Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Monitor Audio Bronze 500 álló hangfal teszt
2021. április 8., csütörtök, 11:30
Monitor Audio audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Monitor Audio hangfal Monitor Audio hangfal teszt
A Monitor Audio Bronze 6G szériájával eddig szerencsések voltunk, hiszen az egy dolog, hogy kipróbálhattuk őket, de a tetszésünket is elnyerték. Folytassuk a sort most a legnagyobb modellel, ami még mindig vállalható méretekkel és árcédulával rendelkezik.
Az adottságai révén már lehetnek elvárásaink, de annál sokkal többet kapunk
A Monitor Audio Bronze 500 6G egy olyan álló hangfal, ami már első ránézésre is bőven megéri az érte elkért 350 ezer forintot, de természetesen a külső, legyen bármilyen magával ragadó is, belső értékek nélkül nem ér semmit, maximum a modellvilágban. A Bronze 500 viszont nem ezt a pályát választotta, mindenekelőtt minőségi zenét akar nyújtani közepes és nagyobb nappalikba. Persze a külseje adott lenne a kifutóra is, hiszen szeretjük a szép dolgokat, és ez a hangfal annak mondható, főleg akkor, ha a választható fekete, dió, szürke és fehér színek közül az utóbbi kettő közül választunk, ami slankít kicsit zömök alakján. Nem hivalkodik, inkább finoman érezteti a jelenlétét, de a sötétebb színek azért képeznek némi dominanciát. Abszolút feleségbarát, még egy termetesebb kaspó is elférne rajta, de ennek mellőzése szerintünk megér egy ajtócsapkodást.
Az MDF-ből készült doboz nem hatalmas, alig egy méteres a magassága, a tömege sincs darabonként 20 kg, mégis erőt sugároz. Köszönhető ez elsősorban a két darab mélyközép hangszórónak, melyek mérete 200 mm, ami bizony nem kevés. A C-CAM elnevezésű és DCM technológiával felvértezett membránok mélyebb, testesebb hangot ígérnek.
Társuk a felettük elhelyezkedő szintén C-CAM, arany dómsugárzó, aminek mérete 25 mm, előtte pedig a Silver sorozatból már megismert hatszögletű rács van, ami védi, de nem gátolja a magassugárzó munkáját, és diszperziós hullámvezetőt is alkalmaztak, ami egy új megoldás, és az élethű hangképzéshez járul hozzá.
A három hangszórót mágnesesen illeszthető védőselyem takarja, ami a frontoldal többi részét csupaszon hagyja, a sarkai pedig divatosan le vannak kerekítve. Belül ezüstözött, oxigénmentes réz kábelezést használtak, hátul pedig minőségi aljzatokat, amelyek a dupla kábelezést is lehetővé teszik.
A levegő munkáját elég szűk, de finoman lekerekített reflexnyílás segíti a magassugárzó mögött, a csöve hosszúnak tűnik, a doboz elhelyezésével tehát valószínű finoman kell bánnunk, mert ha a 200 mm-es hangszórók még innen is kapnak támogatást, könnyen leeshet a vakolat. A Bronze 500 stabilitását a Bronze 200-on már megismert, csavarokkal ellátott talp segíti, a hangolás lehetőségét pedig egy-egy szivacs is támogatja. A két és félutas konstrukció specifikációi könnyű kezelhetőséget ígérnek, hiszen az érzékenysége 90 dB, ajánlott erősítő teljesítménynek elég lehet 60 W is, a névleges impedancia pedig 8 Ohm.
