Polk Audio Signature S55e álló hangfal teszt

2019. július 22., hétfő, 05:40

Polk Audio audio hifi hangfal hangszóró Polk hangfal hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Polk hangfal teszt Polk Audio hangfal Polk Audio hangfal teszt

A Polk Audio Signature E sorozatának eddig kétféle állványos tagjával ismerkedtünk meg, és az volt a benyomásunk, ahogy nőtt a méretük, úgy váltak szórakoztatóbbá és felnőttebbé. Természetes, hogy ennek fényében az álló típusokra is kíváncsiak voltunk, azok közül egyből a középső darabot próbáltuk ki.

A Polk Audio Signature S55e bizony elég nagyra nőtt, 23x105x32 cm, ehhez társul a darabonkénti 20 kg-os tömeg, így egy átlagosnál méretesebb hangfalat kapunk, aminek a színe lehet fekete, vagy fehér. A termet stabilitását négy láb biztosítja, ami műanyag, tulajdonképpen tetszetős és megbízhatónak néz ki, de csavarozása által el is távolíthatjuk, vagy tuningként tüskéket is használhatunk helyette, ha a padlónk szőnyeg és nem valami kényesebb anyag. A Polk Audio Power Port technológiáját találjuk közvetlenül felette, ráadásul lefelé irányuló kivitelben, így máris érthetővé válik a talpak gyárilag felrögzített szerepe. Találkoztunk már ezzel a megoldással más gyártók palettáján is, ráadásul jól működtek, itt is bizalommal bólogattunk hát.

A bemenetek száma négy, hétköznapi kivitelű, de aranyozott, ebben a kategóriában ritkán használnak nívósabbat. Az MDF test más érdekességet nem is nyújt a már megszokott, és egyébként tetszetős lekerekítés mellett, így kanyarodjunk az előlapra, aminek felső részében helyezkednek el a hangszórók, viszont az egész frontoldal szövet védelme alá kerül nyugalmi állapotban. Mi jelenleg nem abban vagyunk, így elénk tárul a kettő darab 165 mm-es mélyközép hangszóró, ami jelen esetben is alacsony torzítású, csillámerősített polipropilén membrános, valamint a 2,54 cm-es nagyfelbontású Terylene magassugárzó. Az american hifi felirat itt is megjelenik az utóbbi pereménél, így már a megszólalása előtt jut nekünk egy kevés a cég egészséges önbizalmából és filozófiájából, amit erre a sorozatra szántak. Az impedancia 8 Ohm, a frekvencia-átvitel egészen 32 Hz-ig lemegy, az érzékenység pedig 90 dB.

A Polk Audio termékei ezen a szinten nem kívánnak hosszas bejáratást, szerencsére ezt a jellegzetességüket most is tapasztaltuk, ezáltal rengeteg időt sikerült megspórolnunk. Egyszerűen bekötöttük őket - maradtunk a szimpla kábelezésnél - elhelyeztük egymástól három méterre, majd szólhatott is a zene. A basszus volt az, ami először elsöpört minket, de ezt valahol el is vártuk. Ez a kategória nemcsak a bejáratás terén emberközpontú, az odaadó előadás is a specifikációi közé tartozik. Hangos, energikus és öblös hangok hagyták el a dobozt, az alsó Power Port pedig egyből felhívta magára a figyelmünket.

Nyolcvanas évekbeli pop/rockkal kezdtünk, ami bizony már az első zeneszámnál elégedettségre adott okot. Az erősítő potmétere alig hagyta el a kettes pozíciót, a szoba mégis megtelt zenével. Kellemesen, melegen, nem hivalkodóan, de tényszerűen. Kicsit emeltünk a hangerőn, ezáltal megnövelve a szórakozásfaktort, és egyszerűen csak hátradőltünk. Az ének tiszta volt, a hangszerek, főleg a kor divatjának megfelelő dallamos gitárkezelés pedig precíz, mindezt támogatta folyamatosan a súlyos dob és basszusgitár. Öblös, meleg áradat lepte el a szobát, szerencsére a pontosságról nem kellett lemondanunk, a Power Port nem folyatta szét a mélyhangokat a padlón. Maradtunk ugyanebben a korszakban, viszont stílust váltottunk a King Crimson jóvoltából. A progresszív rock vegyült az újhullámmal, a Three of a Perfect Pair remixeinél pedig a szintetikum az analóggal. A hangerőt még picit feljebb tekertük, a keverésnél pedig a sztereó tér adta lehetőségek kihasználása újabb elégedettségre adott okot. Még az sem okozott nehézséget az S55e-nek, amikor váltakoztak a halk és hangos részek, ösztönszerűen tudta azokat követni. Nem erőlködött, nem lepődött meg, egyszerűen csak végezte a dolgát, azt pedig teljes beleéléssel és bizony szeretettel. Az állványos dobozok is hozták azt, amit a kategóriájuktól elvártunk, mindazt játékossággal, határozottsággal, meggyőződéssel, ezt ide is sikerült átültetni. Azok sem erőlködtek, de természetesen fizikai korlátok voltak, amit most sikerült levetkőzni. Jazz megszólalásakor klubban vagy hajón éreztük magunkat, utóbbinál természetesen nem a Titanic jutott az eszünkbe. A hangdobozokat mindkét irányba fél méterrel távolabbra toltuk, és bizony tetszett neki. Kisebb közegben is jól érezte tehát magát, de a valódi egyénisége tágasabb nappaliban fog megmutatkozni, ahol nem kell szűkölködnie egyik irányba sem. Ez nagyobb házimozi esetében is csak pozitívumként róható fel, ráadásul az sem elhanyagolható tény, hogy tulajdonképpen alig félmillió forintért juthatunk 5.0 rendszerhez, ami amellett, hogy jól szól, még jól is néz ki. Mi csupán elméletben kalandoztunk el a mozi irányába, a gyakorlatban a szimfonikus zenéé volt a következő és végső szerep, ami minden esetben a legnagyobb kihívás.

Erőben, dimenzióban, hangnyomásban továbbra sem volt hiányunk, de tulajdonképpen másban sem. Túlzás lenne azt állítani, hogy a Signature S55e a legméltóbb Paganinihez vagy Mozarthoz, de a lényeget bizony meg tudja mutatni, és ez 280 000 Ft-ért nagy szó. Az igazság az, hogy egyszerű zenehallgatás esetén nem vettük észre azt, hogy vannak hiányosságai, de mivel tesztről volt szó, mi is jobban hegyeztük a füleinket. Szó sincs ezen a műfajon belüli elvérzésről, egyszerűen annyi az észrevétel, hogy némi árnyaltság és szárazság még elfért volna, de a követ először egy ilyen méretű és árú másik hangsugárzó vesse rá, mi nem fogjuk.

A Polk Audio Európára specializálódott, amerikai hangfalai közül a középső álló folytatta az állványosok elképzeléseit, csak mindezt nagyban, bőven nagyban. A Signature S55e nem bánik csínján az előadással, nagyon lelkes, nagyon erős, nagyon életképes, egyszóval szórakoztató. Súrolja az audiofil kategória alját, de elsősorban a mennyiségre megy, és némi árnyaltság elférne még. Más negatívumát nem is tudjuk leírni, házimozi frontsugárzójaként pedig valószínű, hogy ezt sem lehetne. Be kell vallanunk, hogy soha rosszabbat nem szeretnénk hallani a jövőben.

1 2

Következő oldal >