Arcam Solo Movie házimozi erősítő és médialejátszó teszt

Egységben az erő

2016. július 9., szombat, 12:05

Arcam audio házimozi erősítő lejátszó médialejátszó házimozi erősítő Arcam házimozi Arcam erősítő Arcam lejátszó házimozi teszt Arcam teszt lejátszó teszt Arcam házimozi erősítő házimozi erősítő teszt Blu-ray lejátszó teszt

Rugalmas, mint egy balerina, ugyanakkor erős, mint Fekete Laci. Jóllehet, nem emberről, hanem gépről értekezünk, de az Arcam újonca egy különc mindenes, úgynevezett instant luxusmozi, olyan eszköz, aminek nincsen versenytársa, mert más cég (még) nem mert ilyesmit, ilyen minőségben és árcédulával a piacra dobni. Ő nem más, mint a nagyot szóló Movie Solo.

Miért pont Solo?

Nem a csillagok háborúja Han Solo-ja, és nem is Király Viktor dala ihlette cikkünk szereplőjét. De akkor honnan a név? Az Arcam Solo sorozat régen is létezett, már tíz éve is kínáltak optikai meghajtóval, lejátszóval egybeépített erősítőket, csak a válság érkeztével jobbnak látták "befagyasztani" a szériát. Most, hogy egyértelműen javult a helyzet, és egy halom új technológia uralkodik, az angolok elérkezettnek látták az időt, hogy újjáélesszék, újra tervezzék "all in one", azaz minden az egyben típusú eszközeiket. A Solo név is innen ered, hogy olyan készüléket kapunk, ami önmagában, szólóban megoldja a lejátszás és erősítés feladatát.

A megnevezés olyan szempontból is találó, hogy az Arcam még most, tíz évvel később is egyedüli képviselője e kategóriának. A lemezolvasóval egybeépített komponensek kínálata ugyanis leszűkült egy bizonyos szegmensre, a nagyáruházak polcain kínált, műanyagházas bögreszettek fejegységei követik ezt az irányt, legalábbis funkcionalitásban. Viszont az Arcam célja nem masszív tömegek, hanem specifikus, főleg minőségi zenehallgatásra vágyó és BD minőségű filmeket gyűjtő felhasználók igényeinek kielégítése.

Mik a lehetőségek?

Le sem tagadhatná, hogy cambridge-i székhelyű az Arcam, mivel műszaki adatai alapján épp olyan ígéretes a Solo Movie, mintha egy angol egyetemen diplomázott személy jönne hozzánk állásinterjúra. Egyrészt megkapjuk az angolok szakértelmét képező, hatékony erősítő áramkört, kiegészítve egy audiofil DA konverterrel, illetve jó pár ki- és bemeneti lehetőséggel. A Solo Movie belsejében G osztályú erősítő található, melynek előnyeit részletesen kifejtettük korábbi cikkünkben. Másrészt a korábban általunk is tesztelt Arcam UDP411 univerzális médialejátszó lemezmeghajtóját, CD/SACD/DVD/BD-kompatibilis olvasófejét és szoftveres adottságait.

A Solo Movie hátlapja nélkülözi a trendi erősítőktől megszokott zsúfoltságot, és csak a legfontosabb, manapság legszélesebb felhasználói réteg által keresett aljzatokat, kimeneteket kínálja. Ennél fogva szinte mindenből (pl. optikai bemenet, SUB kimenet, USB) csak egyet kapunk, de egy olyan környezetben, ahova az eszközt szánják, nem is kell több. A komplett aljzatmodult csavarokkal rögzítették a hátlaphoz, így semmi sem lötyög vagy zörög, az Arcam-tól megszokott figyelmesség érvényesül. A HDMI 1.4b szabványú csatlakozókból 4 bemenet és 1 kimenet áll rendelkezésre, ezek képesek átereszteni a 1080p 120 Hz 3D-s és 4K UHD tartalmakat. Talán alkalmazhattak volna újabb lapkakészletet a képjel feldolgozáshoz, de újfent csak ismételni tudjuk, hogy a Solo Movie természetes élőhelye nem a csúcsprojektorok és szekrény nagyságú hangfalak hangszigetelt, multimédiás szentélye, hanem az egyszerűségre törekvő zenekedvelők nappali/hálószobája. Visszatérve a külsőségekre, a készülék dedikált Bluetooth és WiFi adapterrel rendelkezik, ezek mellett egy jó öreg DAB/FM antenna is található rajta. Az 5 db hangfal kimenet szorosan sorakozik egymás mellett, a szorítófejek könnyen kézre állnak, és erőlködés nélkül forgathatók. Ahogy az Arcam házimozi erősítőknél megszokhattuk, most is része a csomagnak egy háttérvilágított billentyűzetes távvezérlő. A legfeljebb nyolc eszköz kezelésére képes, tanítható távirányító gombkiosztása, ergonómiája jónak mondható. Látványosan továbbfejlődött az iOS mobileszközökre letölthető applikáció is. Nem csak letisztultabb, hanem nagyságrendekkel gyorsabb is lett az új szoftver, először mi is meglepődtünk, hogy utasításainkra azonnal reagál a Solo Movie, mintha a klasszikus távvezérlőről kezelnénk. 1-2 nap után már feketeöves szinten, kényelmesen tudtuk irányítani az erősítőt iPad-ről is, az infravörös sugarakkal kommunikáló változatokra jellemző célozgatás nélkül.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire melegszik egy házimozi erősítővel egybeépített médialejátszó, ami ráadásul az átlagosnál csaknem kétszer laposabb. Nekünk egy szobahőmérsékletű helyiségben 2-3 óráig tartó tesztelések után sem sikerült túlhevíteni a Solo Movie-t, melegedett, de nem zavaró mértékben. Pedig nem kíméltük, háromutas front és center hangfalakat kötöttünk rá, és a meghallgatások zömét 50 % vagy valamivel nagyobb jelszinten végeztük. Mi természetesnek vettük a készülék stabil működését, elvégre megkérik az árát.

