Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Monitor Audio Silver 50 8G állványos hangfal teszt
2026. augusztus 25., kedd, 17:05
Monitor Audio audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Monitor Audio hangfal Monitor Audio hangfal teszt
Alig hisszük el, hogy már közel 5 év telt el a legutóbbi Monitor Audio Silver sorozat tagjainak bemutatása óta, mert előadásuk még mindig a fülünkben él. Jól sikerült kis széria volt, ami az elődjéhez képest külső terén nem igazán változott, azonban belül számos újítást vetettek be. Most megérkeztek hozzánk a Silver 8G tagjai, amelyeken egyből felismerhetők a cég és széria stílusjegyei, és a módosítások ismét a bevált összetevőket érintik elsősorban. Jöjjön elsőnek a Monitor Audio Silver 50 8G, ami a legkisebb a csapatban!
A Monitor Audio Silver 50 8G megőrizte, majd finomította elődje értékeit
A Monitor Audio Silver sorozata tehát elérkezett nyolcadik generációjához, ami egyértelműen azt jelenti, hogy egy régmúltú és sikeres középkategóriás családról van szó. A család szót ebben az esetben tényleg névlegesen kell érteni, hiszen kínálnak 2-2 állványos és álló hangdobozt, center- és Atmos sugárzót, falra szerelhető változatot is nyújtanak, egyedül mélyládát kell keresnünk hozzájuk, ha házimoziban gondolkozunk, ami jelen esetben kimaradt. A britek ezen a téren a Vestra modelleket ajánlják, ami háromtagú, karakterben passzol hozzájuk, különböző méretük és teljesítményük révén pedig elvárásaink alapján választhatunk közülük. Meg is fogjuk ezt tenni idővel, de most maradjunk a hagyományos felállásban a legkisebb, Silver 50 8G állványos hangfal segítségével, ami átlagos méretű, így elsősorban kisebb szobákban fogja megállni a helyét.
Magasfényű fekete, szatén fehér vagy európai, mesterséges dió furnérozásban választható, tehát a natúr változat ezúttal kimaradt. Egymással párhuzamos oldalakkal, MDF-ből készült falakkal, és lekerekítésektől mentesen vár minket a Monitor Audio, hiszen az utóbbit csak a mágnesesen rögzíthető védőszövet alján alkalmazták.
Alatta 152 mm-es C-CAM membrános mélyközép hangszóró van, immár RST III technológiával ellátva, aminek mint korábban is, most is jellegzetes mintája van, elsősorban a hang tisztaságáért felel, és a Monitor Audio Gold 6G széria inspirálta. Érdemes megjegyezni, hiszen elég feltűnő változtatás, hogy a membránok színe a hangfaléhoz idomul, így a fehér kivitelhez világosat készítettek, a feketéhez és dióhoz pedig sötétet, így emelve a harmónia szintjén.
Felette 25 mm-es C-CAM Gold dóm magassugárzó van, ami a jellegzetes arany színben kukucskál az őt védő rács mögül, ami egységes szórású, második generációs hullámvezetővel van körülölelve. Persze maga a magassugárzó és a geometriája sem úszta meg a fejlesztést, így a gyártó állítása szerint minden téren jobban teljesít, mint az elődje.
Természetesen a keresztváltót is frissítették, mégpedig abba az irányba, hogy a segítségével koherensebb, tisztább, természetesebb megszólalást kapjunk a Silver 50 8G-től, ráadásul a bikábelezésről (vagy dupla erősítésről) sem kell lemondanunk, hiszen az ezekhez szükséges bemenetek hátul, a Monitor Audio-tól megszokott igényességben és elrendezésben megtalálhatók. Nem elhanyagolható itt sem, hogy a hangszórókat hátulról rögzítették egy hosszú csavarral, ami szintén a gyártó egyik jellegzetessége, és merevítést, valamint csillapítóanyagot is használtak, amelyek együttesen teszik ki a darabonkénti 9 kg-os súlyt, ami a maximum átlagosnak nevezhető méretű hangdoboztól elsőre egészen meglepő.
Nem ejtettünk még szót a kétutas doboz basszreflex rendszeréről, ahol mindent, így a kimeneti nyílást is jelentősen áttervezték. A Monitor Audio úgy fogalmaz, hogy a baglyok egymásba kapaszkodó tollai ihlették a mintázatát, ami alapvetően szépen, költőinek hangzik, amúgy mutatós is, és a reményeink szerint még működni is fog a hosszú cső végén. Nem is volt hátra más, mint a meghallgatása a vadiúj versenyzőnek az Extreme Audio bemutatótermében AudioQuest kábelek és AVM CS 30.3 hálózati sztereó erősítő társaságában.
Kis szoba magabiztos szereplője
Miles Davis - My Funny Valentine dalával kezdtünk, ami azért erős nyitás egy ilyen, vagy akár jóval magasabb árfekvésű hangfalnak is. A Monitor Audio Silver 50 8G elég jól idomult hozzá, a színpad közepére helyezte a főszereplőt, és ahogyan ennél a dalnál illik, a hangulaton volt az igazi hangsúly. A középszekció telten, erőteljesen formálta a dalt, a határozottsága is bőven elegendő volt a nívós motívumok ábrázolásához, ráadásul a hangszerek térbeli elhelyezését is konkrétan meg tudta oldani. Volt egy bizonyos teltsége, monogám jellege az előadásnak, amiben fontos szerepe lehetett annak, hogy relatív kevés zenészre kellett odafigyelnie a hangfalnak, továbbá a hangulat megfelelő megalkotására.
