Denon AVR-X6400H házimozi erősítő teszt

Közel a csúcshoz

2018. február 8., csütörtök, 17:35

Denon audio házimozi Dolby Atmos házimozi erősítő Denon házimozi Denon erősítő Denon 2017 Dolby Atmos Atmos házimozi Atmos erősítő Denon teszt erősítő teszt Dolby Atmos házimozi Denon házimozi erősítő házimozi erősítő teszt Denon házimozi

A Denon aktuális választékából a tavaly debütált, háromzónás, tizenegy csatornás AVR-X6400H erősítő a legnagyobb a 400-ra végződő típusjelzésű készülékek közül. Az impozáns mennyiségű szolgáltatás, a tekintélyes ár, és a kiváló hang ígérete olyan kombinációt alkot, amely miatt feltétlenül figyelmet érdemel.

Komoly tudás, komoly árcédula

A Denon mérnökei nem vádolhatók szűkmarkúsággal, amikor eldöntötték, hogy milyen tulajdonságokkal ruházzák fel az AVR-X6400H házimozi erősítőt. Persze egy nyolcszázezer forintos készüléktől el is várható, hogy a lehető legteljesebb mértékben szolgálja ki a tulajdonosát. Nála szélesebb körű funkcionalitással már csak a 2018-as modellévbe tartozó zászlóshajó, a tizenhárom csatornás AVC-X8500H rendelkezik, de jóval egymillió fölötti árával már tényleg egy más világot képvisel. Azonban tesztalanyunknak sem kell szerénykednie a végfokozatai számát illetően: felépítését tekintve egy 11.2-es házimozi erősítő, és itt fontos hangsúlyozni, hogy a két szubláda kezelése nem csak marketingfogás, hanem az erősítő valóban külön-külön vezérli az LFE csatornákat. Akár kézi, akár mérőmikrofonos automatikus installációt végzünk, egymástól függetlenül adható meg a mélysugárzók távolsága és a hangnyomás szintjük. Sőt a második szub-kimenetet teljes frekvenciasávú csatornaként is lehet használni - erről bővebben majd az üzembe helyezésnél lesz szó.

Megjelenése, kivitelezése igazolja felsőkategóriás pozícióját, az ezüstszínű fém frontoldal kortalan eleganciát kölcsönöz neki. A szabályozható fényerejű kijelző messziről is jól olvasható. A lenyitható fedél alatti gombok határozottan, és jól eltalált kapcsolási érzettel működnek. Egyedül a kissé nehézkesen járó hangerő szabályzó gombnál hiányoltuk azt az olajozottan finom járást, amit régen olyan jól megvalósítottak a minőségi sztereó erősítőknél.

A hangfeldolgozást csatornánként 32 bites AKM AK4458VN DAC végzi. A magassági információkat is tartalmazó hangformátumok közül nem csak a Dolby Atmos és DTS:X hangsávokat dekódolja, hanem az Auro 3D-t is. Ezen a téren az AVR-X6400H újdonsággal szolgál. Tudniillik, a Denon (és a Marantz) készülékek korábban is képesek voltak kezelni az Auro 3D formátumot, de csak egy fizetős hardware upgrade után. Tesztalanyunk viszont már helyből nyújtja ezt a szolgáltatást. Az más kérdés, hogy mennyire lesz létjogosultsága ennek a formátumnak, mert az egyre szaporodó Atmos és DTS:X hangsávos Blu-ray lemezek mellett egyelőre nagyítóval kell keresni az ilyen kiadványokat.

Zenei fájlok közül 196 kHz/24 bit felbontásig támogatott a veszteségmentes állományok lejátszása, illetve DSD formátum esetén dekódolja a 2,8 és 5,6 MHz-es bitfolyamot. A tizenegy végfokozat mindegyike diszkrét felépítésű, és alacsony impedanciájú, 4 ohmos hangfalak meghajtására is alkalmasak. Kimenő teljesítményükre 140 és 205 watt közötti értékek vannak specifikálva attól függően, hogy hány ohmos terhelés és mekkora megengedett torzítás mellett mérik. Egy biztos, akármilyen szempont szerint is nézzük, a készülék meggyőző erővel rendelkezik.

Az erősítő videó szekciója Ultra HD videó felbontású, és az alacsonyabb felbontású jeleket (akár analóg, akár HDMI bemenetről) felkonvertálja igény szerint 4K/60p vagy 4K/50p formátumra. A készülék támogatja a HDCP 2.2 másolásvédelmet és kompatibilis a HDR, HLG és Dolby Vision szabványokkal.

