Accuphase E-480 high end sztereó erősítő teszt

2020. december 19., szombat, 20:20

Accuphase audio hifi erősítő sztereó erősítő hifi erősítő high end Accuphase hifi Accuphase erősítő erősítő teszt Accuphase teszt hifi teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt high end erősítő teszt

Az Accuphase név - múltja, jelene és legendás termékei okán - minden bizonnyal megdobogtatja a tradicionális japán high end-ért rajongók szívét. Nincs ez másképp a mi esetünkben sem: bizony kihagyott egy ütem, amikor kiderült, hogy E-480 típusú integrált sztereó erősítőjüket tesztelhetjük. Hogy nem csalódtunk, az enyhe kifejezés.

Bevezetés

Az E-480 az Accuphase integrált erősítő palettájának közepén helyezkedik el, ami több mint 3 millió forintos árát is figyelembe véve sokat mond a ligáról, amiben a cég is "focizik". Ez a legnagyobb AB osztályú integrált modelljük, e felett már csak A osztályú integrált erősítőket illetve végfokokat, monoblokkokat találunk a kínálatban. A 31 kg-os erősítő a szokásos Accuphase-arany színben pompázik, méretes, magas darab, mondhatni minden irányban kiterjedt.

Az előlapon a főszerepet a tőlük már megszokott, gyönyörű Deprez műszerek játsszák, a klasszikus kinézet itt is megjelenik. Zölden világító Accuphase logó, piros digitális számjelzés a hangerőnek, illetve lehajtható előlap, ami a használathoz és beállításokhoz szükséges nyomó- és tekerőgombokat rejti maga alatt, valamint fejhallgató csatlakozót - mindez olyan kidolgozással, amire nem túlzás az ipari műremek jelzőt aggatni.

A készülék hátoldalán csatlakozók egész arzenálját találjuk: 6 sztereó RCA és 3 sztereó XLR bemenet, valamint pre és record kimenetek szintén RCA és XLR kivitelben. Ezek mellett méretes, masszív hangsugárzó csatlakozók helyezkednek el, ezekből is kapunk mindjárt 8 darabot, így sztereó kiépítésben erősítésre is lehetőségünk van.

A hátlap bal oldalán találjuk a bővítőkártyák számára kialakított nyílásokat, ahova DAC illetve phono kártyát helyezhetünk, így bővítve erősítőnk tudását. Mivel ezekből kettő áll rendelkezésünkre, nem szükséges választanunk DAC vagy phono egység között, mint például a korábban tesztelt E-270 modell esetében: itt mindkét bővítőkártyát használhatjuk, így tulajdonképpen egy all-in-one készüléket "létrehozva" az E-480-ból.

Lássunk néhány adatot, amikből már látható lesz, pontosan mit is kínál számunkra az Accuphase E-480! Először is a teljesítmény - 2x180 W 8 ohmon, 2x260 W 4 ohmon, ami legalábbis impresszívnek mondható. Hatalmas (és nehéz) toroid trafó, MOS-FET végfokok tripla - párhuzamos push-pull konfigurációban, 600-as (!) csillapítási tényező, MCS+ topológia, ultra precíz AAVA hangerőszabályzás... mit is kívánhatnánk még? Leginkább, hogy az E-480 a nappalinkban maradjon, de egyszer sajnos fel kell ébredni!

Tesztkörnyezet, tesztzenék

Az E-480-at a következő - véleményünk szerint méltó - környezetben teszteltük:

Áramellátás: Torus TOT MAX leválasztó transzformátor AudioQuest tápkábelekkel

Digitális forrás: Naim NDX 2 streamer

Összekötő kábelek: Nordost Heimdall 2 (USB, RCA és hangsugárzó kábelek)

Hangsugárzók: PMC Fact8

E környezetet megfelelőnek véltük az Accuphase kipróbálására, ezután már csak szokásos tesztzenéinket kellett feltennünk: Wintersun - When Time Fades Away, Jean Michel Jarre - Equinoxe Infinity, Mike Oldfield - Return to Ommadawn, Shota Osabe - Happy coat, Vivaldi - Négy évszak (DSD), Yes - The Steven Wilson remixes.

A meghallgatást megelőzően alapos bejáratással és bemelegítéssel biztosítottuk, hogy láncunk a lehető legtöbbet hozhassa ki magából.

