Rotel A11 Tribute integrált sztereó erősítő és CD11 Tribute CD-lejátszó teszt

2021. június 23., szerda, 19:50

Rotel audio hifi erősítő CD-lejátszó Rotel hifi Rotel erősítő hifi erősítő sztereó erősítő erősítő teszt Rotel teszt CD-lejátszó teszt Rotel erősítő teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt

Nagyon sok olyan zeneszerető létezik, akik a klasszikus értékrendet kedvelik, és szerencsére még akad a polcokon olyan rendszer, ami ezt képviseli. A Rotel A11 és CD11 erősítő és CD-lejátszó párosa ezeknek az elvárásoknak próbált megfelelni, a komponensek legújabb, Tribute elnevezésű változata pedig ugyanazon az áron, de többet nyújt. Nézzük meg, pontosan mivel, és mit rejt a Tribute elnevezés.

Egy legenda öröksége

A tribute szó magyarul annyit tesz, mint tisztelet vagy elismerés. Hogy kinek is mond köszönetet a Rotel ezzel a párossal? Nem másról van szó, mint a közelmúltban elhunyt hifi gururól, Ken Ishiwatáról, aki a Marantz égisze alatt közel negyven évig dolgozott, majd azt követően a Rotelhez csatlakozott. Az együttes munkálatok ugyan elkezdődtek, de a tragédia vetett véget a még burjánzó kapcsolatnak, így az A11 és CD11 páros Ken Ishiwata által gyárilag tuningolt változatait csak most sikerült befejezniük Karl-Heinz Fink felügyelete alatt, aki az egyik legjobb barátja volt.

Szerintünk nincs olyan hifi rajongó hazánkban sem, aki előtt nem jelenik meg a lófarkas, elegáns öltözetű japán úr, aki mindig szeretettel és gondossággal nyúlt az alap termékekhez, amelyeken kisebb, de a hangminőségben jelentősebb változást nyújtó megoldásokat eszközölt. A kilencvenes években a készülékeken K.I signature feliratú fémlemez informált minket a munkájáról, amit az előlapon helyeztek el. Most is találunk egy ilyen kis betétet, ami a korábbiakkal ellentétben nem arany, hanem ezüst alapú, rajta pedig a Tribute felirat mellett Ken Ishiwata szignóját találjuk meg. Igen, most nem figyelemfelkeltésről van szó, hanem mélységes tiszteletről, a módosítások pedig, ahogyan korábban is, a készülékek belsejében találhatók.

Az A11 Tribute és CD11 Tribute a külső jegyeket tekintve klasszikus Rotel, tehát fekete- vagy ezüstszínben választható, a készülékek háza fém, és még a méretük is megegyezik. A vastag frontoldal közepére a grafikus kijelző került, ami bőven informatív, a háttérvilágítása meggyőző, de láttunk már nála modernebbet és élesebbet is, így ezzel a megoldással is sejtetik, hogy a klasszikus zenehallgatóknak készültek ezek a komponensek, és nem hódolnak be a legújabb megoldásoknak vagy trendeknek.

A CD-lejátszó középmechanikás, a tálca nagyon finoman és csendesen, de határozottan reagál a parancsokra. Belül a Texas Instruments 24 bit/192 kHz DAC-ját találjuk, a leolvasó lézer pedig Class1 osztályú, ami megnyugtató és elég ritka is ebben a kategóriában, hiszen a kiolvasási pontossága jelentősen jobb egy gyakrabban használt DVD-futóműnél, továbbá az élettartama is a többszöröse annak. A CD11 Tribute előlapján az üzembehelyező mellett az alapvető funkciógombokat is megtaláljuk, a fejhallgató kimenetről viszont le kell mondanunk. Hátul az analóg és digitális kimeneten kívül RS-232 és 12 V trigger csatlakozási lehetőséget is kapunk, amelyek segítségével más Rotel készülékkel párosítható a CD-játszó.

Ebben az esetben az A11 Tribute a cég másik komponense az, aminek az előlapjáról tulajdonképpen minden funkciót vezérelhetünk. A bal oldalon máris pótolták a CD11 esetében hiányolt fejhallgató aljzatot, mellette a kettő hangsugárzó kimenet közül választhatunk, hiszen ez is adott, ahogyan a Roteltől ezt megismertük, és el is várjuk. Ezt a sort a kijelző alatti bemenetválasztó gombok folytatják, amelyek között phonót is találunk, valamint aktiválhatjuk a Bluetooth jel vételét. Igen, klasszikus készülékkel van dolgunk, és a vezeték nélküli jelátvitel úgy tűnik, hogy már azok közé tartozik, ráadásul itt is a Texas Instruments 24 bit/192 kHz DAC-ját alkalmazták.