Csatlakozók

A készülék felső-középkategóriás szintje nem csak a szolgáltatásokban, hanem a csatlakozók számában és minőségi kivitelezésében is megmutatkozik. A hátoldalon aranyozott RCA és banándugós terminálok várják a forráskészülékek és a hangdobozok vezetékeit. HDMI-ből nyolc bemenetet (egyet az előlapon) és három kimenetet alakítottak ki. Közülük az első kettő a fő helyiséget szolgálja ki. A TV-hez csatlakoztatandó kimenet ARC kompatibilis, ráadásul egy jövőbeni firmware frissítéssel már a továbbfejlesztett eARC (enhanced AudioReturn Channel) szabványt is támogatni fogja. Ezzel az adottsággal az erősítő a TV-ből már Dolby Atmos vagy DTS:X kódolású hangsávokat is tud majd fogadni. A harmadik HDMI kimenettel pedig egy második zóna kiszolgálása lehetséges, a fő helyiségtől független videó műsoranyaggal. Ezen felül még egy további (harmadik) zóna számára sztereó hangot képes biztosítani, vonalszintű vagy hangsugárzó kimenettel. Ez utóbbit akkor, ha a fő helyiségben nincs szükség mind a tizenegy csatornára. A további analóg és digitális aljzatok nem is hagynak túl sok szabad helyet az erősítő hátoldalán. A phono bemeneten felül találunk még hat pár RCA-t és egy teljes 11.2 csatornás kimenetet.

Hálózat, streaming, HEOS, IP alapú vezérlés

A helyi hálózathoz kapcsolódhat vezetékesen, 100 Mbites LAN aljzat segítségével, vagy kétsávos (2,4 GHz/5 GHz) WiFi-vel. Mobileszközről AirPlay vagy Bluetooth használatával streamelhető zenei műsorfolyam. Az online tartalomelérés magába foglalja a TuneIn internet rádiót, valamint a Spotify, Soundcloud, Tidal, Napster és Deezer szolgáltatókat.

A HEOS multiroom hálózatba való integrálhatóság napjainkra már alaptulajdonságukká vált a Denon erősítőknek. A rendszer vezérléséhez szükség van a Denon fejlesztésű, mobileszközre telepíthető alkalmazásra, de ezt követően már szabadon megosztható az egyes forráskészülékek állománya, beleértve az internetes streaming szolgáltatók műsorát is. Az erősítő több különböző lehetőséget biztosít a rendszerintegrációhoz. Távirányító be- és kimenet, valamint RS-232C port található a hátoldalon. Denon márkájú Blu-ray lejátszókkal való összeköttetés esetén hasznos a Denon Link HD kapcsolat, amely szinkronizálja az órajelet a két készülék között, ezáltal csökkentve a jitter hibát. Ezen kívül lakásautomatizálási rendszerből a helyi hálózaton keresztül IP alapon is vezérelhető az erősítő.

Üzembe helyezés

A csomagolás - a Denontól megszokott módon - tartalmaz egy kartonpapír állványt, amelyre a mérőmikrofon helyezhető. Az egyes csatornák jellemzőinek beállítását a nyolc hallgatási pontra optimalizáló Audyssey MultEQ XT32 szobaakusztikai korrekciós rendszer végzi.

Indítása előtt egyetlen teendőnk van: megadni, hogyan kívánjuk használni a tizenegy végfokozatot. Ezeket rendkívül rugalmasan lehet konfigurálni, és ennek megfelelően a hangfalak használatának és elhelyezésének csak a fantáziánk szab határt. Ráadásul a kettős szub kimenet még további lehetőségeket is biztosít. Ugyanis ha valaki Auro 3D elrendezést szeretne megvalósítani, akkor a 2. szub pre out kimenetét nem egy mélysugárzó meghajtására lehet használni, hanem ez lesz az Auro-3D hangsávok közül a mennyezet közepén elhelyezendő "Úr hangja" csatorna. Természetesen mivel egy vonalszintű kimenetről van szó, ebben az esetben egy külső erősítőre is szükség lesz. Maradva a Dolby Atmos vagy DTS:X elrendezésnél, legteljesebb kiépítésben 7.2.4 konfiguráció valósítható meg. A négy magassági hangsugárzó konfigurálása ugyancsak példaértékű. Beállíthatók a plafon és a falak találkozásában elhelyezett "height", a plafonba épített "top", vagy az álló hangdobozok tetején levő, felfelé sugárzó "Dolby-képes" hangfalak. Sőt ezeket kombinálni is lehet egymással, pl. úgy, hogy az első kettő "top front" a két hátsó pedig "csupán" a surround sugárzók tetején levő "Dolby-képes" hangdoboz. Egy másik lehetőség azok számára, akik kevesebb, 5 hangsugárzóval is beérik, de a maximumra törekednek azok meghajtása terén: a tizenegyből tíz végfokozat használatával mind az öt hangdobozt kettős erősítéssel lehet meghajtani. Az összes variációt képtelenség is itt felsorolni, de gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a számára optimális megoldást.

