Klipsch PowerGate sztereó erősítő és zónajátszó teszt

A ma erősítője

2017. április 7., péntek, 13:05

Klipsch Stream audio hifi erősítő multiroom zónajátszó zónalejátszó hifi erősítő sztereó erősítő multiroom rendszer Klipsch multiroom zónajátszó teszt erősítő teszt Klipsch teszt hifi erősítő teszt multiroom rendszer teszt

Mostanában elkezdtünk csipegetni a Klipsch Stream multiroom zónajátszói közül, melyek közül mai cikkünkben a legjobban sikerült eszközt mutatjuk be.

A divat szülötte

Manapság a csapból is multiroom folyik. Nem kevésbé népszerű kategória az erősítővel egybeépített zónajátszó. A PowerGate érdekessége, hogy funkcionalitásában az élbolyba tör, egy-két nála drágább vetélytársához képest is több lehetőséget nyújt. Nem csak többszobás építőkockaként, hanem önálló integrált sztereó erősítőként is helytáll, amennyiben multimédiás központba keresünk egy modern kinézetű, kompakt eszközt.

Csatornánként (8 ohmon) 50 wattos teljesítménye sok esetben elég lehet, emellett kiegészíthetjük aktív mélyládával, vagy illeszthetünk hozzá végerősítőt. A számítógépes USB port és a földelt analóg lemezjátszó(!) bemenet szokatlan extrák egy multiroom eszköztől, de ahogy említettük, a gyártó önállóan is használható megoldást akart nyújtani. Mindezt igazolja a mellékelt, infravörös távvezérlő és az előlapi hangerőszabályzó is.

Szorítófejes hangfal csatlakozói banándugót is fogadnak. Nem csak Ethernet bemenet, hanem kimenet is található rajta, mellyel a hálózati jelet opcionálisan továbbíthatjuk számítógépünk felé. És hogy legyen egy kis extra hab a tortán, kapunk előlapi fejhallgató kimenetet, valamint beépített, aptX-es Bluetooth vevőt. Nem vitás, hogy a Stream sorozat nyerő kártyája a PowerGate. Egyetlen említhető kompromisszuma, hogy készülékháza műanyagból készült (padlólemeze fém), de funkcionalitásában éppen azt nyújtja, amit legtöbben egy ilyen eszköztől elvárnának.

Beüzemelés

Ahogy korábban, az ugyancsak Stream családba tartozó THE THREE, Gate és RW-1 zónajátszók tesztelésekor említettük, ez a rendszer a DTS Play-Fi-n alapszik. Így aztán ahhoz, hogy a telefonunkra letöltött Klipsch applikációban megjelenjen az erősítő, végre kell hajtani a szokásos WiFi jelszó megadással járó procedúrát. Ez nagyjából 5 percig tartó folyamat, és még kevesebb, ha Ethernet alapú kapcsolat mellett döntünk.

A tesztelés alatt mindössze egyszer történt gikszer, amikor telefonról lejátszott felvételünk megakadt, majd ismét elindult elölről (amit okozhatott helyi hálózati hiba is). Egyébiránt stabilan, rugalmasan működött a Play-Fi, csak észben kellett tartanunk, hogy az aktuális műsort futtató applikációt nem szabad bezárni (különben megáll a lejátszás). Egy-másfélórás használat után alaposan átmelegedett a PowerGate padlólemeze, emiatt hosszú távon célszerű jól szellőző, nyitott helyen üzemeltetni.

Meghallgatás

A készüléket rövid ideig Jamo Concert szériás, majd Klipsch RP-160M állványos hangfalakkal teszteltük. Belefüleltünk kedvenc internetrádió csatornáinkba, és számítógépünkről is elindítottunk néhány referencia felvételt. Mivel a PowerGate nem csak háttérzenei célra készült, kipróbáltuk néhány filmes jelenettel és koncertvideóval is. Függetlenül attól, hogy kompakt és D osztályú végerősítő került bele, gazdag és váratlanul erőteljes hangot nyújtott. Sztereó tere és mélységérzete a 80-90 ezer forint körüli "fapados" integrált sztereó erősítőkre emlékeztetett, ami korrekt, figyelembe véve, hogy a teljesítmény még számos egyéb extrával kiegészült. Ehhez viszont kellett a Jamo jóindulatú, lágy természetű selyem magassugárzója is. Ha hasonlóan puha, jótékony karakterű hangfalat találunk hozzá, akkor alkalmi szórakozásra jelszinttől függetlenül teljes mértékben helytáll a PowerGate. Sztereó terében sok mozgást és közvetlenséget fedeztünk fel, a frekvenciaspektrumot többnyire elég feszesen kezelte. Ettől a finom jazz felvételek (pl. Cassandra Wilson - Red Guitar) nélkülözték a számukra fontos lazaságot, viszont az elektronikus jellegű, impulzív számok (pl. Caro Emerald - Back It Up, Daft Punk - Get Lucky) hallgatásakor nem jelentett gondot.

Ha fontosnak tartjuk a lehető legnagyobb hangnyomásszintet, akkor élénk, vagy steril stílusú partnert nem tanácsos párosítani vele, mivel úgy hosszú távon megjelennek a D osztály velejárói. Utóbbit az RP-160M hallgatása közben kezdtük gyanítani, mely ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, kissé domináns, rámenős karakterű. Ez egyfelől komoly előny, mivel alacsony vagy közepes hangerőn is ontotta magából a részleteket a rendszer. 40-50 % fölötti terhelésen viszont a magas frekvenciák hideggé és élessé váltak, ami hosszú távon, intenzív szeánszok alatt fárasztó lehet. Ne tessék viszont alábecsülni a kellemesnek gondolt hangerő tartományt - ésszerű terhelés, avagy közepesnek vélt hangerő alatt semmi sem érződött az előbb említettekből. A legegyszerűbb talán, ha elfogadjuk, hogy a PowerGate a benne rejlő erőt csak bizonyos mértékig tudja előnyösen rendelkezésre bocsátani, ettől függetlenül így is jobb dinamikával és részletességgel szólt, mint amit e kategóriától megszoktunk.

Végszó

A PowerGate a Klipsch Stream széria nyerő kártyája, két fő okból. Egyrészt multiroom adottságai nélkül, rengeteg bemenetének köszönhetően is megállja a helyét, mint hétköznapi bevetésekre szánt multimédiás láncszem. Másrészt kipróbáltunk már hasonló méretű erősítőket, melyek meglehet, olcsóbbak voltak 10-20 000 forinttal, de egyáltalán nem produkáltak ilyen élénk és erőteljes hangot, és többszobás bővíthetőséget sem. Mindennek tudatában kap Ajánlott Vétel cédulát a PowerGate, azoknak címezve, akik lépésről lépésre történő, komplett házhangosításon gondolkodnak.

1 2

Következő oldal >