Onkyo TX-NR545 házimozi erősítő teszt

Ésszerű kompromisszumok eredménye

2016. május 2., hétfő, 16:00

Onkyo Dolby Atmos audio házimozi erősítő Dolby Atmos házimozi erősítő házimozi teszt Onkyo teszt erősítő teszt Onkyo Dolby Atmos Dolby Atmos házimozi Dolby Atmos erősítő Onkyo házimozi teszt házimozi erősítő teszt Onkyo házimozi erősítő te

Az elmúlt hónapokban tesztelt Onkyo házimozi rádióerősítők után most a gyártó egy alacsonyabb osztályú, és ennek megfelelően jóval kedvezőbb árfekvésű készülékének meghallgatására kerítettünk sort. Csodákra az Onkyo mérnökei sem képesek, az adott árkategória behatárolja az elérhető funkcionalitást, de amit lehet, kihoztak a lehetőségekből: egy jól használható, korrekt hangzású erősítő került ki a kezeik közül.

Besorolás, megjelenés

Áttekintve az Onkyo házimozi erősítő termékpalettáját, a TX-NR545 a legkisebb modell az NR sorozatban, alatta a hálózati képességekkel még nem rendelkező TX-SR típusok helyezkednek el. Így a belépő szintet meghaladva, alsó-középkategóriás modellként már nyújtani tudja mindazt a széleskörű funkcionalitást, melyet napjainkban elvárunk egy otthoni szórakoztató rendszer központi elemeként szolgáló erősítőtől. Ultra HD videó felbontás, Dolby Atmos hangdekódolás, internetes online tartalmak elérése vezetékes hálózaton és WiFi-n keresztül, Bluetooth és AirPlay streamelés, második zóna kiszolgálása, 7.2 csatornaszám. Minden fontosabb pont kipipálható. Néhány területen azért kompromisszumokra kényszerülünk - használat közben bele-bele ütközhetünk a költséghatékonyság miatti korlátokba - de cserébe kárpótolhat minket a rendkívül baráti ár.

Megjelenése szinte azonos a korábban nálunk megfordult TX-NR646 modellével, amely markáns, határozott vonalakkal megrajzolt készülékházával, ezüst színével, sallangmentes kivitelével elnyerte tetszésünket. Formatervezői diplomamunkaként nem kapna kiváló minősítést, de pont ennek a kortalan kinézetének köszönhetően, valószínűleg évek múlva sem fog divatjamúlt benyomást kelteni.

Az előlapot szemügyre véve találkozunk először a spórolós tervezés jelével. Sem HDMI sem USB bemenetet nem alakítottak ki rajta, be kell érnünk egy analóg kompozit videó / sztereó hang RCA hármassal. A hátoldalon természetesen megtalálható mind a két fajta aljzat, így aki gyakran szeretne ad-hoc jelleggel mobileszközt csatlakoztatni az erősítőhöz, és nem szívesen kotorászik a készülék háta mögött, annak egy hosszabbítóval célszerű előrehozni a megfelelő terminált. Ettől eltekintve példás funkcionalitású a kivitelezése. A kijelző ablak alsó peremén szinte észrevehetetlenül meghúzódó, és az alatta elhelyezett jóval látványosabb ezüst gombsor jóvoltából akár távirányító nélkül is teljes körűen vezérelhető a TX-NR545.

Hang és képfeldolgozás, csatlakozók

A csatornánkénti hangfeldolgozást a nagyobb testvérekben is szolgálatot teljesítő Asahi Kasei gyártmányú, AK4458 típusú 384 kHz/32 bit felbontású DAC-ok végzik. DVD illetve Blu-ray lemezről dekódolja szinte az összes Dolby és DTS hangsávot, a többdimenziós Dolby Atmos, illetve a DTS-HD Master Audio formátumig.

