SVS SB16-Ultra aktív mélyláda teszt

Finomhangolt brutalitás

2017. március 8., szerda, 18:35

SVS audio házimozi hangfal mélyláda szubláda subwoofer aktív mélyláda házimozi mélyláda SVS mélyláda SVS subwoofer hangfal teszt mélyláda teszt aktív mélyláda teszt SVS mélyláda teszt high end mélyláda

Most, hogy saját testünkön is érzékelhettük az SVS új zárt rendszerű, zászlóshajó mélyládájának kolosszális frekvenciahullámait, leszögezhetjük, hogy a cég valami rendkívülivel állt elő. De mit kapunk, túl a hatalmas erőtartalékon? Cikkünkben kifejtjük mindazon tényeket, melyek összessége nem mindennapi terméket szült.

Mélyhangok mélyvize

Rutinos házimozi fanatikusoknak bizonyára nem kell ecsetelnünk az SVS név mögött álló tudnivalókat és történelmet. Néhány éve elkezdtek közép és felső kategóriás hangfalakat is gyártani (melyekről ugyancsak jelentek meg tesztek honlapunkon), de alapvetően mélysugárzói miatt jegyezzük, említjük e céget legtöbbször.

A mélyládák világában két oldal, az erő és a pontosság között billeg minduntalan a mérleg. A magas teljesítmény ma már nem különösebben elérhetetlen, köszönhetően a remekül felfejlődött, hatékony tápegységeknek és D osztályú erősítőknek. Nem is kell feltétlenül horror árat fizetnünk azért, hogy gatyarázó tornádót tudjunk otthonunkban generálni. Akkor kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni, ha finomságot, tonalitást és felbontást akarunk kapni a basszusokban is. Ilyenkor máris százezreket ugrik a végösszeg, és bizonyos értékhatár alatt a várva várt veserázás mégis elmarad. Abszurdnak tűnhet, hogy 3-4-5 százezres összeg kifizetése után még egy pohár sem tört össze a vitrinben. Az erő megszállottjai úgy érzik, ezt illendő kifogásolni, az audiofilek viszont elégedetten dörzsölik tenyerüket, mert végre hallják a bőgőt, és a lábdobot valóságosnak merik nevezni.

Az igazi kihívás, amikor egekbe nyúló SPL (hangnyomásszint) és pontos mintavételezés egyszerre képesek megvalósulni. Elméletben csak ilyen mélysugárzóknak kellene léteznie, de ez olyan ábránd, mint hogy minden ember megérdemelne egy luxusautót. Akárhogy is, az SB16-Ultra az otthoni kategória határait feszegetve tesz olyan ígéretet, hogy középre billenti a fentebb említett mérleget. Ezért kb. 900 000 forintot kell fizetnünk. Igen, más ugyanekkora összegből komplett, nem éppen alapszintű házimozi rendszert vásárol. Mit tud hát az SB16-Ultra, amire a kisebb SVS modellek képtelenek? A válasz talán szemtelenül egyszerű, mégis igaz: mélyhangokat. Csak többet, jobbat, szebbet, mint az átlag. Hangfalakat is lehet venni egy autó áráért, mit kapunk cserébe? Olyan hangot, ami a lelkünkbe hatol, ami megizzaszt, könnyeket fakaszt stb.

Fontos tudnivalók

Igen, úgy tűnhet, hogy az SB16-Ultra nem más, mint egy fellelkesült amerikai fejlesztőcsapat újabb sikeres megnyilvánulása, hogy nyers erővel diadalt arathassanak. Valójában nem erről van szó. Itt a magas teljesítményadatok szükségszerűek, hogy egy megfelelően előkészített, csillapított akusztikai környezetben (ami ideális esetben egy kellő körültekintéssel felépített moziszoba) a mélyhangok szépen igazodjanak a műsorforráshoz. Magyarán egy high end mélyláda alapvető lényege nem különbözik a felsőkategóriás hangfalakétól. Azt a célt szolgálja, hogy úgymond beletegye a nézőt a filmbe, hogy a vásznon megjelenő vizuális cselekményt teljesebbé tegye.

