Polk Audio Hampden számítógépes hangfal teszt

2014. november 14., péntek, 09:35

Polk Hampden audio hifi hangfal hangrendszer hangszóró Polk Audio Polk hangfal aktív hangfal hangfal teszt hangrendszer teszt Polk hangfal teszt

A Polk Audio szinte lépésről lépésre végigjárja a számára eddig kiaknázatlan területeket, érthető szándékkal: ha már annyian szeretik azt a bizonyos "Polk hang"-ot, miért ne lehetne a hagyományos dobozokon kívül egyéb, más felhasználói rétegeknek szánt multimédiás ágazatokba is átültetni? Ezúttal úgy döntöttek, hogy alkotnak valamit, kifejezetten a számítógépes társadalomnak, néhány sajátos extrával. Így született meg a Hampden, amit most jól le is teszteltünk!

Ezúttal a Polk Audio fejlesztői egyértelműen a számítógépes asztalt vették célba a termék "leszállóhelyének". Ha ez valakinek nem egyértelmű, nézzük végig az erről árulkodó tényezőket!

Hampden a PC-nek (is)

A komplett hangfalat gyárilag megemelték, hogy döntve álljon az alatta terülő felületen. Az előlap szélein végighúzódó, csokoládébarna keret alul továbbhalad, és a doboz padlólemezétől 3 centivel lejjebb végződik. Így a membránok pár fokkal döntve, felfelé szórják a hangokat. Ha a hangszórás helyszíne egy íróasztal, és mi egy irodai székben ülünk, akkor bizony a Hampden hangszórókészlete pontosan a fülünk irányába fog nézni.

A termékhez nem jár távvezérlő, nem található rajta mélysugárzó kimenet, tehát egyértelműen kis szobákba, rövid hallgatói távolságra tervezték, jóllehet, cikkünkben még rátérünk néhány jellemzőre, amik megcáfolják ezt a feltételezést. A jobboldali hangsugárzó jobb szélére került minden olyan kezelőszerv, amire a felhasználónak szüksége lehet: egy hangerőszabályzó, valamint egyetlen gomb, és pont. Csupán tíz-tizenöt centivel kell feljebb emelnünk az (ideális esetben) egérmozgató kézfejünket, és teljesen urai lehetünk a hangrendszernek.

A hátoldalra nézve válik egyértelművé a Hampden funkciója: a jobboldali hangfalon találunk egy 3,5 mm-es analóg sztereó Jack bemenetet, és egy USB B aljzatot, utóbbival digitálisan csatlakozhatunk a számítógéphez, mintegy kikerülve a sok esetben gyenge minőségű, alaplapra integrált hangkártyát. A két hangfalat egy speciális csatlakozófejjel felszerelt, 2,5 méter hosszú vastag fekete kábel köti össze.

Dizájn, mint adottság

A Hampden külseje a szó pozitív értelmében érdekesre sikerült, tervezőinek ilyen téren egyértelmű elismerés jár. A hangfalak viszonylag nagyok, nagyobbak, mint egy tejesdoboz, sőt majdnem akkorák, mint egyes barebone számítógépházak, és bizony, sok felhasználó nem hajlandó csak a hang érdekében feláldozni az íróasztalán lévő helyet. Hacsak nem valami esztétikus kerül oda. Márpedig a Hampden túlzás nélkül szépnek nevezhető, a mi irodai környezetünkben nagyon jól mutatott, ráadásul évtizedek stílusait keveri össze meglehetősen frappáns módon. A dobozok oldalán körbeérő, faerezetes sáv nagyot dob a minőségérzeten, melynek sikerült olyan mintázatot adni, ami a hetvenes évek irodabútorainak világát adja vissza. Az előlap a fotókon fehérnek tűnhet, valóságban inkább krémszínűnek mondanánk, így van némi átfedés a tömör anyagból épített, lágy érintésű lemez és a famintázatú felület között. A fémesen csillogó, halovány szürke gumiperemmel rögzített, polipropilén mélyközépsugárzó membrán és a pezsgőarany fényben úszó, lágy dóm magassugárzó azok a komponensek, melyek kiemelik a Hampdent a retró korszak szivarfüstjéből, és huszonegyedik századi termékké teszik. A "táskarádiós" dobozkába sikerült korszerű, komoly hardvert préselni.

A retró nem a fában, és a barnás színekben, hanem a még apróbb részletekben keresendő. A hangerőszabályzó egy nagy tárcsa, mely szinte teljes egészében a hangfalba került, Ha változtatjuk a jelszintet, a tárcsára festett számok 1x1 cm-es plexi ablakocskán keresztül láthatók, az előlapon. Ez a látszólag elhanyagolható motívum biztos, hogy sokak arcára mosolyt csal majd, ráadásul aktív üzemállapotban a plexi ablak belsejében még színes LED is megvilágítja a (mellesleg) 1-től 10-ig számozott fokozatokat.

Beüzemelés, extrák

A Hampden bekötése nem igényel magas fokú műszaki ismereteket. Az áramot külső, laptop töltő nagyságú tápról kapja, a számítógépre rádugva pedig automatikusan felismeri az operációs rendszer, és telepíti, mint digitális hangvezérlőt. Előfordulhat, hogy manuálisan kell a vezérlőpulton keresztül kiválasztanunk a Hampden-t, mint alapértelmezett audioeszközt, továbbá legyünk biztosak benne, hogy számítógépes jelkapcsolatnál a hangerőt jelző számok ablakocskája fehér színben világít! A tárcsa alatti gomb valójában forrásválasztó szereppel rendelkezik, mindegyik bemenet aktiválásakor más színre vált az említett ablak. A fehér az USB-t, a sárga az AUX bemenetet, a kék pedig a Bluetooth kapcsolatot jelzi. A Hampden beépített Bluetooth vevővel is rendelkezik, aminek köszönhetően mobileszközről vezeték nélkül is közvetíthetjük rá a zenét, igaz, pici minőségromlással. Mi több, a Polk Audio ingyenesen letölthető saját fejlesztésű DJ Stream App segédprogramjával egyszerre akár négyen is közvetíthetik zenéiket a hangfalpárnak. A szoftver működéséről bővebben olvashatnak a korábbi Camden Square cikkünkben.

