PMC Fact.8 ATL rendszerű álló hangfal teszt

2020. december 28., hétfő, 21:00

PMC audio hifi hangfal hangszóró high end hifi hangfal PMC hangfal hangfal teszt high end hangfal hifi hangfal teszt PMC hangfal teszt high end hangfal teszt

A PMC - Professional Monitor Company - immár 30 éves története során több legendás, a hangmérnök-szakma által is igen elismert és kedvelt hangfalat készített. A gyártó kezdetben kizárólag professzionális stúdió hangsugárzók fejlesztésével foglalkozott, majd egy évtized után, a megszerzett tapasztalatokkal felvértezve az otthoni zenehallgatás irányába is nyitottak. Termékeik nívója és technológiája ebben a szegmensben sem marad el a professzionális eszközökétől, valamint technológiai oldalról is érdekes megoldásokat alkalmaz. De mit tud egy ilyen hangsugárzó a gyakorlatban? Tesztünkből kiderül!

A Fact széria a PMC kínálatának középső szegmensét testesíti meg. Mindemellett - és ez egészen sokat mond a gyártóról - abszolút high end termékekről beszélhetünk ár és minőség tekintetében egyaránt. A Fact széria legkisebb tagja a Fact.8, jelen tesztünk alanya. A kicsomagolást követően megcsodálhattuk e remek hangsugárzó karcsú, kecses, kissé szokatlan, de mindenképpen minőségérzetet sugárzó kinézetét.

Az előlapon egy 19 mm-es, PMC/SEAS SONOMEX technológiával készült textil dóm magassugárzó, valamint két darab, hosszúlöketű, öntvénykosaras, 140 mm-es középsugárzót látunk, illetve lejjebb, a hangsugárzó alján az úgynevezett ATL nyílást. Ez kinézetre valamelyest hasonlít egy egyszerű basszreflex nyíláshoz, a mögötte dolgozó technológia azonban egészen más.

Az ATL - Advanced Transmission Line - ugyanis nem a meglévő mélysugárzók által keltett rezgések irányításában és esetleges felerősítésében játszik szerepet, hanem a hangdobozon belül kialakított - a Fact.8 esetében mintegy 3 m hosszúságú - hangelnyelő anyagokkal is bőséggel ellátott "alagutat" jelent, ami a hangszórók által keltett rezgésekből kizárólag a legmélyebbeket továbbítja a frontoldali nyílás felé, így megszólaltatva a mélytartományt. A gyártó ígérete szerint a technológia segítségével mélyebb, teltebb, kontrolláltabb basszus érhető el, illetve a részletesség és a valósághű megszólalás is újabb szintre lép.

A Fact.8-at megfordítva, ródiummal bevont, kettős erősítésre is alkalmas banándugó aljzatokat találunk, valamint két billenőkapcsolót HF illetve LF jelzéssel. Ezek segítségével változtathatjuk a Fact.8 hangkarakterét: a HF kapcsolóval a magas, míg az LF kapcsolóval a mélytartomány mennyiségét szabályozhatjuk. Érdekes, hogy míg a leírás szerint a magashangok kiemelésére van lehetőségünk (azaz a lineáris átvitelhez képest nagyobb mennyiséget enged a Fact.8), addig az LF kapcsolóval a mélyhangok mennyiségét kizárólag csökkenthetjük (szintén a lineáris átvitelhez képest). Számunkra a lineáris beállítás is remeknek bizonyult, ám némi kísérletezést követően arra jutottunk, hogy a magashangok kiemelése - érdekes módon - nem intenzívebb "ciccegést" okoz, hanem a magastartományban gazdagabb, részletesebb megszólalást kapunk. Ennek megfelelően ezt a beállítást így hagytuk tesztünk idejére. Nagyon fontos, hogy ezeket a kapcsolókat működés közben nem szabad állítani, a rákötött erősítőt vagy ki kell kapcsolnunk, vagy le kell némítanunk a beállítások megtételéhez.

