Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Pioneer XW-SMA4 Airplay vezeték nélküli hangrendszer teszt
2013. november 7., csütörtök, 06:05
Pioneer SMA4 Airplay hangrendszer hangfal Airplay hangfal Pioneer hangfal Pioneer hangrendszer hangrendszer teszt
Ma csak egy kategória van ami fejhallgatókhoz hasonló népszerőségnek örvend, ez pedig a vezeték nélküli hangrendszereké. A hatalmas kínálatban pedig bőven akad egyszerű, drága és néhány nagy tudású és józanul árazott is. Tesztalanyunk az utóbbiak közé tartozik, hiszen szinte minden van benne ami kell!
A Pioneer XW-SMA4 egy három tagú, vezeték nélküli hangrendszer család legnagyobb típusa. A sorozat kisebb darabjai, az SMA3 és SMA1 formailag és funkciókban is nagyon hasonlóak hozzá, de hangszórókészletben szerényebben felszereltek. Mindegyik modell rendelkezik egy pár 26 mm-es magas és egy pár 77 mm-es mély-közép sugárzóval. Amiben az SMA4 igazán kitűnik, a pluszban beépített, 100 mm-es mélysugárzó. Igaz, ettől mindjárt kicsit nagyobbra is hízott a testvéreinél. Ráadásul ez a modell csak hálózatról üzemeltethető, míg a kisebb változatok közül az SMA3-ba sikerült becsempészni egy Li-Ion akkumulátort Ez a középső modell ezen kívülmég időjárásállóságával is kitűnik a csapatból. Így a kínálatban találunk kicsi (SMA1), útravaló (SMA3) és erős (SMA4) darabot.
Tesztalanyunk a vezeték nélküli hangrendszerek, ma már elképesztően nagy piacán, a jobban felszereltek közé tartozik. Van benne WiFi, LAN, USB, Spotitfy, analóg bemenet, AirPlay és DLNA kompatibilitás is. Egyedül a Bluetooth az ami kimaradt, amit talán fájlalhatunk. Így is nehéz lenne felsorolni, hányféle forrással kompatibilis, mi is csak néhányat említenénk meg a hosszú listáról. Természetesen első helyen vannak az Apple termékei, mint az iPhone, iPod, iPad, amik AirPlay képesek. Az Android alapú telefonok és tabletek felhasználói sem maradtak ki. Számukra a Pioneer külön alkalmazást kínál a készülék kezelésére. Az analóg bemenet révén használhatjuk számítógép, vagy egyéb készülékek, akár tévé hangszórójaként is.
A készülék küllemének tervezésekor nem vállaltak felesleges kockázatot a dizájnerek. Az előlapot a hangszórók rostélya uralja. Ez alatt pedig egy vékony felületen találunk három visszajelző fényt és négy érintő gombot. A hátlapon USB, LAN, tápegység és analóg bemenet sorakoznak, valamint a WiFi antennája.
A gombok a jobboldalon sorakoznak, a visszajelző fények pedig a baloldalon. Ez nagyon mutatós, de nem praktikus, mivel az ember ösztönösen a fénylő, gombnak tűnő valami felé nyúlna. A mellékelt távirányító pici és egyszerű. A gombok talán lehetnének magasabban is, egy centivel, hogy kényelmesebb legyen. Mégis, a kis fekete téglácska jól használható. Pár nap használat után pedig, már a kritizált elrendezés sem zavaró.
Persze a készülék használható okostelefonról vagy táblagépről is. AirPlay kompatibilis, amit talán felesleges is lenne bemutatni. A készülékhez letölthető Android alkalmazásról viszont szólni kell! Jó lenne optimistán közelíteni a dologhoz és azt mondani, hogy ez is olyan, mint nagy japán és koreai gyártók alkalmazásának többsége. Vagyis, hogy nem olyan intuitív és szerethető, mint egy jobbfajta ingyenes alkalmazás. Az igazság azonban az, hogy ezen a téren a Pioneernak nem sikerült, az amúgy igen alacsonyan lévő lécet sem megugrania. A Google Play rendszerében olvasható értékelések többsége súlyos kritikákat fogalmaz meg, ám a probléma mélységéről a legtöbbet mégis a frissítések leírása árul el, ami így szól: "bug fix" Nem leplezhetjük, hogy a nemtörődömségnek ez már egy szinte sértő szintje. Különösen egy olyan készülék esetében, amiből hiányzik a Bluetooth, az Android-os készülékek által jellemzően használt vezeték nélküli hangátviteli megoldás. Szerencsére van menekülési útvonal az Androidos tábor számára! Ez pedig a DLNA, amin keresztül távolról vehetjük rá a készüléket az általunk kiválasztott dalok megszólaltatására.