Clapton és B.B. King közös albumánál nagyon kereken megmutatta a teljesen különválasztott éneket, az eddigieknél nagyobb színpadot teremtett, a tér érezhetően megnőtt őket hallgatva. Clapton közelebb volt a mikrofonhoz, mint a társa, és egy kis fedettséget is lehetett tapasztalni, viszont mindketten végig érthetőek és élvezhetőek maradtak. A zene egész jellegének volt egy klasszikus húzása, ami elengedhetetlen ennél a műfajnál, itt is a középszekció dominált, ami egyébként jót tett a dalnak, és egyedül egy kis plusz pontosság, kimértség volt az, amit hiányérzetként felróhattunk az egyébként kerek, arányos előadásnak, amiben markáns és határozott jegyek bőven akadtak.
Art Pepper klasszikushoz nyúlt a Nature Boy által, és a kategóriáján belül kiemelkedő nagybőgőt, nagyívű dallamot, és továbbra is domináns középtartományt prezentált a Silver 50 8G. Tulajdonképpen nem bízott semmit a véletlenre, itt is előnyt kovácsolt abból, hogy kevés hangszert kellett megmutatnia, amitől bátrabb, és magabiztosabb is lett. A keserédes dallamok jól álltak a doboznak, amit kis szobában teljesértékűen tudott megmutatni, az apróbb hibáit szépen sikerült elbújtatnia, pontosabban mi feledkeztünk meg azokról idővel. A magassugárzó érezhető volt ugyan, de továbbra sem ő vitte a prímet, inkább átengedte azt a másik hangszórónak, és valljuk be, az összkép így sokkal természetesebb és hozzánk közelibb lett.
Rolf Lislevand dalánál egyből szembetűnt az aprólékos hangszerelés, a virtuozitás lekövetése, továbbá meglepően gyors, ugyanakkor nyugodt, kimért is maradt a hangfal végig. Ennél a műfajnál nagyon fontos, hogy a szépérzékünket kiéljük, és a kategóriájában a Monitor Audio tisztességesen helyt is állt. Használhatnánk itt is a zártság jelzőt, ami nem lenne tökéletesen megfelelő, hiszen nagyon is nyitott volt ehhez a jellegű zenéhez, inkább a megfelelő monogámiát nyújtotta nekünk. Azt lehetett érezni, hogy nagyobb méretű vagy kaliberű doboz dukál igazán ilyen mélységű gondolatok méltó ábrázolásához, de azt túlzás lenne állítani, hogy elvérzett volna. Kihozta magából a maximumot, így élvezetet nyújtva nekünk, de a valódi értékek feltárása nem valósult meg maximálisan, ami nem a hangdoboz hibája.
A Yello - Rush for Joe-ját hallgatva nyílt ki a legjobban talán a hangfal, a sztereó kép egy kicsit, de tényleg ízlésesen volt túldimenzionált, tehát a Silver 50 8G azért a klasszikus megközelítést preferálta, viszont mai köntösben. Szépen lüktetett, volt mélysége a színpadnak, rétegei, hullámzása és hangulata a zenének, továbbá megfelelő impulzusa. A Yello mindig is híres volt arról, hogy a melódiát ügyesen keverte az megfelelő effektek és díszítések számával, ami itt is megtörtént, és ez a hangfalnak tetszett. Stílusosan, egyértelműen a zene hangulata felé terelt, amibe passzoltak a hirtelen megjelenő, majd leváló hangok, viszont azok maximum feldobták a dalt, de nem terelték el a figyelmünket a zene egészéről.
Összegzés, végszó
A Monitor Audio finoman nyúlt a Silver sorozatához, viszont a változtatások egyértelműen érezhetővé, hallhatóvá váltak. A Silver 50 8G átlagos méretű állványos hangdoboz, amit egyértelműen kisebb szobába szántak, és ez így is van rendjén. Mindhárom színvariánsban jól mutat, az arányok is rendben vannak, a kivitelezést sem illetheti negatív jelző, tehát külsőleg nem köthetünk bele. Az előadásában a telt megközelítést választotta, enyhén izgágává is tudott válni, ami nem meglepő, és lényegében a kisebb dobozok privilégiuma is ebben a kategóriában. Egységes volt a hangképe, amiben ugyan találtunk némi fátylat, enyhe homályosságot, és elsősorban a mélyközép hangszóró tudott kibontakozni, a magassugárzó inkább finoman megbújt mögöttük, de azért mindvégig jelen volt. Találtunk hiányosságokat, de azokat képes volt szépen elrejteni, vagy csak egyszerűen mi engedtük el azokat idővel, mert ezekkel együtt is egyszerűen jó volt hallgatni. Nem lett a kategóriájának osztályelsője nálunk, de egy magabiztos, határozott szereplője egyértelműen, így ajánlatos meghallgatni annak, aki kicsi szobájába keres valami jót és értékállót.