Tesztkörnyezet, tesztzenék

A PMC Fact.8-at a következő - véleményünk szerint méltó - környezetben teszteltük:

Áramellátás: Torus TOT MAX leválasztó transzformátor AudioQuest és Gryphon tápkábelekkel

Digitális forrás: Naim NDX 2 streamer

Összekötő kábelek: Nordost Heimdall 2 (USB, RCA és hangsugárzó kábelek)

Erősítő: Gryphon Audio Diablo 120

E környezetet megfelelőnek véltük a Fact.8 kipróbálására, ezután már csak szokásos tesztzenéinket kellett feltennünk: Wintersun - When Time Fades Away, Jean Michel Jarre - Equinoxe Infinity, Mike Oldfield - Return to Ommadawn, Shota Osabe - Happy coat, Vivaldi - Négy évszak, Handel - Vízizene, Haydn - Trombita Concertok (DSD), Yes - The Steven Wilson remixes.

A meghallgatást megelőzően alapos bejáratással és bemelegítéssel biztosítottuk, hogy láncunk a lehető legtöbbet hozhassa ki magából. A gyártó minimálisan 15 óra normál zenei járatást ír elő, ezt a mennyiséget tesztünk előtt messze meghaladtuk, valamint kiegészítettük az IsoTek bejárató lemez kb. 15-16 órán keresztüli lejátszásával is.

Meghallgatás

A valós izgalmakat tartogató részt, azaz a meghallgatást a Wintersun szerzeménnyel kezdtük. Ez egy sok sávon rögzített, remek, komplex hanganyag, ami egyesek szerint nem igazán szól "hifisen", ugyanakkor a szólamok elkülönülése, tagozottság tekintetében kiemelkedő, igen komplex mű. Mindezt igen plasztikusan érzékeltette velünk a Fact.8 - a rengeteg szólam könnyedén, légiesen, és bizony pincemély basszusokkal fűszerezve jelent meg előttünk, hatalmas hangszínpadon. Ebben a kategóriában már elvárható, hogy az "alap hifis" értékek mindegyike rendben legyen: tiszta, kiegyensúlyozott, dinamikus hangképet kaptunk, a további finomságok ezekre a tulajdonságokra rétegződtek, és ezek az igazán izgalmasak a high end kategóriában. A Fact.8 nem is spórolt ezekkel: a már említett rendkívül mély és széles hangszínpadon tűpontos térbeli elhelyezkedéssel jelentek meg a szólamok, folyékony, zenei, a finom részleteket magával ragadó játékossággal megjelenítő előadásmóddal.

Az ATL technológia is kitett magáért, a mélyhangok esetében természetesen kiváló, azonban igen érdekes produkciót hallhatunk. Mennyisége mindenhol éppen megfelelő, ugyanakkor megjelentek eddig kevéssé ismert - hallott - frekvenciák is, amik még teljesebbé tették az élményt, valamint beköltözött a hangba egyfajta puha lebegés, amit más technológiára épülő hangsugárzóktól nem hallottunk. Egy szemernyi túlzás nélkül, de mindig nagyon pontosan és megfogottan jelentek meg a basszusok, épp olyan mértékben, ami egyensúlyt tartott az egyes frekvencia-tartományok között.

Mike Oldfield-re váltottunk, ahol igen meglepett minket a megszólalás természetessége, dinamikus, az akusztikus nüánszokat pontosan, precízen és mégis muzikálisan megjelenítő hangja. A dinamika már csak a felvételből adódóan is szélesedett, a PMC-k kezdték megmutatni valódi énjüket, de nekünk természetesen semmi sem elég, így DSD formátumra váltottunk és vártuk a csodát.

Ami bizony meg is érkezett: az eddigi PCM anyagokhoz képest gyakorlatilag dimenzióugrást tapasztaltunk. (Itt jegyezzük meg, hogy ez csak részben fakad a formátum tulajdonságaiból, fontos, hogy felvételeink igen kiváló, eredetileg analóg rögzítéssel, a világ vezető stúdióiban és hangmérnökei által készültek, ez pedig nagy szerepet játszik a végső megszólalás minőségét tekintve.)

