Cambridge AXR100D sztereó rádióerősítő teszt

2024. december 9., hétfő, 14:35

Cambridge Audio audio hifi erősítő rádierősítő hifi erősítő sztereó erősítő sztereó rádióerősítő Cambridge erősítő erősítő teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt sztereó rádióerősítő teszt Cambridge Audio erősítő Cambridge Audio hifi

Régen, nagyon régen volt már szerencsénk Cambridge, vagy ahogyan sokan korábbi nevéről ismerik, Cambridge Audio elektronikához, pedig szinte kivétel nélkül remekül szerepeltek nálunk. Elérkezett végre az idő, hogy újra erről a régi brit gyártóról írjunk, pontosabban az AXR100D sztereó rádióerősítőről, ami egy belépő hifi rendszer nagyon stabil alapja lehet.

Egy nem is olyan belépő rádióerősítő

A Cambridge Audio-ról lehet, hogy sokan nem tudják, de eleinte elsősorban az audiofil igényeket elégítették ki, aztán azért lett slágertermékek megbízható gyártója, mert a kétezres években megcélozták a belépő kategóriát nagyon megbízható, és kiemelkedően barátian árazott elektronikákkal. Azóta sok minden változott náluk, ugye a nevük egyszerűen Cambridge, és nem félnek újra vérbeli high end termékeket is piacra dobni, ráadásul a dizájn területén szintén sikerült egyedit alkotniuk. Ez elmondható a mostani alanyunkra is, aminek megjelenésében nincs semmi extra, de egyből rájön az ember, hogy melyik cég termékéről van szó, hiszen maradt a letisztult forma, és a már rég ismerős Luna Grey, avagy holdszürke szín az előlapon, amit fekete vázzal kombináltak.

Az AXR100D egy sztereó rádióerősítő, ami az tökéletesen illeszkedik a Cambridge AX sorozatába, és a cég általa egy olyan készüléket kívánt megalkotni, ami bár a belépő szintet képviseli, mégis alkalmas arra, hogy hallható minőséget nyújtson, valamint kellően sokoldalú legyen. A fém előlap közepére helyezték a LED pontmátrix kijelzőt, mellé a hangerővezérlőt, logikusan, bár egyéni módon feliratozott gombokat a bemenetválasztáshoz, a menüben lépkedéshez, ahol a hangszínt szabályozhatjuk és a rádió vezérléséhez. Kapunk még egy aux bemenetet, egy normál méretű fejhallgató kimenetet, így nagyon funkcionális, ugyanakkor átlátható a frontoldal.

A hátlapon a gyártótól megszokottan a csatlakozók felirata mindkét irányból olvasható, ami bizony nagyban megkönnyíti a rendszerbe illesztést. Bal oldalra helyezték a bemeneteket: 3 pár RCA, földeléssel ellátott phono, 2 db optikai, 1 koaxiális, szerviz port, Bluetooth 5.0, de magnó, valamint mélyláda kimenet is található ott.

A hangfalcsatlakozók hétköznapiak, de alkalmasak dupla kábelezésre, és fogadják a banándugókat is. Mellettük szellőzőnyílás van, ami ventilátort rejt a hatékony hűtéshez, valamint a tápkábel aljzata.

Nézzünk most a készülék belsejébe! A toroid transzformátor által 8 ohmon 100 wattot képes leadni csatornánként, ami biztosan elég lesz átlagos érzékenységű hangfalak meghajtásához, de valószínű nagyobb terhelést igénylőkkel is képes elbánni.

A Bluetooth 5.0-nak köszönhetően telefonról, laptopról vagy más Bluetooth kompatibilis eszközről játszhatunk le zenét az AXR100D-n, de az analógpártiakat sem hagyták parlagon, a beépített phono fokozatnak köszönhetően. Idehaza a DAB+ szolgáltatást sajnos már nem vehetjük igénybe, pedig a kijelző alkalmas az általa nyújtott információk megjelenítésére, és összesen 40 állomást programozhatunk be a rádión.

Az előlapról sok minden elérhető, de azért elengedhetetlen egy távirányító, ami ebben az esetben univerzális, tehát más Cambridge Audio készülék is vezérelhető általa. Hétköznapi műanyagból készült, fekete színű, és gombok hada fogad minket rajta. Szerencsére logikusan elhelyezve, maga a mérete is könnyen megszokható, így maga a kezelés is.

