Audio-OPUS 1s mobil zenelejátszó teszt

Van új a DAP alatt?

2018. október 17., szerda, 11:10

Audio-OPUS audio hifi lejátszó zenelejátszó médialejátszó hifi lejátszó mobil zenelejátszó hordozható zenelejátszó lejátszó teszt hifi teszt zenelejátszó teszt mobil zenelejátszó teszt

Öt éve azt gondoltuk, hogy az okostelefonok kiszorítják majd a lassú, műanyag, primitív MP3/MP4 lejátszókat. De valójában nem ez történt, hiszen utóbbiak is jelentős fejlődésnek indultak. Mára egészen jól szegmentált képet kapunk, hiszen minden ujjunkra jut egy gyártó. Az Audio-OPUS a hangot minden más elé helyezve száll versenybe velük.

Mindenki zsebre megy

A hordozható zene fogalmát 1979 óta (az első Sony walkman piacra kerülése) ismerjük. Azonban, mint számos más kategóriában, itt is megállás nélküli fejlődés történik, még ha a többségnek nincs is róla tudomása. Hallgathatunk zenét számítógépen, laptopon és okostelefonon is. Akkor miért veszünk továbbra is drágább DAP-okat? Azért, mert a svájcibicskában is van kés, de nem azzal vágunk minden nap kenyeret. Az egy cél érdekében kifejlesztett eszköz jobban teljesít, mint amelyiknek több feladatot kell ellátnia.

Az Audio-OPUS mögött álló anyavállalat (The Bit Co.) ahogy korábban említettük, valójában igen széles területet fed le, más nagy gyártókkal is kooperál. Viszont az OPUS néven belül kizárólag hordozható zenelejátszókra összpontosítanak. Az Audio-Opus 1s jelenti kínálatukban az induló kategóriát. Kb. 150 000 Ft-ba kerül, amiből viszont sejthető, hogy globálisan nem belépőszintű termék.

Prémium hatás

Fotókon a készülék vérbeli audiofil zenelejátszó benyomását kelti. A nagyobb modellektől eltérően a belépő modellnél a ház magas minőségű ABS műanyagból készül. Kijelzőjén edzett üveg található és a hátoldalát is átlátszó felület fedi. Ezek azonnal összeszedik ujjlenyomatainkat. Jó hír azonban, hogy a forgalmazó még korlátozott ideig eredeti bőrtokot is ajándékoz mellé. A keret nem csak védi a lejátszót, hanem stabilabb fogást is eredményez.

Az #1s ergonómiája, mérete és tömege is felső(bb) kategóriáról árulkodik. Jobbra jelszint vezérlő, balra zenét navigáló gombok kerültek. A tetőlapon 3,5/2,5 mm-es Jack kimenet és ki/bekapcsoló gomb található, hasonlóan más prémium lejátszókhoz.

A töltésre micro USB aljzat szolgál. Ugyancsak a ház alján, körömmel nyitható fedél mögött, kettős micro SD rekeszt találunk, amely legfeljebb 2 db 256 GB-os kártyát képes fogadni. A beépített háttértár 32 GB, így összességében rövid és hosszú távon is megoldott zenéink tárolása.

Használat közben

Az itthoni forgalmazótól megtudtuk, hogy az Audio-OPUS hangminőség-centrikus stratégiával tervezi termékeit. Így érthető, hogy a termék kialakítása miért olyan leegyszerűsített és funkcionális. Nem tartalmaz vezeték nélküli funkciókat, csak a rajta tárolt fájlokat szólaltathatjuk meg, vagy ha számítógéphez csatlakoztatjuk, akkor külső USB DAC módban működik.

A házban lapuló hardver papír alapján ígéretesnek (ARM Cortex négymagos processzor 1 GB RAM társaságában) tűnt és a valóságban is előnyösen teljesített. Erősen leegyszerűsített, Android alapokra épített operációs rendszerrel érkezik a lejátszó (zárt rendszerű, tehát külső klienseket nem telepíthetünk rá), azonban menüje villámgyorsan kezelhető, navigálható. A kijelző 480 x 800 pixeles felbontású, szinte régimódi, viszont szépek a színei (IPS paneles) és jól láthatók rajta az albumborítók.