A hangszínszabályozás és a beépített Bypass vezérlését egy menüben állíthatjuk, aminek használata teljesen logikus és könnyű, a hatásuk érezhető, az adagolás pedig finom, ahogyan a jobb szélen található hangerőtárcsáé is. A hátlapon a már említett dupla hangfalcsatlakozó és RS-232, valamint 12 V trigger aljzatok fogadnak, és az aptX és AAC formátumokat kezelő Bluetooth vevő is ide került. A vonalszintű bemenetek végén pre out kimenetet is találunk, tehát mélynyomó is csatlakoztatható hozzá. Belül túlméretezett toroid transzformátort alkalmaztak, aminek teljesítménye csatornánként 50 W 8 ohmon. Ezáltal az A11 Tribute nem tekinthető erőműnek, viszont bőven elegendő ahhoz, hogy egy átlagos érzékenységű hangsugárzót meghajtsunk általa. Belül szép rend uralkodik, a trafó mellett hűtőbordákat találunk, valamint a készülék tetején is bőven van szellőzőnyílás, tehát a melegedéstől nem igazán kell tartanunk.

Mindkét készülék tápkábele cserélhető, így mi is tuningolhatjuk kicsit őket, valamint kapunk távirányítót, ami letisztult darab, semmi cicoma nincs rajtuk, viszont jó a méretük, a gombok elrendezése logikus, így a használatuk könnyű. A lejátszóhoz a hozzá készítettet kapjuk, míg az erősítőé rendszertáv, így a párosuk könnyen vezérelhető általa.

Arról még nem ejtettünk szót, hogy a Tribute felirat alatt milyen módosításokat is találunk. Nos, Ken Ishiwata a jól bevált hagyományaira építve ezeket belül eszközölte. A CD11 esetében a csillapító anyagok alkalmazása elősegíti a rezgések csökkentését a felső burkolatban és a fő alvázban egyaránt, a DAC szakaszban nyolc kondenzátort és egy ellenállást cseréltek továbbfejlesztett típusokra, míg a PSU mind a kilenc kondenzátorát szintén lecserélték jobb alternatívákra, valamint a lejátszón belüli elektromos földutakat átirányították.

Az A11 erősítőben a teljesítményerősítő szakasz mind a tíz kondenzátorát és két ellenállását megváltoztatták, valamint az előerősítő és a hangerőszabályozási szakaszban a hat kondenzátort lecserélték, továbbá az alváza körül csillapítóanyagot is használtak.

A Rotel készülékeket Focal hangsugárzónkkal, DALI OBERON 5, valamint Bowers & Wilkins 606 S2-vel is kipróbáltuk, kábelek terén pedig a QED és a Nordost gyártmányait használtuk. Természetesen a CD-ké volt a főszerep a teszt során, de nem feledkeztünk meg a vezeték nélküli zenehallgatásról sem.

A megszokott hifi, egyben Rotel hangzás, ami csak belefér ebbe a kategóriába

A cég már az alap készülékekkel is bizonyított a saját kategóriájában, most viszont, ahogyan írtuk is, áremelkedés nélkül próbálták a párost még jobbá tenni. A finom működés mindkettő esetében adott volt, a hangerő szépen adagolható, tehát eleve odafigyeltek a részletekre, így nem tapasztalunk ugrásszerű változást, ami sajnos sokkal magasabb kategóriában is előfordul. Ez mindenképpen jó pont. Az elhelyezésükhöz indokolt egy megfelelő készülékállvány, de azok sem szenvednek hátrányt, akik egy olyan asztalra teszik őket egymás mellé, aminek van stabilitása. Az általunk meghallgatott hangsugárzók a precizitás és részletek terén nyújtanak sokat, a Bowers esetében pedig azt tapasztaltuk, hogy jelentősen megnőtt a basszustartomány, ha a hátsó falaktól csupán fél méterre helyeztük el azokat. A Focalnál sokat nem tudtunk játszadozni, hiszen a reflexnyílása elől van, ráadásul a tér bajnoka ez a modell, így felesleges lenne beszorítanunk bárhová is egy kis mélytöbbletért.