Mi fogtuk magunkat, csöves kimenetű CD-lejátszónkkal és streamerünkkel kötöttük össze QED valamint Atlas kábeleinkkel, hangfalként pedig ezúttal is márvány állványra helyezett Focal páros volt a segítségünkre, hogy megtudjuk, az új Cambridge képes-e felidézni bennünk a régi emlékeket, továbbra is versenyképes tudott-e maradni, és úgy általában és összességében milyen is az AXR100D.

Amennyiben megbízható alapot keresünk néhány hasznos extrával

A Cambridge Audio AXR100D tulajdonképpen a belépő AX, és a magasabb szintű CX sorozat között helyezkedik el. Árban az előbbi felé kanyarodik, felszereltségben viszont túlnő azon, így lett az AX sorozat, egyben a Cambridge Audio jelenleg legdrágább rádióerősítője. A drágaság persze nagyon relatív, hiszen a készülék jelenlegi ára 260 ezer forint, ami manapság nem tekinthető soknak, főleg akkor, ha mindezért nem csak erősítőt, hanem phono-t, Bluetooth kapcsolatot, és még rádiót is kapunk, DAB+ szolgáltatással, bár az utóbbit itthon nem igazán tudjuk majd kihasználni. Azt is meg kell még jegyeznünk, hogy az elődmodell négy éve került 190 ezer forintba, tehát jelentős árnövekedésről egyáltalán nem beszélhetünk.

Ami a készülék teljesítményét illeti olyan szilárd és ütős volt a meghallgatás során, amennyire elvártuk, és tisztán, hatásosan szólalt meg. A finom cintányér mellett a dob is komplex szerepet kapott, és még a legigényesebb dalok is szilárd alaphoz jutottak, a részletek pedig gazdagon voltak hallhatók. A nagyon dinamikus felvételek során az erősítő színes kontrasztokat, gazdag, szabályozott alsótartományt, és elegendő átláthatóságot nyújtott ahhoz, hogy még a kórus kiemelése is élvezetes legyen. A háttér meglepően csendes maradt, a hangszínek összességében édesek, melegek és megfelelően analógosak voltak, tehát nem volt digitális túlkapás, pedig egy Stockfisch lemezen azért tudjuk, hogy található némi önfejűség, és sokszor túltolt szereplési vágy.

Mark Knopfler szólóalbumáról sok levegőt és tisztaságot hallottunk, ahogyan a rockzene lendületessége is meg volt, kivéve azokon a felvételeken, ahol a zenész visszafogottabb volt, ami valljuk be, eléggé jellemző rá. A finom hangszerelés tapintatosan jött át, elegendően teltek voltak a dalszerkezetek, főleg a hangerő megnövelésével. Igen, ez szükséges volt hozzá, hiszen hiába a 2x100 watt, azért nem kelt egyből életre az AXR100D, egy kicsit noszogatni kellett. Közepes kivezérlési szinten már minden a helyére került, és lendületesen szórakoztató jellegével még némi bizsergéshez is juttatott minket.

Shirley Bassey énekhangjából az ismert őserő, a finom, ugyanakkor nagyon erőteljes hajlítások hiányoztak csupán, amúgy a Cambridge Audio ismét finom, kellemes előadást nyújtott, tele térrel, finomságokkal, tapintattal, amiből egy kicsivel többet szerettünk volna, de ezen a hangszínszabályzók sem segítettek. Azt egyáltalán nem állítjuk, hogy csalódást keltett volna a készülék, hiszen bőven hozta kategóriájának a szintjét, inkább azt kellett belátnunk, hogy a művésznő és zenekarának teljesebb, konkrétabb prezentációjához magasabb szintű erősítő dukál. Ennyi az egész.

Marcus Miller-nél sem volt semmi tényleges hiba, amit felróhattunk volna az AXR100D-nek, hiszen lazán felvette a tempót, nem akadt fent a sokszor hirtelen témaváltásoknál, itt szintén a mélységből hiányoltunk egy csipetnyit, amit kompenzált a sokszor még vidámnak is nevezhető, lelkes előadásmód. Nekünk legalábbis tetszett ez a megközelítés, és bár továbbra sem tudta levetkőzni az erősítő a kategóriáját, még hosszútávon sem éreztük azt, hogy kifogyna az erőből, minket meg esetleg lefárasztana.