Stabilan működő hangfalakat épített a Polk Audio, melyek a diszkrét (minden egyes hangszórónak külön-külön kiosztott) D osztályú erősítőknek köszönhetően egyáltalán nem melegszenek, és keveset fogyasztanak. Az egyetlen dolog, amin talán még finomíthattak volna, hogy az USB DAC használaton kívül bizonyos idő után készenléti módba állítja magát (ilyenkor a fehér fény elhalványul), és ha újra hanganyagot játszunk le, akkor kell neki 1-2 másodperc, amíg egy lágy pattanó hangot hallatva működésbe lép. Ezt leszámítva a termék remekül teljesített... no de hogyan szólt?

Hangminőség

Érdemes kicsit eljátszani a dobozok elhelyezésével, cserébe meglepően jó sztereó hatásban lehet részünk. A mi asztalunkon például, ahogy pár centivel a monitor síkja mögé kerültek a hangdobozok és beforgattuk őket, bivalyerős kapocs jött létre a jobb- és baloldal között. Olyannyira, hogy a székben hátradőlve már a monitor középpontja felől (is) érkeztek hangok. Egész bátran forgassuk el őket addig, míg a baloldali magassugárzó nyílegyenesen a bal, a jobboldali pedig a jobb fülünkre néz. Ha sikerrel jártunk, úgy fogjuk érezni, mintha az íróasztalunkat beborítaná egy hanggömb, amibe a mi arcunk is alaposan belelóg.

Megfigyelhető, hogy a hagyományos hifi hangfalaktól eltérően a Hampden mélyközép sugárzóinak gumipereme sokkal merevebb, masszívabb. A kisméretű, mindössze 11 cm átmérőjű hangszóróknak nem árt ez a stabil támaszték, ezáltal kellően gyorsan tudnak reagálni, ha dinamikusabb hanganyagokra kerül sor. Tesztünk során előfordult, hogy a helyiségbe belépve testes mélyhangokat hallottunk, az íróasztaltól félreeső helyeken is érvényesültek a nyitott doboz jellemző hatásai. A Hampden lefelé sugárzó reflexnyílással rendelkezik, ami még tovább növeli feszes, kemény karakterét. Basszusai a méretéhez képest nagyon határozottak és erőteljesek, jóllehet, ezt a hangrendszert mégsem dühöngésre találták ki, sokkal inkább szórakozásra. Nagy hangerőn a pumpáló effektusokban gazdag felvételek membránzajt okozhatnak, aminek következtében a kónuszok halk berregő hangot adnak ki. Jelen esetben a nagy hangerő alatt azt értjük, ami már egy kis lakásban megrendezett házibulihoz is elegendő.

A Hampden nem hagyja elkullogni az alsó frekvenciás hanginformációt, hanem kőkeményen megragadja, és a hallgató elé veti, de olyan gyorsan, hogy szinte észbe se kapunk, máris jön a következő ütem. A feszes, dinamikus karakterhez levegős, kellemes középfrekvenciák társulnak, kiegészítve meglehetősen csilingelős, de nem túl fárasztó magashangokkal. Eredményül olyan hangot kapunk, ami minduntalan felpörgeti a hallgatót, még egy nyugis Chris Botti koncertből is előkerülnek olyan bátran feldobott részletek, amiktől lendületesebb, izgalmasabb lesz a zene. Nekünk tetszett, hogy a Hampden tele van nyüzsgéssel, élettel és energiával, ám ezt a hangot még túlzás lenne audiofilnek nevezni. Utóbbi kijelentésünkkel csupán jelzünk azok számára, akik minden áron hitelességet és linearitást keresnek: a Polk Audio hangfalait nem naturalista vájtfülűeknek címezték, hanem azoknak, akik a YouTube videóktól a Soundcloud felvételeken át a veszteségmentes, CD-minőségű zenékig mindent élvezni akarnak, és külön aktív mélysugárzó nélkül is határozott, eleven basszusokra vágynak.

Végszó

A Polk Audio Hampden egy szerethető számítógépes hangfal, melynek egyik fő előnye, hogy "rossz" zenékkel is tud jól szólni. Másik pozitív tulajdonsága, hogy a számítógépünk vagy laptopunk integrált hangkártyáján összeszedett zajokat totálisan figyelmen kívül hagyja, mivel saját chippel dolgozik. Eleven, dögös, izgalmas és villámgyors karaktert nyújt a legtöbb zenével, jazzes felvételeket is egész bátran hallhatunk vele, maximum a nagybőgő a vártnál kicsit jobban megzengeti a mellkasunkat. A dizájnt illetően rossz szavunk nem lehet, nagyon szép munkát végeztek a Polk Audio mérnökei, és a szolgáltatásokat figyelembe véve a termék árfekvése is abszolút reális. Ezért főleg azoknak ajánljuk, akik mindent számítógépen szoktak végezni: filmek, zenék, videojátékok, YouTube videók és sok más forrás hangja izgalmasabbá fog változni, ha a Hampden-en keresztül füleljük.

1 2

Következő oldal >