A lejátszó majdnem akkora, mint egy pénztárca. 72x112x18 mm-es háza nem fog bármilyen nadrágzsebben kényelmesen elférni, de ezért cserébe kiváló akkumulátor üzemidőt nyújt. 2 hétig a fiókunkba tettük és teljesen elfeledkeztünk róla, majd mikor elővettük, döbbentünk rá, hogy elfelejtettük kikapcsolni. Ekkor még 65 % töltöttséget mutatott az #1s.

Teszteléshez felmásoltunk néhány albumot (pl. Joe Satriani - Unstoppable Momentum, Linkin Park - Meteora, Erik Sumo - My Rocky Mountain, néhány Yuja Wang koncertfelvétel) és persze saját referencia számlistánkat. A lejátszót kipróbáltuk ENIGMAcoustics LOTOO Dharma D200 in-ear fülhallgatóval és Sennheiser HD 600 fejhallgatóval is.

Hangminőség

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hangélményt csak 50 %-ban befolyásolja egy ilyen eszköz, a fennmaradó részért a hozzá illesztett füles felel. Például a Dharma D200-at hallgatva erőteljes, bőséges, de nem erőltetett basszust kaptunk. A dinamika mindent felülírt, lendületes és áramló zene úszott fülünkbe, kicsit szűk térbe zárva. A HD 600-ra váltva szélesebb tér, természetesebb dinamika és kevésbé erős mélyhangok jelentek meg. Mindkét fülessel jótékonyan, azok előnyeit kiemelve bánt az #1s, noha évek óta jól ismert Sennheiser fejhallgatónk rámutatott minden meglévő és hiányzó tulajdonságára.

Kezdjük a pozitívumokkal, elvégre azokból sokkal többet adott. A zenét - ez most elég ügyetlen megfogalmazás lesz - zenei módon közli. Nem beállított, mesterkélt, digitális zajoktól komótosan lépkedő számok, hanem élénk, dinamikában és sztereó mozgásban gazdag hangok jelennek meg általa. Akár nagyobb, zenekari albumokba is belehallgathatunk, ezeket (épp úgy, mint minden mást) általános melegséggel közli, teljesen mellőzve pl. egyes Android rendszerű okostelefonok kiábrándító, fejfájdítóan tömörített és színezett jellegét. Yuja Wang koncertfelvételeit bársonyos magas hangokkal, erőlködés nélküli, sejtelmes távolban maradó zongorával és tágas zenekari kísérettel kaptuk meg. Kedvenc Linkin Park számainkat erőtől fűtve, meglepően intenzív lábdob kísérettel ábrázolta - keményebb, rock/metal beállítottságúak nyerő kombót kapnak az #1s és a D200 párosával. Ilyenkor egy pillanatra sem unatkoztunk!

A lejátszó nem annyira szentelt figyelmet a magas frekvenciás részletek kidolgozására. Nem kaptunk annyira természetes és szellős felbontást, mint más (viszont lényegesen drágább) lejátszóktól. Nem szándékozott berántani minket a felvétel helyszínére, inkább csak a teljes zenéből igyekezett kivágni egy jókora szeletet, hogy azt ízlelgessük. Ez volt az érzésünk többek közt Cassandra Wilson - Red Guitar c. számánál is. Sok részlet, lenyűgöző dinamika és kellemes, kissé testes basszus jelent meg (ami nem csoda, hiszen a D200 és a HD 600 is hajlamos a nagybőgőnek zöld lámpát adni az élvezet érdekében). Kellemes és színes köntösbe bújtatva jelent meg a zene. E ruhadarab levetésére képesek valószínűleg az Audio-OPUS nagyobb lejátszói.

Végszó

Hallottunk már tucatnyi mobil zenelejátszót, így bátran állíthatjuk, hogy az Audio-OPUS 1s hangja a maga kategóriájában nagyon jónak számít. Fő erőssége a dinamikában rejlik, így a hatásos, határozott előadásmódot keresőknek fog főleg örömet okozni. A hangsávokat és hangszereket, kellemes, zenei stílusban jeleníti meg, frekvencia árnyalása és színpad ábrázolása nem annyira finom és aprólékos, mint a drágább lejátszóké. Tehát aki ebben az árkategóriában keres ütős, magával ragadó hangélményt és nem tartja fontosnak a vezeték nélküli/internetes szolgáltatásokat, annak érdemes kipróbálnia.

1 2

Következő oldal >