Sting - Ten Summoners Tale című klasszikus albumáról egyértelműen a Shape of my Heart állt közelebb az AXR100D lelkivilágához finom részrehajlásaival, tág terével, a bravúros hangszerelésével, és nem utolsósorban hangulatával, míg a Saint Augustine in Hell őserejével, billentyűfutamaival talán túl kesztyűs kézzel bánt, még egy kis dögösséget és impulzust érdemelt volna a remek dal, bár ezek ellenére sem volt unalmas. Átjött a tempó, a zseniális hangulat és a mondanivaló is, egyedül az igazi ütősséget, vehemenciát hiányoltuk, amihez az ereje megvolt ugyan a készüléknek, de könnyedebb volt az előadása a szokásosnál.

King Crimson - Island albumánál is ezt tapasztaltuk, de az is igaz, hogy az, aki nem ismeri a zenekart, vagy ezt a művüket, ebből semmit sem fog észrevenni, hiszen itt is maradt a tiszta, semlegesnek is titulálható, de gyorsan reagáló karaktere, ami szükséges is ehhez a műfajhoz. Azonban kell, pontosabban kellett volna még mellé a hirtelen dinamikai váltások, a drámaiság méltó prezentációja, aminek a terén, kategóriáján belül ugyan versenyképes maradt, nem is volt konkrét zavaró tényező, de a valódi súlyát a zenének nem éreztük a testünkben, ahhoz itt is túl barátságos, idomuló karakterrel találkoztunk újra.

Chopin műve sem okozott csalódást, hiszen a Cambridge AXR100D finom, kulturált karaktere nagyon közel állt hozzá. Tapintatos előadásban volt részünk, a lendület is a helyén volt, a hangszerekkel pedig óvatosan, de azért a megfelelő határozottsággal bánt. Klasszikus zenéhez kissé könnyűsúlyú volt a hozzáállása, de az egészet sikerült kompenzálnia édeskés, lágy szólamaival, az arányok remek betartásával, és a melodikus zene összképével. Kis zártságot lehetett hallani a középtartományban, de a magashangok erről könnyedén elterelték a figyelmünket, hiszen általuk átlátható, enyhén légies, nüánszokban gazdag zenét hallottunk végig.

A Safri Duo dalából is a tisztaságot, és kiegyensúlyozottságot tudjuk elsősorban kiemelni, hiszen a túlzásokat itt is elkerülte az AXR100D. Természetesen a kivezérlés növelésével a basszus elég izmos lett, így a dobosok kiélték magukat, amelyek pontosan, elég ütősen játszottak nekünk. A részletek feltárása továbbra is kiemelt szerephez jutott, így remek térérzetben volt részünk, valamint szellős, szórakoztató előadásban. Egyszóval gördülékenyen szólalt meg a díszítésekkel telepakolt zene, ami nem fukarkodott pezsgéssel, dinamikával sem, így valamivel az elvárható minőség fölé tudott emelkedni a készülék. Szimplán jó volt hallgatni, minden zavaró tényezőtől mentesen, de kellő izgalomhoz juttatva minket.

Összegzés, végszó

A Cambridge Audio AXR100D sztereó rádióerősítő remek példája annak, hogyan kell megtervezni, megépíteni és kivitelezni egy olyan készüléket, ami a beugró kategóriát képviseli, azonban nagy a teljesítménye, és az extrák terén is elegendőt nyújt. A DAB rádiót hazánkban nem lehet kihasználni, de ez nem az ő hibája, ezért fel sem róhatjuk neki. Cserébe viszont kapunk stabil Bluetooth kapcsolatot, fejhallgató és mélynyomó kimenetet, könnyű kezelhetőséget, és még az analógpártiakat is kiszolgálja. Elsődleges tényező azonban a kellemes, finom, gördülékeny előadása, ami minden műfajhoz egyforma tapintattal, és lelkesedéssel nyúlt. Nem állíthatjuk azt, hogy kinőtte kategóriáját, azt sem, hogy teljesen hibátlan lenne, de ennyi pénzért manapság kevesen tudják nyújtani ezt a csokrot egy készülékben. Egyértelműen ajánlott vétel azoknak, akik nem akarnak és nem is tudnak többet szánni egy erősítőre, viszont közel áll hozzájuk annak kifinomult, és kellően dinamikus, és részletező zenei világa.

1 2

Következő oldal >