A Rotel-ek hangképe minden esetben egészséges és tiszta volt, az 50 W teljesítmény sem kevés, ha okosan bánunk vele. Alacsony kivezérlési szinten csak háttérzenélésre volt elég, de közepes hangerőn már életre kelt, és azt követően ezen is maradt a hangsúly. Nagyon szépen el tudta különíteni a tartományokat, amiből tapasztalataink alapján a középszekció a legerősebb, de a magastartományra sem lehetett panaszunk. A basszus is bőven elegendő volt, főleg olyan zenéknél, ahol a keverés során erre gondosan odafigyeltek, de ennél a párosnál az egységen van a hangsúly. Akik többet szeretnének ezen a téren, azok karakteresebb, dögösebb hangsugárzóval, vagy mélynyomó illesztésével elégíthetik ki ezen vágyaikat. A páros nem akarja magát produkálni, egyszerűen ki akarja szolgálni azoknak a zeneszeretőknek az igényeit, akik egy erősítő-lejátszó párosra 400 ezer forint körüli összeget képesek áldozni. Tudjuk, hogy ez manapság nem sok, de a Rotel mindig is meg tudta azt mutatni, hogy ebből a büdzséből is ki lehet hozni valódi zenei hangzást, így nem csodálkoztunk azon, hogy ez most is sikerült.

A Bypass bekapcsolásával a rendszer kapott egy újabb lendületet, ami megnövelte a páros adrenalinszintjét, ez pedig műfajtól függetlenül mindig jól jöhet. A hangszínszabályzásra sem fogunk senkit rábeszélni, de azt meg kell említenünk, hogy óvatosan bánjanak vele, mert nagyobb igénybevételnél tapasztalhatóan ront az összképen. Lehet, hogy dögösebbé, látványosabbá tehetjük a hallottakat, de az sajnos eléggé eltávolodik ilyenkor a zeneszámok valódiságától, tehát inkább csak házibuliban alkalmazzák. Minőségi, finom és lelkes prezentációhoz, amire elsősorban születtek ezek a készülékek, nem igazán van szükség rájuk.

A CD-lejátszó hozta azt a szintet, amit ettől az ártól elvárunk. Pontos kiolvasás, meglepően precíz és határozott hangkép, egyszerűen jól végezte a dolgát. Bizonytalanságot nem tapasztaltunk nála, gyorsan beolvasta a lemezeket, amiket ezután gondosan kezelt, és feltárta a rajtuk lévő adatokat. Írott variánsokat nem próbáltunk ki, de úgy gondoljuk, hogy abból a korszakból már elég régen kinőttünk. Helyette ott van a Bluetooth, ami rajta ugyan nem, de az erősítőn megtalálható. A kapcsolódás másodpercek alatt megtörtént, a DAC jó minőséget produkált, és könnyen megközelítette a klasszikus ezüstlemezek szintjét, ha hivatalos forrásból szolgáltattuk hozzá az alapanyagot. Az A11 Tribute karaktere letisztult, kifinomult, részletező, de nem hiányzik belőle az elegendő melegség és élet sem ahhoz, hogy hosszan hallgathassuk. Szereti a magasabb kivezérlési szintet is, nem fárad el, tartja a minőséget nagyobb hangerőn is, így valódi, klasszikus hifi életérzést tud nyújtani.

Valódi értékek, valódi zeneszeretőknek

A Rotel A11 Tribute és CD11 Tribute párosa egy örökbecsű értékévé válhat tulajdonosának. Ken Ishiwata utolsó munkája magában hordozza azokat a megoldásokat, amiket az elmúlt évtizedek alatt alkalmazott, és tulajdonképpen kivétel nélkül mindig beváltak. Ortodox hifi rajongóknak készült ez a páros, akik nem tudnak vagy szeretnének sokat áldozni az elektronikákra, azonban igénylik a minőséget és a zeneiséget. A Tribute duó még nem nevezhető audiofilnek, de a kapujában ott kopogtat, és ad egy olyan érzést, amit mindenki kíván és értékel, akiben megvan a zene szeretete. Kicsit keserédes ilyen készülékekről írni, hiszen tudjuk, hogy több nem születik már belőlük, viszont mosolyt csal az arcunkra az, hogy 40 év után sem fakult el a K.I. életérzés, és még egyszer sikerült azt megismertetni velünk. Mindenkinek szívből ajánljuk, akik CD gyűjteménnyel rendelkeznek, de a vezeték nélküli zenehallgatást is szeretnék jó minőségben élvezni. Egy korszak lezárult ugyan a hifi történetében a Tribute párossal, de annak egy kis és utolsó gyöngyszemét még hazavihetjük általuk az otthonukba, és ez egy nagyon szívet melengető érzés.

1 2

Következő oldal >