Az SVS kedvező kondícióval bocsátja rendelkezésre termékeit. Ez alatt a 45 napos, kockázatmentes otthoni tesztelés lehetőségére gondolunk. Tehát ha nem válik be a mélyláda, a vásárló visszaviheti azt a bemutatóterembe. Ez a fajta lehetőség az 16-Ultra modellek esetében kivételesen nem vehető igénybe, két okból. Egyrészt a szépséges zongoralakk fekete felület kényes, óvatos bánásmódot igényel, ezért nem garantálható, hogy hetekig tartó használat után is tökéletesen ép marad. Másfelől az SB16-Ultra karaktere (köszönhetően a fedélzeti DSP-nek és a parametrikus EQ-nak) olyan gazdagon konfigurálható, hogy önmagában fél tucat mélysugárzó stílusából enged válogatni. Ha úgy tetszik, a hang olyan lesz, ahogy a tulajdonos beállítja (vagy telepítteti) magának.

Mielőtt személyes tapasztalatainkra térnénk, úgy gondoltuk, célszerű lenne kitérni a tesztalanyunkban rejtőző érdekességekre. Így az olvasó számára is világossá válhat, hogy a közel egymillió forintos árért nem csak egy feketére lakkozott dobozt kapunk, benne hatalmas hangszóróval. A basszusok megszólaltatása (különösen magas hangnyomásszinten) ugyanis olyan sport, amihez néhány falemez és egy kónusz önmagában semmit nem ér, feltéve, ha nem összefüggéstelen brummogást, hanem kontrollált effektusokat akarunk hallani.

Végül, de nem utolsósorban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a nagy erőnek is ára van, túl a kifizetett forintokon. Ha ilyen bődületes teljesítményt akarunk szabadjára engedni, akkor számolnunk kell a szobaakusztikai hibák hatványozott érvényesülésével. Tehát előjöhetnek olyan zörejek, vibrációk, amiket korábban kevésbé vagy egyáltalán nem vettünk észre. Ezért, ha a leendő tulajdonos nem szeretne úgy filmet nézni, hogy közben fennhangon rázkódik a fal, berreg az ülőgarnitúra stb., célszerű konzultálnia a forgalmazóval és felvázolni a rendelkezésre álló környezet adottságait. Az elméleti cél továbbra is az, hogy a zene/film által nyújtott élmény jobb legyen, ehhez kiegészítésekre lesz szükség. Utóbbi alatt számos apróságra gondolunk, mint pl. rezgéselnyelő alátétekre a mélyládához, melyeket maga az SVS is kínál (ilyenek voltak az SB16-Ultra-n akkor is, mikor teszteltük).

Nem túl nagy?

Laikusok azt gondolnák, hogy egy 40 centis hangszóró membránját nem lehet kellő sebességgel megmozgatni, vagy legalábbis nem fogja azt a villámgyors megállást produkálni, mint a kevesebb levegőt mozgató, feleakkora kónuszok. Jelen esetben nem szabad figyelmünket pusztán a masszív üvegszál tányéron legeltetni. Ne feledjük, hogy a tekercs mozgatásáért felelős, több mint húsz kilós, négytagú mágneselem önmagában extrém kapacitást produkál. Ehhez olyan lengőtekercs átmérő (20 cm) társul, ami korábban az otthoni szórakoztató elektronikában, legalább is az általunk ismert márkák között még nem létezett. Mindazonáltal az SB16-Ultra zárt rendszerű, tehát a bene lévő légtér rugóként tart ellen a membránnak, amihez kis alakváltozású, ugyanakkor magas kimozdulást biztosító peremet illesztettek. Tehát jelen esetben a nagy átmérőhöz nem a régi (és akkoriban még tényleg lomhább karakterű), indusztriális hangfal szörnyek technológiáját kapjuk, hanem olyan kihegyezett komponenseket, amiken a fejlesztők közel 8 éve kezdtek el tanakodni.