Egyedül a DTS:X jövőbeni használatáról kell lemondanunk, ilyen jellegű firmware frissítést nem kínál ehhez a készülékhez a gyártó. Nagyfelbontású audio fájlokat egyaránt lejátszik hálózatról és a hátoldali USB-re csatlakoztatható külső háttértárról. Ezek az állományok többek között lehetnek FLAC, WAV (192 kHz/24 bit), Apple Lossless, WMA Lossless (96 kHz/24 bit) vagy DSD (2,8 MHz és 5,6 MHz) kódolásúak. Az analóggá alakított jel a diszkrét elemekből épített WRAT (Wide Range Amplifier Technology) végfokozatokra kerül. Ezekről korábban, röviden már írtunk a TX-NR646 és a TX-RZ900 kapcsán. A megoldás egyik kedvező tulajdonsága, hogy a 100 kHz-es felső határfrekvenciának köszönhetően a fáziseltolás zavaró hatása a hallható hangtartományon kívülre kerül. A hét egyenrangú végfokozat mindegyike 120 watt leadásra képes (6 ohmos terhelés és 1 % torzítás mellett, 1 kHz-es jellel, 1 csatornát hajtva). Azt talán már írnunk sem kéne, hogy a hét csatornából gazdálkodva rendkívül változatos hangfal elrendezéseket lehet konfigurálni. Választható kettős erősítés a frontsugárzók számára, vagy sztereóban hangosítható egy második zóna. A fő helyiségben a legszokványosabb 7.2 elrendezéssel egyetemben kiépíthető minden létező variáció, amit csak zenei és mozis igényeink megkívánnak, és amire a hét végfokozat lehetőséget ad. A puritán 2.1-től kezdve a 4.0 kvadrofonon át (ha valaki emlékszik még erre a szabványra), az egy darab középső háttérsugárzót tartalmazó 6.1 vagy 5.1.2 Dolby Atmosig bezárólag. A tesztidőszak alatt mi is ez utóbbi konfigurációban használtuk az erősítőt. A DSP üzemmódok (mozi/zene/játék) változatos beállítási lehetőségeket kínálnak (sport, többcsatornás sztereó, RPG, Dolby Surround, Neo:6 Cinema, stb.), bár a használatuktól mi általában el szoktunk tekinteni.

A videó feldolgozás Ultra HD kompatibilis, a bejövő forrás maximálisan 4K/60 Hz lehet. Az ennél alacsonyabb felbontású jeleket nem konvertálja fel, a 4K kezelés csak a bemenetről kimenetre való átengedésre vonatkozik (passthrough), ugyanakkor támogatott a nagy dinamika tartományú HDR jelek kezelése, és a 4:4:4 szín-mintavételezés. A felkonvertálás hiánya tulajdonképpen nem jelentős probléma, ezt a műveletet elvégezheti a műsoranyagot szolgáltató lejátszó, vagy a lánc végére csatlakoztatott 4K/UHD megjelenítő.

A frontoldaltól eltérően, a hátlapon már bőkezűbbek voltak a csatlakozók kialakításakor. HDMI-ből összesen hat be- és egy kimenetet helyeztek el rajta. Az Ultra HD jelkezelés miatt támogatják a HDCP2.2 másolásvédelmet (igaz, a hat közül csak három), valamint CEC, ARC kompatibilisek. Ezek mellé társul még három (két optikai, egy koaxiális) digitális hangbemenet. A hálózati kapcsolatot a LAN aljzaton kívül, kettős antenna teszi lehetővé, melyek a WiFi, Bluetooth vagy AirPlay csatlakozást biztosítják. Internetről a Spotify, Deezer, Pandora tartalomszolgáltatók és a TuneIn netrádió érhető el. Ami kiemeli a hasonló árfekvésű konkurens készülékek közül, hogy az USB terminálra nem csak néhány GB-os pendrive-ot, hanem több TB kapacitású, NTFS formázású külső merevlemezt is csatlakoztathatunk. Analóg hangbemenettel ugyancsak nagyvonalúan látták el az erősítőt, az előlapit is beszámítva összesen nyolc pár vonalszintű RCA aljzat található rajta. Egyedül a phono bemenetet hiányolhatjuk, bár igazság szerint ebben a kategóriában ez nem is szokásos.