A helyi hálózaton tárolt médiák lejátszása többféleképpen lehetséges. A Solo Movie UPnP platformon belül képes számítógépen vagy otthoni hálózaton (NAS-on) tárolt, nagyfelbontású hang és videó fájlok lejátszására. Mindez a gyakorlatban meglehetősen egyszerű, egy keresési feltételeket automatikusan kínáló, könyvtár jellegű struktúrában böngészhetünk a hálózaton megosztott állományok közt. Ahhoz azonban, hogy ezt zökkenőmentesen történjen, megfelelően konfigurált NAS szükséges. Utóbbi ügyében érdemes a forgalmazó tanácsait meghallgatni.

Említést érdemel a MusicLife nevű applikáció is, melyben ezúttal kicsit jobban elmélyedtünk. A segédalkalmazás lényegében egy felhasználói felületbe olvasztva nyújt olyan lehetőségeket, mintha az AirPlay és a DLNA-alapú kliensek előnyeit kapnánk. A MusicLife felülete letisztult és könnyen áttanulmányozható, pozitívuma, hogy rajta keresztül nem csak a hálózaton, hanem a WiFi alapú vezérlésre használt mobileszközön tárolt zenéket is ráküldhetjük a Movie-ra. Így nem kell feltétlenül bekapcsolni a tévét vagy projektort csak ahhoz, hogy egy saját zeneszámainkból álló lejátszási listát összeállítsunk és elindítsunk. Ha USB-s merevlemezt biggyesztettünk közvetlenül rá, akkor a Solo Movie szépen végezte a dolgát, olyan fájlokat is rezzenéstelenül elindított, amelyekkel a hálózaton még nem volt hajlandó összebarátkozni.

Korábban nálunk járt házimozi erősítői és az UDP411 tesztelése során is bebizonyosodott, hogy az Arcam nem akar feltétlenül belenyúlni a képjelbe, ami egyáltalán nem baj, sőt, pozitívum. Ismerve a lejátszott tesztanyagokat és a beüzemelt projektor/vászon kombinációt, az érintetlenül hagyott, zajtól, kontraszt kiemeléstől mentes kép lehetővé tette, hogy az esetleg szükséges beállításokért ne a Solo Movie menüjében barangoljunk, hanem a képmegjelenítőt bűvöljük. Egyébként az eszköz hangbeállítása nem volt különösebben összetett feladat. Rendhagyó módon még mérőmikrofont sem mellékeltek hozzá. A menüből egyszerűen, egy háromdimenziós ábra segítségével beállíthattuk a hallgatói távolságokat, hangnyomásszinteket és a rendszerbe kötött hangsugárzók méretét. A mi konfigurációnk Revel hangfalszettből és REL aktív mélysugárzókból állt.

Hangminőség

A Solo Movie hallgatásakor nem tudtuk nem észrevenni azokat a karakterisztikai jellemzőket, melyeket már az irDAC-II tesztelésekor is hallottunk. Hangban nagyon hasonlítanak egymásra. Persze mivel itt nem kettő, hanem öt hangfal plusz két mélyláda vett körül minket, az Arcam-os hangzás kiegészült egy jellegzetes moziélménnyel. A cambridge-i gyártó eszközeiről korábban mindig elmondhattuk, hogy összességében zenei teljesítményt nyújtanak. Most először éreztük úgy, hogy az univerzális karakter mérlege 60/40 arányra billen át, a filmek javára. A mélységérzet és a részletező képesség nem ütötte meg a dicső AVR-ek naturalista, légiességre kihegyezett szintjét. Ez valahol érthető is, hiszen a Solo Movie fizikailag és teljesítményadatai alapján is kisebb. Mégis, a hangja valahogy jól lett eltalálva, mert filmnézés közben a dinamikai gyengeségeit (már ha vannak egyáltalán) képtelenség megtalálni. Meg merjük kockáztatni, hogy a fejlesztők pontosan ezt az ízvilágot akarták elérni, épp olyan céltudatosan, amilyen a Solo Movie funkcionalitása is.

