Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
NAD M10 all in one hifi rendszer teszt
2019. június 28., péntek, 05:05
NAD audio hifi erősítő lejátszó médialejátszó hálózati erősítő erősítő teszt NAD erősítő NAD hifi hálózati zenelejátszó lejátszó teszt hifi rendszer hifi rendszer teszt hálózati erősítő teszt
Az új generáció itt van. A közelmúltban sorra érkeztek az okosabbnál okosabb és meglepetésünkre, egyre jobb hangú "all in one" készülékek. No persze a közel egy milliós árért mutasson is valamit a kedves vendég, és eddigi tapasztalatink szerint meg is teszik. Minden gyártó esetében volt és lesz is mibe belekötni, de az irány abszolút jónak tűnik. Elképesztően széles szolgáltatás lista, egyre kompaktabb és letisztultabb formák, és megdöbbentő hangminőség. Ezek jellemzőek korunk audiofil svájci bicskáira, melynek sorába a NAD is odatette egyik "Master" művét, név szerint a M10 névre hallgató kis fekete dobozkát.
Mindent bele
Nem sorolhatnánk a NAD M10-et a forradalmi újdonságok közé, hiszen már több másik gyártó is felfedezte, hogy a sok-sok vájtfülű felhasználó közt akad bőven olyan is, akik hajlandóak kompromisszumokra, ha nem szeretnének egy rack szekrényt megtölteni kütyükkel és kábelekkel. Az all in one készülékek útja nem volt zökkenőmentes, de a technika fejlődésével valóban egyre jobb minőséget képviselnek, mind az anyagok, mind a hangzás terén. Működésüket tekintve új mércét állítottak fel a felhasználóbarát kezelés terén, és bár azt hinnénk, hogy ez nem is olyan bonyolult dolog napjainkban, mégis több nagynevű cégnek sem sikerült még ezt maradéktalanul összehoznia. Neveket inkább nem említünk.
Mi a recept? Legyen egy viszonylag kisméretű, kifejezetten tetszetős dobozba beletömködve sok-sok tudás, amivel minden létező zenei platformot elérhetünk a saját gyűjteményünkön túl. Ennek minden adata legyen nagyon szépen kijelezve a frontpanelen, és az egészet fogja össze egy okos vezérlő felület, hogy meg se kelljen mozdulnunk kedvenc ülőalkalmatosságunkból. Természetesen mindezt olyan hangminőség mellett, amibe csak hézagokkal lehet belekötni. Lényegében ezek pontosan azok a tulajdonságok, amivel a nemrégiben tesztelt Naim, Moon stb. készülékek után a NAD M10 is felkínált számunkra.
A NAD M10 külsejét vizsgálgatva egy ízig-vérig kifinomult kis szerkezetet tartottunk a kezünkben, amin a legkisebb részlet is gondosan kidolgozott. Az előlapja lényegében egy nagy érintőképernyős TFT kijelző, az alumínium házzal tökéletes összhangban. Az előlapot és a készülék tetejét ugyanaz a Gorilla üveg díszíti és védelmezi, amit már jó ideje alkalmaznak komolyabb okos telefonoknál, ami szintén megérdemel egy méretes piros pontot.
Az M10 hátlapját már vegyesebb érzelmekkel nézegettük. A lehetőségek tárháza nagyon széles, de nem feltétlenül logikus minden pontja. A számos analóg és digitális ki- és bemenet szép és jó, beleértve a HDMI ARC-t is, de szerintünk egy phono fokozat, egy fizikai fejhallgató csatlakozó (mert, hogy Bluetooth ugye van) egy USB B és esetleg még egy plusz optikai aljzat talán elfért volna. Szerencsére azért a meglévőkkel is tisztességes mennyiségű külső perifériát szólaltathat meg a NAD M10.
Az all in one hálózati lejátszók legnagyobb erénye természetesen nem csak a csatlakoztatott adathordozókról történő lejátszásban rejlik, hanem sokkal inkább a hálózati képességeikben. Korábbi tesztjeinkben már több ízben is nagyon jól teljesítő BluOS applikációt jól ismertük és kedveltük is. A Bluesound és DALI készülékek után magabiztosan lavíroztunk a BluOS menüjében, ami többek közt pl. a TIDAL MQA támogatásával méltó társa lett a Master sorozat legkisebb méretű tagjának.
A nagyfelbontású MQA streaming mellett természetesen széles skálán mazsolázhattunk még a vezeték nélküli lejátszás kínálatában. Rendelkezésre állt a Qobuz, Spotify, Amazon stb. zenemegosztók, az AirPlay 2, sőt még Bluetooth aptX HD is, ami jelenleg a legkisebb tömörítési veszteséggel járó BT jelátvitel, ami valóban dicséretes, de továbbra se várjunk tőle kifogástalan minőséget.
Az M10 agya egy Linux rendszeren alapuló NXP 1 GHz ARM processzor, a nagyfelbontású fájlok pedig egy ESS Sabre 9028 DAC gondozásában alakulnak át akár 32 bit/384 kHz-es felbontásig (DSD, FLAC, MQA) ami szintén bizalomgerjesztő adat. Ilyenekben eddig a NAD M10 bővelkedik, de az adatokon túl természetesen mindig a hang a kritikus pont.
