Naim NAP 100 sztereó végerősítő teszt

2018. április 28., szombat, 20:45

Naim audio hifi erősítő végfok végerősítő Naim hifi Naim erősítő Naim végerősítő erősítő teszt végerősítő teszt végfok teszt Naim teszt

Folytatódik cikksorozatunk az angliai Salisbury-ben készülő Naim készülékek következő darabjával. Ami eddig rendre beigazolódott az az, hogy az összes Naim termék nagyon jól szerepelt nálunk töltött ideje alatt, amint az is, hogy a tesztalanyunkhoz hangolt Naim DAC-V1 egy magas szintet képviselő fejhallgató erősítő. A tesztelés során az is kiderült, hogy előerősítőként és DAC-ként egyaránt remekül megállja a helyét.

Egyszerűen nagyszerű

A kompakt méretű készülékeiről híres Naim, (a Statement felmentést kap e szabály alól) ez alkalommal különösen kis helyre zsúfolta be legendásan kifinomult tudását, mindamellett a külcsín jellegzetesen "végfokos" lett. A NAP 100 csupán 21 cm széles és 9 cm magas, leginkább 31,5 cm-es mélységével emlékeztet a klasszikus hifi készülékekre, ám ezekkel a paraméterekkel tökéletes párost alkot a DAC-V1 előerősítővel. A masszív alumínium ház megépítése átlagon felüli stabilitást ígér, a NAP 100 leginkább csak a hátlapján tartogat látnivalót, hiszen az elegáns fekete porszórt házát csak a jellegzetes zöld fényű Naim logó díszíti, mely a DAC-V1 némító funkciójával szemben itt csak az üzemkész állapotot jelzi.

A hátlapon csak a legszükségesebb ki- és bemenetek kaptak helyet, melyek kimerülnek az IEC tápkábel aljzatában, az angolosan, csak banándugós kábelezésre alkalmas hangfalkábel csatlakozókban (a gyári Naim dupla csatlakozón felül), valamint az analóg RCA és DIN kábelaljzatban. Az üzembehelyezésért felelős billenő főkapcsoló is itt kapott helyet, tehát szokásos módon a NAP 100-at sem tudjuk távvezérlőről készenlétbe helyezni.

Ahogy az a végerősítőknél lenni szokott, a valódi csemegék a motortérben találhatóak, ami itt egy szimmetrikus dual mono felépítésű, A/B osztályú, nagyon szépen felépített egységet jelent. Az optimális tápellátásról egy jól megtermett toroid trafó gondoskodik csatornánként, az áramköri lapka, a kábelezés és a komplett belső elrendezés olyan szintű precizitásról és fegyelemről tanúskodik, hogy ezt még abban a bizonyos nagykönyvben is szövegkiemelővel kellene mutogatni.

Érdekes részlet egy A/B osztályú végfoknál a hűtőbordák hiánya, a Naim ugyanis magával az alumínium házzal oldotta meg az akár csatornánként 50 W (8 Ohm), 75 W (4 Ohm) teljesítmény leadásakor keletkezett hőt.

Működés közben

A NAP 100 a teljes teszt ideje alatt a DAC-V1 előfokkal üzemelt, melyet korábbi tesztünk során már alaposabban kiveséztük, bár most megvillanthatta kiemelkedő képességeit. Azt kevesen vitatnák, hogy első ránézésre ezt a két kis fekete dobozt nehéz komolyan venni, ám úgy is, hogy egy alacsonyabb szintet képviselnek márkán belül, összértékük majdnem eléri az egymillió forintot, ami határozottan odakoppint a kételkedők buksijára, hogy igenis komolyan kell venni ezt a párost.

Eddig nem sikerült olyan Naim termékkel találkoznunk, amelyikkel kapcsolatban komolyabb kritikát tudtunk volna megfogalmazni, de a DAC-V1 és NAP 100 duója valahogy különösen megtetszett ezzel a letisztult kompakt minimalizmussal. A beüzemelést követően több forrást tartottunk készenlétben, egy OPPO BDP-105, egy Onkyo hálózati zenelejátszó, és egy foobar2000-el felvértezett laptop formájában. Korábbi tesztjeink alapján kizárólag a Naim DIN összekötő kábelét használtuk, mert valóban kiváló hangzást biztosít, és legfeljebb a prémium szinteken mozgó RCA kábelek képesek megütni hasonló szintet.