Használat közben

A készülék távirányítója már régi ismerős a korábbi Onkyo tesztekről, áttekinthető, jól kézhez álló, pont a megfelelő méretű, könnyen megszokható. A költséghatékonyságra való törekvés viszont itt is tetten érhető, a TX-NR545 nem kapott saját távvezérlőt, hanem nagyobb testvéreitől örökölte, emiatt megtalálható rajta a funkció nélküli Phono bemenetválasztó is. Az iOS és Android operációs rendszerű okos eszközökre letölthető "Onkyo Remote Streaming App" alkalmazással (7.0 vagy frissebb iOS firmware-rel ellátott eszközökre a Remote 3 alkalmazás is elérhető) viszont akár ki is váltható a használata.

A mérőmikrofonos szoba kalibrációt a két generációval korábban lecserélt Audyssey helyett a cég saját fejlesztésű AccuEQ rendszere végezte. A folyamat nincs túlbonyolítva, egy mérési pontra optimalizálva állítja be a hangfalak jellemzőit. A művelet gyorsan és zökkenőmentesen futott le. A konfigurálást segítő grafikus menürendszer meglehetősen egyszerű kinézetű: fekete alapon fehér feliratok, éppen csak a legszükségesebb ábrákkal (pl. hangsugárzó elrendezés) kiegészítve. Ezen a téren feltétlenül időszerű lenne egy kis korszerűsítés. Puritán megjelenése ellenére a menü kezelhetősége és funkcionalitása jónak mondható, nagy örömünkre rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, melyek hiányáért időről-időre ostorozni szoktuk más gyártók készülékeit. Például USB-ről történő zenelejátszáskor a számokon belül lehetséges az előre/hátra "gyorstekerés", az internetrádiók keresésekor az állomások listájában nem csak egyesével lehet lépegetni, hanem mindenféle trükk nélkül, egy gomb lenyomásával lapozni is lehet az oldalak között. Így ha dizájnban nem is, de kezelhetőségben hozza azt a szintet, amit joggal várunk el egy felhasználóbarát alkalmazástól (ha már napjainkra visszavonhatatlanul összefonódott a szórakoztató elektronika és a számítástechnika), és amelyik szintet sok más gyártó még mindig képtelen volt elérni.

Hangminőség

Bemelegítésként netrádiókkal kezdtük a meghallgatást, tudva azt, hogy itt még nem tapasztalhatjuk meg az erősítő kvalitásait, csupán az adott rádióállomás bitfolyamának megfelelő színvonalat kapjuk. Viszont a Music Optimizer hangzásjavító funkció segítségével érezhetően finomítható volt a minőség. Az MP3 tömörítés során elveszett információt nem tudja pótolni, de egy kis mély és magas emeléssel, valamint egy kis dinamikanöveléssel egészen hallgatható eredményt állít elő. A fülünk könnyen megszokja ezt a "javított" hangzást, mert kikapcsolva a funkciót, mintha egy távoli, bádoglappal lefedett mély kút fenekéről szóló zenét hallanánk. Ilyenkor döbbenünk rá újra, hogy milyen silány minőséget jelent a 128 kbps tömörítésű MP3, és milyen kár, hogy sokan beérik ennyivel. A Bluetooth kapcsolat gyorsan, üzembiztosan épült fel, a Music Optimizer itt is eredményesen avatkozott közbe, a gyatrát elfogadhatóvá tuningolta.

CD és SACD korongokra áttérve, hasonló karakterű hangzásélményben volt részünk, mint amelyeket a felettes modell, a TX-NR646 meghallgatásakor szereztünk. Lendületesen, dinamikusan tárta elénk a zenei történéseket, de nem igazán pepecselt a legapróbb részletek precíz bemutatásával, a bensőséges hangulat megteremtésével. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a TX-NR545 karakteres, határozott előadással pótolja az elmaradt jelenlétérzést. De ha reálisak az elvárásaink, akkor ezt nem is róhatjuk fel neki hiányosságként. Visszalapozva pár hónappal ezelőtt készült jegyzeteinkben, még a többszörös árú TX-RZ900 esetében is találtunk némi hiányosságot a közvetlenség terén, így igazságtalanság lenne ettől a 150 000 Ft-os házimozi erősítőtől kifogástalan sztereó hangzást várni.