Használatba vétel, hangminőség

A tesztelést mi mással kezdhettük volna, mint egy mobileszközről levezérelt HEOS firmware frissítéssel. Egy kicsit bosszantó volt, hogy a nálunk korábban megfordult erősítők esetén a frissítés csupán opció volt, későbbre lehetett halasztani. Ennek hiányában az adott készülék még teljes körűen használható volt, legfeljebb pl. nem ismerte a DTS Virtual:X hangzásmódot. Most viszont "kötelezően" végre kellett hajtani, mert amíg nem történt meg, addig az erősítő nem volt képes elérni az internetes tartalmakat (TuneIn rádió, stb.), illetve Bluetooth eszközzel sem lehetett csatlakozni hozzá streamelés céljából. Nem biztos, hogy szerencsés irányba mozdul el a világ, ha már nem lehet egy házimozi komponenst egyszerűen megvásárolni, hazavinni és használatba venni.

Ezután a kis kitérő után már nem volt akadálya az online zenehallgatásnak. Androidos mobiltelefonunkkal pillanatok alatt össze lehetett párosítani. A Bluetooth AVRCP (Audio Video Remote Control Profile) kompatibilitásnak köszönhetően a zeneszámok közötti navigálást (előző/következő szám, leállítás, indítás) nem csak a telefonról lehetett vezérelni, hanem az erősítő saját távirányítójáról is. A hangminőség megfelelt annak a szintnek, amit ettől a vezeték nélküli kapcsolattól már megszokhattunk. Kedvenc Simon és Garfunkel albumunk tisztán, de érezhetően felkeményedve szólalt meg. Mind az ének, mind a gitár esetén tetten érhető volt a hűvös, távolságtartó előadásmód.

A Ghost in the Shell (Páncélba zárt szellem) Atmos hangsávú mozin remekül felépítve ábrázolta a bennünket körbevevő teret. A párbeszédek kidolgozottsága mellett az akció jelenetekben pontosan lehetett követni a szereplők elhelyezkedését és mozgását. A koherens térbeli pozícionálás végigkísérte a teljes filmet, akár szűk belső terekben játszódó, akár a film végi szabadtéri harcról volt szó. Másik filmre váltva, a Thor: Ragnarok lehetőséget adott arra, hogy ne csak precíz térábrázolásban, hanem a robusztus és erőteljes csatazajok megformálásában is bizonyíthasson az erősítő. A Thor és Hulk közötti gladiátor küzdelemben, vagy az asgardi végső összecsapásban az AVR-X6400H jól demonstrálta, hogy mi a különbség a kontrollálatlan zajongás és a pontosan adagolt dinamika között. Az ütközet pillanatnyi szüneteiből villámgyorsan előtörő hanghatásokat megbicsaklás nélkül, az energiával nem spórolva, precíz irányhatásokkal robbantotta be a nappaliba. A tér bármelyik szegmenséről is volt szó, az effektek egzaktul követték a képi történéseket. Az erősítő szakavatott karmesterként vezényelte a háttérsugárzók munkáját.

Újra visszatérve a zenéhez, Chris Jones: Roadhouses & Automobiles albumán megszabadultunk a veszteséges tömörítés problémáitól, pure direct üzemmódban az erősítő korlátok nélkül kifuthatta magát. Nem akciófilmes dinamizmussal, hanem magabiztos határozottsággal tárta elénk a megpendített gitárhúrok tranziensben gazdag rezgését. A zene megtorpanó majd hirtelen meginduló lendületét életteli lüktetéssel adta vissza. Az énekszólamot nem fizikailag, hanem érzelmileg hozta közelebb. Nem az volt az elsődleges, hogy a hangfalak síkjából előbbre lép-e a szólista, hanem hogy olyan átéléssel játssza a számot, amely nagyban segíti a zene befogadását. Rock és elektronikus zenén már nem igazán lehetett tovább árnyalni a képet. Erőtől duzzadó, a teljes hallható tartományt uraló előadást nyújtott, a masszív és tömör ritmusszekciótól kezdve a kontúros középtartományon át egészen a plasztikusan csillogó felső régióig, amit pl. eklatánsan éreztünk Mike Oldfield: Tubular Bells albumán.

Egyenleg

Egy - néhány forint híján - nyolcszázezret kóstáló házimozi erősítőnél már nem is lehet nagyon mibe belekötni. A Denon AVR-X6400H tudása és szolgáltatásai már papírforma szerint is bőségesek, a tizenegy csatornát tetszőleges elrendezésben lehet használni. Egyedül a hangminőség szubjektív megítélése lehet kérdéses, de ezen a téren is remekül teljesített. Tökéletes készülék persze nincs, pár dolgot mindig lehet kifogásolni, ahogy esetünkben is: a használatba vétel előtt mindenképpen szükséges a firmware frissítés, nem lehet külső processzorral használni, mert lespórolták a 11.2 multi csatornás bemenetet. Mindezek ellenére egy sokoldalúan használható, remek hangminőségű erősítő, ha a vásárlásra szánt keretből kigazdálkodható a vételára, akkor érdemes a látóterünkben tartani.

1 2

Következő oldal >