Meghallgatás

Mint minden tesztünk során, úgy itt is a meghallgatás bizonyult a legizgalmasabb résznek. A Wintersun dal meghallgatásakor már megjelent az erősítő karaktere, ami a DSD felvételekkel teljesedett ki igazán, erről később bővebben mesélünk. Egy ilyen kategóriájú termék esetében már alapvetőnek mondható, hogy minden frekvencia-tartományban kiegyensúlyozott, minden igényt kielégítő hangot produkáljon, így a jelen meghallgatáskor is inkább más, magasabb szintű tulajdonságokra fókuszáltunk. Az első feltűnő tulajdonság a hangkarakter. Érdekes, hogy a hatalmas teret megjelenítő erősítő valahogy mintha "besűrítené", gazdagítaná a megszólalást, különösen a sztereópontban érzékelhetően. Ezt a karaktert már néhány Luxman terméktől is megkaptuk, de most még egy szinttel komolyabb élményben volt részünk az Accuphase tolmácsolásában. Gitáros, egyéb húros hangszerre vetítve valami olyasmi érzés fogott el minket, mintha a zenészek húrt cseréltek volna, és ennek megfelelően a felvétel frissebbé, tisztábbá, felharmonikusokban gazdagabbá vált volna, mint addig. Természetesen ezt minden hangszerre értjük, de a hasonlatot - gitárosként - leginkább így tudjuk érzékeltetni.

A hangok precízen jelentek meg a hatalmas, mély hangszínpadon, természetesen itt már szó sem lehet pontatlanságról vagy mosott hangképről. Mindemellett nagyon fontos, hogy az erősítő maximálisan zenei előadást produkál, szárazság, vagy digitális felhangok nélkül. A folyékony, transzparens megszólalást hallgatva megszűntek a hangsugárzók, egy koherens, nagy egészet hallottunk rengeteg részlettel és a már említett gazdag megszólalással. Érdekes, hogy szellősség tekintetében a jóval kisebb E-270 mintha más karaktert mutatott volna, az E-480 megszólalása kicsivel "sűrűbb", ám ez egyáltalán nem negatívum, sőt. Ezt valószínűleg az okozza, hogy az Accuphase kínálatában legkisebb E-270 még tranzisztoros végerősítővel, míg a nagyobbak MOSFET-ekkel rendelkeznek. A szimfonikus zenei felvételek hallgatása közben - köszönhetően a DSD formátumnak is - a középtartomány még inkább életre kelt és olyan élethűen törtek elő a szólamok, ami feledtette, hogy nem élőzenét hallunk. Az apró részletek, kiegészítő szólamok teljes pompájukban tündököltek úgy, hogy közben a megszólalás nem vált szőrszálhasogatóvá vagy túl analitikussá, sokkal inkább a fő motívumok tökéletes kiegészítése valósult meg. Jazzre váltva a jelenlétérzet vált meghatározóvá, az E-480 ebben is remekelt. Természetesen az akusztikus nüánszok is a helyükön jelentek meg, csakúgy, mint az előbb már említett klasszikus zenei kiegészítő szólamok. A Jean-Michel Jarre lemez basszusai letaglózó, hatalmas hangorgiává váltak az E-480 tolmácsolásában, megdöbbentően tiszta és koherens, természetes hangképet alkotva. Ezt a zenét alacsonyabb kategóriájú eszközökkel hallgatva sokszor volt olyan érzésünk, hogy az eszközök számára egyszerűen túl sok a lemezen lévő hanganyag és amiatt nem is képesek pontosan megjeleníteni azt. Nem így az E-480, ami könnyedén, minden erőlködés nélkül adott elő mindent a hangképből - elismerésünk!

A Mike Oldfield lemez remek, nagyrészt akusztikus dalokat tartalmaz, itt szintén minden tökéletesen szólalt meg: dinamikus, tiszta hangkép, hatalmas hangszínpad és kiváló részletek, valamint transzparens, folyékony volt, igazán zenei előadásmód. E lemez esetében a többlet az intimitás, az E-480 egyszerűen közelebb hozta a zenét a hallgatóhoz, mint szinte bármi, amit eddig hallottunk. Remek élmény volt a meghallgatás, alig sikerült abbahagyni, de néha sajnos muszáj.

Összegzés

Az Accuphase E-480 maximálisan hozza a márkától elvárható teljesítményt, ezt azonban megtoldja egy olyan hihetetlen tartalékkal, hogy az az érzésünk támad: ez az erősítő bármit meghajt és bármilyen méretű helyiséget képes behangosítani. Természetesen pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy jelen érzésünk csupán egy illúzió, de ésszerű felhasználás mellett, otthoni, vagy kisebb termekben olyan élményt és magabiztosságot, könnyedséget kínál, ami számunkra is igencsak szokatlan. Transzparencia, folyékony, gazdag megszólalás, lágy finom részletek, felbontás, analóg karakter, de feszesség és kontroll, gyakorlatilag mindenből a legtöbb és legjobb, ami AB osztályú erősítővel lehetséges, plusz az Accuphase félreismerhetetlen megjelenése - ezt kínálja az E-480. A gazdag megszólalás és minden további jó tulajdonsága okán örömmel adjuk neki a Kiváló Termék elismerést!

1 2

Következő oldal >