A 30 négyzetméteres teszthelyiségben álló, és állványos hangfalakat is csatasorba állítottunk, mert a Naim már többször bebizonyította, hogy 50 W teljesítmény bizony lehet sokkal több, mint amit az ember előítélete sugall.

Tesztünket Barb Jungr - Everybody Knows című SACD felvételével kezdtük, OPPO lejátszónk optikai kimentén keresztül a DAC-V1 chipkészletére bízva. Kanapénkon hátradőlve, kezünkben a DAC-V1 kecses vékony távvezérlőjével már az első pillanatokban ismerősen kellemes érzés fogott el.

Mindig lenyűgözött minket a Naim rendszerek semleges, mégis nagyon zenei hangzásvilága, amit a NAP 100 maximálisan hozni tudott. A tér baloldaláról érkező csengések, a jobbról beúszó lágy kongák, szépen leváltak a hangsugárzókról, és a szoba falain túlról ölelték körbe az énekesnő erőteljes, tiszta hangját, és a nagybőgő basszusokkal teli duruzsolását. Hihetetlen erőt préselt ki magából ez a kis 5 kg-ot nyomó dobozka, de nem is annyira az erejében, hanem annak minőségében rejlett a NAP 100 igazi értéke. Nagy kedvencünk Dominic Miller - London Paris Cardiff című gitárszólója gazdag részletességgel és nagyon testes pengésekkel szólalt meg, bár itt a basszusok nem jutottak le a pincéig, ahogy a nagyobb teljesítményű erősítőkkel már hallhattuk, zeneiségéből mégsem veszített egy pillanatig sem. Laptopunkról foobar2000 tolmácsolásában előkerült néhány nagyfelbontású zenei anyag is, melyek további meglepetéseket tartogattak. John Williams nagyzenekara igazi hangorgiát varázsolt a szintén tesztperiódusát nálunk töltő Focal Kanta hangfalakból, bár ennél a "nagyvadnál" már érezni lehetett, hogy nem teljesen egymásnak teremtették őket, és itt már a NAP 100 izomzata is végesnek tűnt, mégis minden a helyén volt, és meglepő dinamikával és megfogottsággal muzsikált. Elektronikus zenék, akár nagy felbontásban, akár TIDAL albumok közt szörfözgetve, mint a Daft Punk, Massive Attack, vagy akár Trentemoller, szintén nagyon húsos basszusokkal rezgették ülő alkalmatosságunkat, miközben a legapróbb digitálisan gerjesztett rezdülések, csengések, zizzenések sem maradhattak rejtve. Relatív kis teljesítménye ellenére, nem okozott különösebb problémát kisebb érzékenységű álló hangfalak meghajtása, mégis valahogy a jobb minőségű állványosokból kaptuk meg azt a valós érzelemvilágot, amit a Naim képvisel. Nehéz megfogalmazni azt a kis pluszt, amit például egy tömeggyártású márka termékéhez képest érzünk, de valahogy a hangokban mintha visszakapnánk a nagygépek helyett, gondos kezek által belerakott odafigyelést és sok-sok munkaórát, amit a Naim szakemberei "ránk" áldoznak, de természetesen ahány fül, annyi ízlés.

Összegzés

A Naim DAC-V1/NAP 100 párosa tovább növelte csapatunk elismerését, és a márka iránti tiszteletét. Letisztult stílusával lényegében bármilyen környezetben el tudjuk képzelni, sőt méreteitől eltekintve egy nagyon magas szintű láncban is megállják a helyüket. Hangzásvilága, felbontása, térábrázolása és mindenekelőtt, dinamikája abszolút meglepetésünkre szolgált. Ennek tükrében a 330 000 forintos kiskereskedelmi ára, abszolút korrektnek, sőt ajánlott vételnek mondható, ám e jeles teljesítményhez szükségesnek bizonyult a 600 000 Ft értékű DAC-V1 előerősítő is, mellyel már más kategóriába helyeződik az egység, ám ott is nagyon stabilan megállja a helyét.

1 2

Következő oldal >