiser MOMENTUM, Bowers & Wilkins P7, ADL H128, fülhallgatók közül akár az AKG N40.

Végszó

Hosszasan ecsetelhetnénk még, hogy a legkülönfélébb zenékkel milyen mértékű és irányú hangulatváltozást váltott ki belőlünk, oldalakon keresztül sorolhatnánk, hogy a FiiO precíz törekvése milyen apró kis részleteket is képes volt felfedni, de olvasóink zöme alighanem inkább azt szeretné tudni, hogy megér-e a lejátszó 70 000 forintot. Sokan húzzák a szájukat annak tudatában, hogy ebből az összegből egy olyan eszközt kénytelenek vásárolni, amellyel nem telefonálhatnak vagy fényképezhetnek. Ez tény, viszont a FiiO X3 Mark III mint zenehallgatáshoz szánt digitális jelátalakító, tisztességes munkát végez és igyekszik saját hangját, saját jellegzetességét nélkülözni a zenéből. Az okostelefonok esetében ritkán kapunk ennyire naturalisztikus hangzást (ha kapunk egyáltalán) és ne feledjük, hogy a szóban forgó készülék USB DAC módban is hasznosítható. Ha egy hozzá illő, prémium kategóriás fül vagy fejhallgatót társítunk az X3 Mark III mellé (egye fene, dobjunk hozzá még egy 128 GB-os micro SD kártyát is), a végösszeg még úgy is töredéke lesz azoknak a hifi rendszereknek, amelyek ugyanezt a felbontást, árnyaló képességet hangsugárzókon tolmácsolják. Tehát minden azon múlik, hogy a leendő tulajdonos mennyire szeret zenét hallgatni és hogy akar-e egy olyan mobil hifi rendszert, amit bárhova magával vihet? Ha igen, akkor ez a készülék egyértelmű előnyt jelent számára.

1 2

Következő oldal >