A fentiektől eltekintve, a beüzemelés egyszerűsége elfogadható, bár kicsit gépies. Jó esetben a routerünk rendelkezik WPS funkcióval, ami leegyszerűsíti a WiFi beállítását. Ha ez nincsen és mégis vezeték nélküli hálózattal szeretnénk használni a készüléket, akkor azt közvetlenül kell a számítógépünkkel összekössük, egy UTP (LAN) kábel segítségével. Az ehhez szükséges útmutatót persze megtaláljuk a készülék leírásában. Valamint a készülék ott is használható, ahol nincsen kiépített LAN vagy WiFi hálózat. Akár közvetlen WiFi csatalakozással, akár az analóg bemeneten keresztül.
Megszólalt!
A teszt első szakaszában analóg bemenetről szólaltattuk meg a készüléket. Forrásként a Cambridge Audio DAC Magic Plus-t használva.
Az SMA4-nek már első megszólalása meggyőző volt, bár nem tökéletes. No de ennyi pénzért, ennyi szolgáltatás mellett, nem várhatjuk el, hogy leváltsa a klasszikus hifit. A Queen - Another One Bites the Dust egy cseppet fojtott volt. A dinamika átszűrődik a rendszeren, de a magashangok nem igazán felelnek meg minden elvárásnak. Hasonló a helyzet Sade - Smooth Operator-e című dalával is. Hiányzik egy kis fény, egy adag ragyogás az énekesnő hangjából. A Pink Floyd - High Hopes-hoz érve, a kis Pioneer ügyesen kezeli a mélyeket, ami persze a külön mélysugárzónak köszönhető. Igaz, nem éri utol a NAD VISO 1 hangját, de ha a készülék árát is megnézem, akkor nagyon is komoly oka van a Pioneernak a büszkeségre. (majdnem a fele) Nincs hiány mélyekből, és azokat józan módon kezeli. Ez az ügyeskedés addig terjed, hogy még Trentemoller - Vamp-ja is élvezetesen szólal meg. Igaz, a mélyek határozottsága felpuhul, megszelídül.
Kicsit eltávolodva az elektronikus hangszerektől, Antonio Forcione néhány felvétele jött. A gitárok egy kicsit megtáncoltatják a dobozt. Bár jól összeszereltnek tűnik, ezúttal egy kicsit műanyag dobozos lett a hang.
Mozart és Vivaldi művekkel kóstolgatva viszont kiderül, hogy van a rendszerben magashang, még ha nem is olyan finoman kidolgozott, mint egy klasszikus hifi készülékében. Amy Winehouse hangja is tisztességgel átjön. Nem érezni benne zavaró elváltozásokat. A zene egésze is élvezetes marad, persze Amy lemezei nem éppen audiofil igények szerint lettek keverve.
Analóg forrásról a hang általában jó volt. A tesztben felmerült hangbéli jellegzetességek távol állnak a forrásként használt Cambridge Audio DAC Magic Plus karakterétől, így azokat a Pioneer sajátosságainak tekintjük. Különös tekintettel a középtartományban felmerült alkalmi fojtottságra és arra, hogy nagyobb hangerőkön a közép- és magastartomány is veszít részletességéből, természetességéből. Persze ilyenkor nézzünk csak az árcédulára! Igazából nincsen okunk sok panaszra. Sőt!
Az analóg után egy hosszú digitális teszt jött, amiben a készüléket többféleképpen is tápláltuk digitális hangforrásokkal. Mivel a legtöbb esetben a rendszer karaktere nem változott meg drámai mértékben, a teszt második felében inkább arra kerestük a választ, hogy mennyiben más a streamelt hang, mint az analóg bemeneten érkező?
Végigböngészve a korábban is meghallgatott felvételeket, oda-vissza váltogatva a forrást, egy egészen csepp nyitottság, egy csipetnyivel jobb középtartomány került elő. A magasak terén nem igazán érződött változás.
Ítélet?
Könnyű, vagy ha úgy tetszik, zúzósabb zenékre remekül használható, klasszikus műfajokra vagy jazzre érdemes egy kicsivel többet elkölteni. Tény, hogy az SMA4-nek megvan a kellő mennyiségű magasa is, de ezek néha háttérbe szorulnak a középtartomány mögött. Ám néha még aközéptől is elvárnánk egy gyűszűnyivel több jelenlétet, ha egy hagyományos hifivel állnánk szemben.
Ha csak a szolgáltatásokat vagy a hangot néznénk, egészen jó lenne az ár/érték aránya a készüléknek. A hangig viszont el is kell jussunk. Ha pedig Android telefonról szeretnénk használni, akkor ez bizony igen körülményes feladat lesz! Szeretnénk azt mondani, hogy a Pioneer Controlapp csak egy, a középszerű alkalmazások tömegében, de az igazság az, hogy ebben a gyártó sajnos az amúgy sem éppen zseniális mezőnynek is alatta marad.
Ajánlani leginkább az Apple termékeit használóknak tudjuk, egészen addig, míg egy sokkal jobb Androidos alkalmazás meg nem jelenik.