A szakértelem ezúttal nem a részletek mikroszkopikus ábrázolásában, hanem az egységes, már-már krémesen simulékony hangmezőben mutatkozott meg. És persze a dinamikában. A Solo Movie belsejében - mi sem tudjuk pontosan, hogyan - egy kiéheztetett fenevad rejtőzik. Arra vár, hogy valamikor egy kis akció történjen a filmben, hogy valaki vagy valami lőjön, robbanjon, ütközzön, egyszóval támadjon. Ilyenkor teljesen váratlanul kapunk a hazánkban fellelhető multiplex mozitermek bármelyikét leigázó energikusságot, spontaneitást. Amint megtörténik a várva várt impulzus, a Solo Movie letépi a láncait, és agresszíven csatasorba állítja a hangfalakat. Nem túlzás, mivel a jelenséget megmértük.

Hangnyomásmérő műszerrel a kezünkben, elindítottuk a 2 Guns c. film drogbárós-lövöldözős jelenetét, melyben Papi és Mark Wahlberg szó és tűzpárbajba keveredik. A feszült kiabálás pillanataiban még csak 61 dB-t mértünk. Aztán ahogy a rakétavető és a helikopter is beszállt a buliba, a hangnyomás 20 dB-nyit megugrott. Persze, ez nagymértékben a mélysugárzók érdeme volt, de a hangfalak jelszintje is hallhatóan felszökött. A viszonylag kemény hajtás ellenére nem tűnt úgy, hogy az elektronika összeroskadna, nagyon stabilan és bátran kezelte a hangsugárzókat lágyulás, vagy frusztráló torzítás nélkül. A Solo Movie dinamikailag tud olyat felmutatni, ami egy Arcam eszköztől elvárható. A G osztály tartalékai becsületre méltók, nagy terhelésen nem válik olyan savanyúvá vagy hideggé, mint az ugyancsak helytakarékos D osztályú megoldások, helyette éppenséggel kiteljesedik. Aki szereti az izgalmakat, azt garantáltan beszippantja az ilyen energikus hangmező.

Míg különféle koncertfelvételeket (Dave Valentine, BB King, John Pizzarelli) hallgattunk, sikerült jobban megérteni a Solo Movie törekvését. Belecsippentett a zenébe, de nem akart mindenáron, mindent feltárni belőle. Így egy jótékony kíméletesség, egyfajta ellazulós stílus lett az eredmény. Tesztalanyunk célja nem az, hogy minden hanginformációt feltárjunk, hanem hogy hátra dőljünk, és kellemesen szórakozzunk. A G osztály nem csak a kontrollált hatásfoknak, hanem a combos tartalékoknak köszönhetően is bebizonyította, hogy a kézben tartott erő a moziélmény egyik fő eleme.

Záró gondolatok

Az Arcam Solo Movie talán nem minden téren tökéletes, és minden bizonnyal a felhasználói közönség töredékének kelti majd fel az érdeklődését, mivel nem olcsó, és a "minden az egyben" koncepció kétélű fegyver. De hiába keresgélünk a jelenlegi kínálatban, a hasonló megoldások száma momentán nulla. A hagyományos házimozi erősítők fizikai magasságának kb. felét igényli mindössze a Solo Movie, miközben a klasszikus méretű vasakhoz képest semmivel sem gyengébb, sőt, a váratlan hanghatásokat lelkesen kezeli. Talán bizonyos manapság jól csengő, a marketing által "jövőbe mutatónak" titulált extrák kimaradtak belőle. Nagyon jó a körítés, a lehetőségeket okosan válogatták össze, és a videoprocesszor projektorra kötve is tisztességes jelet küld. De őt nem egy high tech házimozi szobába szánják, hanem éppen olyan helyiségekbe, amelyek látszólag nem zenehallgatásra vagy filmnézésre lettek optimalizálva, viszont a moziélményt valahogy be szeretnénk csempészni. Vannak tehát olyan szituációk, letisztult nappalik vagy hálószobák, szórakozásra kialakított modern helyiségek, amelyekben ez a készülék hibátlanul helytállhat. Gondolunk itt olyan környezetekre, melyekben a dizájn nem teszi lehetővé egy készüléktorony elhelyezését. Vagy egyszerűen a minimalizmus a cél. Másfelől az Arcam jelenleg az egyetlen cég, akik vették a bátorságot, és bebizonyítsák, hogy a nagyáruházakban kapható "lejátszós erősítők" funkcionalitását fel lehet turbózni egy sokkal magasabb szintre, a vártnál sokkal jobb kép- és hangminőséggel. Ha úgy tetszik, a Movie a "kompakt mozik" Bentley kategóriája. Egy hálószobában, vagy egy kisebb alapterületű nappaliban simán el lehet szórakozni vele, kezelése könnyű, működése stabil, és barátságosan bánik akár nagyobb méretű hangsugárzókkal is. Szoftverfelület tekintetében nem ér a piacvezető médialejátszók nyomába, de a gyakran használt formátumokat más, azonos méretekkel megáldott eszköztől nem kapjuk meg ilyen minőségben.

1 2

Következő oldal >