Hogy a leadott jel ne csak gyors, hanem definiált is legyen, olyan erősítőt kellett alkalmazni, ami hatékony és kiszámítható. Így nem is meglepő, hogy az utóbbiakat teljesíteni képes D osztályú áramkör képezi a "csöppség" szívét. A Sledge gyártmányú, 1 500 W folyamatos teljesítményű (5000 W csúcsértékkel) modul 50 MHz-es Analog Devices jelvezérlő processzorral (DSP) egészül ki. Az elektronika jótékony funkcióját könnyebben megértjük, ha elképzelünk magunk előtt egy régi és egy modern konyhai csapot. Előbbiből fokozatosság nélkül, mindenfelé zubog a víz, míg utóbbiból csak annyi folyadék jön ki, egyenes sugárban, amennyit mi szeretnénk, illetve amekkorára a csap karját állítottuk. Az SB16-Ultra célja tehát nem az, hogy ránk omlassza a mennyezetet (bár specifikációját tekintve úgy tűnik, ehhez minden adottsága megvan), hanem hogy a magas kimenő jelet definiáltan, artikuláltan tudja szétlőni.

Szigorúan felhasználóbarát

Manapság sokan (jogosan) elvárják, hogy a birtokukban lévő műszaki berendezésekhez bárhogy, bárhonnan hozzáférhessenek. Ez alighanem az okostelefonos kényelem és lustaság velejárója. Előfordult már, hogy olyan mélyládát teszteltünk, amelyhez eleve kínáltak ingyenesen letölthető, mobileszközre telepíthető applikációt. Ez a lehetőség akkor még kisebbfajta csodának számított, ma már persze sóhajtozunk, ha nem jár eleve ilyen extra a termékhez. Az SVS mérnökei nem akartak, vagy nem mertek kihagyni ilyen ziccert, tehát az SB-16 Ultra mellé is kapunk applikációt. Az önkalibráció hiánya ellenére meglepően sokrétű, ugyanakkor átlátható az említett szoftver. Rajta keresztül aktiválhatunk szűrő módokat, ujjbegyünkkel tetszés szerint átállíthatjuk a frekvenciasávon illusztrált parametrikus EQ-t, tehát személyre szabhatjuk a mélysugárzó karakterét. Ezután a sémát elmenthetjük, ha zenéhez, filmhez vagy házibulihoz különböző profilokat szeretnénk használni. Ugyanezen applikáción keresztül változtatható a hangerő, fázis, polaritás és vágási frekvencia is. Aki nélkülözné telefonjának simogatását és a klasszikus megoldások híve, annak segítség lesz az ugyancsak gyárilag mellékelt infravörös távvezérlő.

Az itthoni forgalmazó elmondása szerint fülre is egész ügyesen be lehet úgymond hangolni az SB16-Ultra mélyládát, amennyiben a felhasználó mindössze egy átlagos akusztikájú környezetben szeretne szórakozni. Ha dedikált médiahelyiség illetve házimozi szoba az alkalmazás közege, akkor értelemszerűen érdemes szakértői segítséget igényelni szobaakusztika korrekcióra és egyéb munkálatokra.

Hangminőség

A fentebb említett tudnivalók, tippek jelentős része a Home Movie munkatársaitól származik. Az SB16-Ultra kipróbálása is az ő bemutatótermük moziszobájában történt. Rendhagyó módon nem saját tárunkból vitt referencia műsorok, hanem általuk használt filmes, koncertvideós jelenetek lejátszásával telt a tesztelés nagy része. Azt a bemutatót kaptuk meg, amit egy odalátogató ügyfél is kapott volna. Így sikerült jobban megértenünk, hogy az alsó frekvenciák milyen szélsőségek között kell, hogy helytálljanak, illetve milyen számos (vagy számtalan) módon lehet velük fokozni egy felvétel drámaiságát, erejét. Egyébiránt a mélysugárzóhoz ideális partnerként illeszkedtek az M&K Sound S300 sorozatú hangsugárzók, melyekről korábbi cikkünkben írtunk. Az Audyssey kalibrációval beállított rendszer lelkét Marantz házimozi processzor képezte, Vincent végerősítővel és Arcam UDP411 médialejátszóval. Most pedig térjünk a lényegre!