A különböző hangszereket plasztikusan, kellő sávszélességgel jelenítette meg, legyen az akár a Dire Straits Alchemy koncertalbumáról a Sultans of Swings üveghangú gitárszólója vagy Bob Marley reggae számai alatt a basszus lüktetése. A The Hangover-ből (Másnaposok) hozva egy filmes hasonlatot, a legalsóbb tartományok ütéseiből hiányzik az az elemi őserő, mint amilyennel Mike Tyson leterítette Zach Galifianakist a hotelszobában, de az igyekezet feltétlenül megvan az erősítőben. Nem lustálkodik, hanem lelkesen és határozottan odateszi magát. Prezentációja kicsit nyers, kicsit fésületlen, és ahogy írtuk is, nem áll meg bíbelődni, de agilitása nem hagyja, hogy sokat meditáljunk az analitikusság hiányán.

Eleven stílusa azonban nem válik tolakodóvá, a lemez jellegétől függően vissza is tud venni, ha arra van szükség, nem forszírozza mindenáron az öncélú pörgősséget. Így nem állítjuk, hogy egy fárasztó nap után ne lenne megfelelő partner a lazításban, pl. Diana Krall Lonely Avenue c. számát hallgatva. (Amit egyébként pontosan azzal a kellemes fátyolossággal, és borongós hangulatban adott elő, ami miatt egyik kedvencünkké vált a szerzemény.) De vitán felül jobban fekszenek neki a San Andreas (Törésvonal) akciójelenetei, melyekben Dwayne "The Rock" Johnson impozáns Dolby Atmos hangeffektek kíséretében repteti a helikopterét, hogy megmentse hozzátartozóit.

Filmeken az AccuEQ beállításai jól vizsgáztak, az Atmos hangzás pontosan felépítve hozta létre a magassági csatornákat. A sztereón tapasztalt markáns, határozott jelleg megmaradt, és ehhez jöttek hozzá a jól definiált irányhatások. Akciójelenetekben a lövések, robbanások kemény, gyors tranziensei mellbevágóan robbantak elénk. Az Inception (Eredet) kávéházi jelenetében a szilánkjaira robbanó környezetet impozánsan meggyőző erővel reprodukálta. A The Drop (Piszkos pénz) csendes párbeszédei pedig színezetlenül, tiszta artikulációval jelentek meg.

Blu-ray lemezek után "a sorozat az új film" trendet követve néhány tv-széria epizódjának kezdő képsorába néztünk bele. A Game of Thrones vagy a House of Cards önmagukban is megálló főtémái vitán felül kiteljesedtek az erősítő tolmácsolásában. A TX-NR545 nagymértékben segített minket ráhangolódni az egyes sorozatok világára, egészen új dimenzióba emelve a tévézést.

Egyenleg

A használat során talált hiányosságok (nincs kettős HDMI kimenet és phono bemenet, nem lehet DTS:X támogatásra frissíteni) nem olyan életbevágóak, melyekkel ne lehetne együtt élni. Ráadásul ezek mind olyan tulajdonságok, melyek a drágább testvérmodellekben megtalálhatók, vagyis az árkategórián belül maradva, ezen a szinten nem is igazán jogos számon kérni őket. Amit viszont nyújt az Onkyo TX-NR545, azt korrekt minőségben teszi, és a manapság szükséges legkeresettebb - a vásárlóközönség látóterében leginkább előtérben levő - funkciókat maradék nélkül szolgáltatja (Bluetooth és AirPlay csatlakozás, UHD felbontás, Dolby Atmos dekódolás). Ezek mind olyan jellemzők, melyek nem is olyan régen még szóba sem kerültek egy 150 000 Ft-os erősítő esetén. Ismerős hangzásvilága nem okozott sem csalódást, sem meglepetést, jól illeszkedik az Onkyo vonulatba. Az pedig mindenképpen egyéni ízlés kérdése, ki mennyire fogja szimpatikusnak találni egy személyes meghallgatást követően.

1 2

Következő oldal >