A Vivaldi szvit során újabb és újabb mélységeket tapasztaltunk, szinte láttuk magunk előtt a zenészeket, ahogy a vonó a húrokhoz ér és néhány apró, semmivel össze nem téveszthető zajt generál, olyan folyékony megszólalás mellett, amilyet tényleg ritkán hallani. A hangerő-növekedések - azaz a nagyzenekar dinamikája - egészen másképp jelent meg az alacsonyabb kategóriákban megszokotthoz képest: itt lelki szemeink előtt láttuk növekedni a zenekart, ahogy a hangerő emelkedett és egyre több zenész szállt be a megfelelő szólammal. A zene egyre nagyobb és tartalmasabb lett, de nem azt érzékeltük, hogy hangosodna, sokkal inkább egyfajta - jó értelemben vett - terebélyesedést figyeltünk meg, ami által a zene kilépett hangsugárzóink közül, sőt, még a szoba falán is messze túlszárnyalt. A crescendók megrengették alattunk a fotelt, pedig még mindig inkább a méreteket éreztük növekedni, nem a hangerőt. A Fact.8 ilyen remek illúzióval szolgál, ha megfelelő minőségű "nyersanyaggal" tápláljuk. Éppen ezért mindkét művet végig hallgattuk, valamint további hasonló hanganyagok beszerzését irányoztuk elő magunknak.

Jean Michel Jarre lemeze teljesen más dimenzió volt, ami természetes, hiszen klasszikus helyett immár elektronikus zenét hallgattunk. A tér viszont itt növekedett meg legjobban és a basszusok is itt teljesedtek ki leginkább. A természetesség itt is magával ragadt minket: még az elektronikus zene és a különféle űrbéli effektek megszólalásán sem érződtek digitális felhangok, minden él megfelelően kerek, nem szúrt ki semmi a megszólaló anyagból, minden a helyén volt. Megint csak érdekes jelenségre lettünk figyelmesek, mivel a magastartomány mintha maga is "saját" térmélységet kapott volna: az egyes magashangokat megjelenítő effektek esetében azt érzékeltük, hogy ezek nem csak bal-jobb, hanem közelebb-távolabb irányban is megmozdultak a hangképben.

Utoljára, szinte már csak illemből tettük fel egyik kedvenc jazzlemezünket, Shota Oshabe - Happy Coat címűt. Itt természetesen a jelenlétérzetre voltunk kíváncsiak és a Fact.8 nem is teketóriázott: nagyjából kettő másodperc alatt varázsolt jazzklubot nappalinkból, ahol szinte tapinthatónak éreztük a hangszerek és a zenészek jelenlétét. A felvétel minden apró részlete megjelent, hallottuk a bőgős halk lélegzetvételét a szóló alatt, nem is lehetett volna élőbb a megszólalás.

A meghallgatást így különösen elégedetten zártuk, sőt, további kedvenceinket is elkezdtük hallgatni, csak saját magunk szórakoztatására.

Összegzés

A PMC Fact.8 egy igen komoly minőséget képviselő high end hangfal, ennek megfelelő árral párosítva. Ahogy már jeleztük is, az alapvetések ezen a szinten kötelezően rendben kell, hogy legyenek, és maximálisan rendben is vannak, ugyanakkor a további tulajdonságok azok, amik kiemelik a Fact.8-at versenytársai közül. Ennek egyik alapja az ATL technológia használata, ami sajátos, és nagyon szerethető karaktert ad a mélytartománynak, illetve egyfajta "lebegést" jelenít meg, ami gyönyörűen támasztja alá a zene további frekvencia-tartományait. Természetesen, ahogy azt már jeleztük, nem tudtunk fogást találni a Fact.8 megszólalásán: sehol nem túlzó, nem tolakodó, de nem is szőrszálhasogató vagy túlzóan analitikus. És ami talán a legfontosabb, mindenekfelett zenei, folyékony, részletgazdag megszólalásával minden zenerajongó szívét megdobogtathatja. Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy egy ilyen kategóriájú - a cikk írásakor körülbelül 3,5 millió forintos - eszközt megfelelően ki kell szolgálni: ha a Fact.8 által kínált teljes élményt szeretnénk saját szobánkban tudni, akkor bizony arra kell készülnünk, hogy minden egyes további komponensnek is ebből a kategóriából kell kikerülnie. Így gyorsan eljutunk a 10 millió feletti rendszerköltséghez - de valamit valamiért, sajnos nincs kivétel. Remek teljesítménye okán a PMC Fact.8 kiérdemelte a Kiváló Termék kitüntetést, melyet örömmel adunk neki!

1 2

Következő oldal >