Működés közben
Mielőtt bevetésre küldtük a NAD M10 belsejében szunnyadó Hypex nCore-ra keresztelt D osztályú, csatornánként 160 W zenei teljesítményre képes erősítőt, beélesítettük a NAD és Arcam házimozi erősítőkből ismert Dirac szoba akusztika korrekciós rendszert, a mellékelt mikrofonnal. A Dirac Live lényegében feltérképezi a szoba minden tulajdonságát, azokat felküldi a felhőbe majd az M10 letölti magának és elvégzi az optimális beállításokat a legjobb hangzás érdekében és mehet is az előadás. Te jó ég, ha ezt zeneimádó vinyl fanatikus apáinknak elmesélnénk.
A teszt megkezdése előtt kicsit csemegézgettünk a készülék méreteihez képest hatalmas TFT kijelző tartalmában. Itt lényegében minden fontos menüpont, lejátszás vezérlés, album meta-adatok és még sok más finomság is elérhető. Ezek javát a BluOS szintén felkínálja, ha már távvezérlő NINCS az M10-hez, így a legfontosabb dolgokat táblagépünkről vagy mobilunkról is elvégezhetjük (iOS, Android). Van még egy pont, ami sokaknak nagyon fog tetszeni, mégpedig a digitális (igen az) Deprez VU méter, ami nagyon jól mutathat zenehallgatás közben a kijelzőn, de számunkra valahogy ez egy olyan jellegzetesen "analógos műszer", amit egyszerűen szentségtörés beépíteni egy minden porcikájában digitális kütyübe. De térjünk át a hangokra!
A kis NAD-ot egy 30 négyzetméter körüli szobában üzemeltük be, ahol reményeink szerint a Dirac Live alaposan feltérképezte annak minden milliméterét. A teszt során KEF, Focal és Monitor Audio hangfalakat bíztunk a gondjaira, melyeket ilyen teljesítménnyel, játszi könnyedéggel kellett, hogy meghajtson. A már megszokott szeánszunkat akusztikus zenékkel indítottuk. Ami az első pillanatban feltűnt, hogy az M10 nem spórol semmin. A hangszerek hangja lenyűgözően részletes, éles, pontos és nagyon dinamikus. Az M10 produkciója tehát nem vita tárgya, de az első taktusoktól hallhatóan nem tudja teljes mértékben levetkőzni digitális mivoltát. A Hypex nCore a gyártó szerint is más, mint a többi D osztályú erősítő, amit mi is alátámasztunk, de attól még digitális marad. A fúvós hangszerek és az énekhangok (főleg a KEF-nél) szinte már dominánsan törtek elő és uralták az előadást, de zavarónak hosszú távon sem éreztük. A magastartomány már más tészta. Kristálytiszta, csillogó és olykor már talán sok is. Ez minden esetben egyéni ízlés kérdése, de számunkra a Focal valamivel jobban kordában tudta tartani ezt a sávot, bár ott sem volt visszafogott a cintányér csengése, vagy akár az elektromos gitár felső tartománya. Az M10 számunkra is meglepő aprólékossággal adja vissza a részleteket.
Nagyfelbontású FLAC, DSD vagy TIDAL MQA albumok hallgatása közben, szinte azt is az arcunkba dörgölte, hogy a gitárhúrt pendítő zenész ujján lévő körmök mekkorára lettek vágva aznap reggel. Ez elismerésre méltó, de néha már fárasztóvá vált, hogy a valódi zene természetessége helyett már ennyire analitikussá és tökéletessé akart válni az előadás. Persze nagyon sokan vannak, akik éppen ezt keresik egy rendszer hangjában. A sztereó színpad példás volt, valóban nagyon szépen helyezte el a különböző zenészeket a térben, és mosottság nélkül, tagoltan és jól behatároltan tárta elénk. A könnyedebb, de dinamikusabb zenék lejátszásakor az M10 is fellélegzett és sziporkázni kezdett. Az erő és tisztaság szűnni nem akaró élvezetet nyújtott a szolidabb rock, vagy elektronikus zenék világában, még méretes álló hangfalak jelenlétében is. Nagyon gyors, pontos és feszes basszusokat kaptunk, melyekből nem akart kifogyni a szufla, amit tökéletesen olvasztott össze és tartott egyben a felsőbb frekvenciákkal. Az alacsonyabb felbontású felvételek (Spotify, Bluetooth aptX stb.) a vártnál jobb eredményt hoztak. Nagyon jó dinamikával és részletességgel adta vissza az M10 a rábízott adatokat, mely esetben a jelveszteséggel bíró felvételek sem váltak hallgathatatlan mosott vacakká, de az igazán ízléses és finom muzsikák lejátszását továbbra is érdemes a "nagyokra" bízni.
Összegzés
A NAD M10 egy zseniális kis mindenes, termék- és árkategóriájában kimagasló hanggal, lenyűgöző kidolgozással felhasználóbarát irányítással. Drága-e? Itthoni viszonylatban mondhatjuk, hogy igen, de a piac diktál, és bizony a konkurencia sem ad olcsóbban ilyen tudású és/vagy hangminőségű készüléket, ezért inkább azt mondjuk, hogy ez most ennyibe kerül. Mit tud, amit más nem? Nehéz kérdés. A kezelőfelületek, az erő, a külső, a multiroom és okos otthonba való integrálhatóság mindenképp elnyerte a tetszésünket, de egy A vagy A/B osztályú hangzásvilág közelebb áll a szívünkhöz és ízlésünkhöz. Voltak hiányzó részletek, de bizonyosan megvan az a felhasználó réteg, akiknek ezek kevésbé fontosak, és akkor egy Jolly Joker lesz a NAD M10, amit szinte bármilyen ésszerűen kiválasztott hangsugárzóval párosíthatunk.