A Mad Max locsolócsöves jelenetében eleinte nem a basszusoké volt a főszerep, ezért volt időnk belefeledkezni a képi világba. Annál meglepőbb volt az a döbbenetes erejű lökés, ami a szobát megrázta, ahogy Charlize Theron eltiporta a főszereplőt. A már-már beteges intenzitással kikevert film impulzusait hidegvérrel és kíméletlenül adta vissza az SB16-Ultra. A völgyben elinduló kamion jelenetében, a hegyoldalon érkező motorosok megjelenését kísérő zene kalapácsként csapott szét a levegőben. Adrenalintól csöpögött a vászon, a hangok két kézzel rántottak be minket az események közepébe. A vibrációkat, lökéseket a lábujjunk hegyétől fejünk búbjáig éreztük. Olyan feszes és kemény effektusok születtek, amik ehhez a filmhez éppenséggel illettek is.

Az Interstellar c. filmben harcra keltek a mélyhangok a szoba ellen, földöntúli energiák szabadultak fel. Saját testünkön érezhettük a hangsebességet átlépő űrsikló fülkéjének vibrálását, illetve a pilótákhoz hasonlóan mi is kicsit a székünkbe préselődtünk. E jelenet figyelemre méltó előnyét mutatta meg az SB16-Ultra-nak. Ugyanis a vadul pulzáló hullámok ellenére tisztán érteni lehetett a szereplők mondatait, illetve a fülke alkatrészeinek zörgését. Az M&K alapvető tulajdonságai nem süppedtek bele az alsó frekvenciákba, helyette rétegelten, elkülönülve tudtuk figyelni a részleteket, ahogy egy csúcskategóriás házimozi rendszertől el is várható.

Nem maradtak el a zenei próbák sem. Egy sokak által referenciának tekintett, professzionális minőségű Michael Bubble koncert elindításakor (igen, a Fever-ről van szó) nagybőgőt kellett megszólaltatni. Ugyanezt a hallottuk már más szobákban, más mélyládákkal, otthoni környezetben is. Az SB16-Ultra a benne szunnyadó brutalitás ellenére kordában tudta tartani erejét. A húrok pendülései dominánsak és melegek voltak, de a rendszert alapvetően magas jelszinten terheltük, a teljes teljesítmény kb. 75 %-án járatva. Az énekhang és a zenekar többi része kiélezetten, kristálytisztán rajzolódott ki. Eközben a bőgő alátámasztotta, átkarolta a vokál sávot, de nem folyt össze vele, nem akarta maga alá nyomni. Ezt követően Daft Punk (Doin’ It Right) következett. Az előadás kicentizett volt, stúdiószerű. A zeneszámba belépő, jellegzetes alsó frekvenciás impulzusok a gyomrunkig eljutottak, de gondosan beosztott fokozatokkal és lecsengésekkel. Ahogy a frontsugárzókban véget ért az ütem, úgy a mélyhangok is azon nyomban elnémultak. Ugyanez a megfogott, dermesztően gyors karakter volt érezhető a Mad Max közben is.

A gyorsaság és erő kombinációjának csúcspontjaként az Antal Nimród által rendezett, Metallica - Through the Never Blu-ray lemez mutatkozott be. A lábdob és a basszusgitár velőtrázóan ütős volt. Az ütemek extrém sebességgel támadtak, ill. halkultak. Ilyen kihegyezett és kitágult dinamikatartományt nagyon ritkán tapasztaltunk eddigi tesztjeink során, általában a még ennél is sokkal drágább mélysugárzók tudtak csak ilyen féktelen, ugyanakkor meglepően kontrollált erőt mutatni.

Végszó

A maga kategóriájában kiforrottnak és rendkívülinek is nevezhető az SVS SB16-Ultra. Az általunk eddig hallott high end mélysugárzók közé szépen beilleszkedik ár/érték arány és teljesítmény tekintetében is. Szubjektív, hogy kinek mi a legjobb, de kétségkívül ez volt az eddigi egyik legkiemelkedőbb, bivalyerőt és sebészi pontosságot kombináló aktív mélyláda, amivel mi találkoztunk. Ezért megérdemel egy Kiváló Termék cédulát.

A cikk angolul is olvasható a harmadik oldalon!

If you want to read this article in english language please turn the third page!

1 2 3

Következő oldal >