Annak az esete áll fent, amikor az alany szórakozik velünk
A Monitor Audio Bronze 500 a bejáratást megelőzően enyhén nyers, bár már így is bőven a hallgatható kategóriába esik. Az erejét rögtön beüzemelést követően fitogtatja, de ilyen hangszóró méretekből ez nem igazán okozott meglepetést. A mélyhangok tehát már az elején rendben voltak, de természetesen az idő teltével még sokat finomodtak, a pontosságuk stabilizálódott, az erejük pedig nőtt. A gyártó által minimumként ajánlott 60 wattos teljesítmény itt tényleg elég ahhoz, hogy a hangsugárzó kifussa magát, de az senkit ne tántorítson el, ha esetleg nagyobb vad lakik az otthonában, mert meghálálja ezt a fajta társaságot. A mi jól bevált Parasound elő-végfokunkkal is roppant jól érezte magát, az elektronikák pedig szintén örültek annak, hogy nem kell a komfortzónájukból kimozdulni ahhoz, hogy életet leheljenek a hangdobozokba. Szobahangerőn olyan lazán, de stabilan és határozottan működtek együtt, ami nem minden esetben mondható el, tulajdonképpen jutalomjáték volt nekik ez a párosítás.
Rockkal kezdtük a meghallgatást, és bizony a megszokottal ellentétben most nem jobb irányba tekertük a hangerő potmétert, hanem kicsit lejjebb, mert a Bronze 500 már tényleg kis hajtásnál is megmutatta a foga fehérjét. Mark Knopfler gitárja ugyan még elég grízesek voltak, de a ritmusszekció és az énekhang is hozta azt, amit ettől a kategóriától elvártunk. Sajnos találkoztunk már hasonló adottságú hangdobozokkal, amelyeknek ugyan nagy volt a hangnyomása, de a megfelelő belső csillapítás hiányában összezavarodtak, nem viselték jól a hajtást, halkan pedig erőtlenek maradtak. Ez a modell a tömegéből kiindulva szintén nincs telepakolva merevítéssel és szivaccsal vagy vattával, mégsem gyűlik meg a baja a zenével semmilyen kivezérlési szinten. Inkább mi hátrálunk egy picit, amikor tapasztaljuk, hogy nem akar kifogyni a szuflából. Hatalmas tüdeje van, az pedig tiszta levegőt tartalmaz, és bizony ki is ereszti, ez nem vitás.
Szolidabb jazzrockkal folytattuk a Toto nyolcvanas évekbeli érájából, ahol a játékosok virtuózok és melodikusak voltak, de a hangsugárzó nem ellenkezett. Hangulatot teremtett, játszott nekünk, pontosan, energikusan és tisztán. Igen, pár órányi járatás után a tartományok szépen különváltak, és bár a basszus továbbra is domináns maradt, a középhangok kisimultak, a magassugárzó pedig egyszerűen csak beállt a sorba. Ebben az árfekvésben néha lehet tapasztalni, hogy a magastartomány enyhén fémes vagy csillogó, de a Monitor Audio arany dómja egyszerűen természetes és csapatjátékos, tehát soha rosszabbat.
Elektronikus zenén persze megcsillogtatta a tudását, de sem a Yello - Flag albumával, sem Bobby Orlando lemezein nem akart minket elvinni sem a diszkógömbök, sem a csillagok közé, a mélyhangok viszont nagyon erőteljesen tereltek minket a pince irányába. Mostanában divatos, hogy kisebb méretű membránokból sajtolnak ki jókora basszust, amivel tulajdonképpen nincs baj, és el kell ismernünk, hogy működik, a 200 mm-es hangszórókat viszont nem lehet helyettesíteni semmivel. Nagyon el kell gondolkodnunk azon, hogy hasonló árfekvésben és minőségben melyik más gyártó merészkedik használni, pontosabban nyújtani ezt a méretet, de második nekifutásra sem nagyon jut az eszünkbe semmi.
Világzenével folytattuk a sort Peter Gabriel - So albumának segítségével, aminek a hallgatása során azon már nem lepődtünk meg, hogy a dob mélyen a gyomrunkba vágott. Viszont a pánsíp is megfelelően kellemesen muzsikált, nem hagyta magát elnyomni. A kíséret stabilan helyt állt, andalítóan ölelte körül a közben bekapcsolódó klarinétot. Nem állítjuk azt, hogy audiofil szintű előadást kaptunk, de ebben a kategóriában bőven helytállt ezen a műfajon is. Az, hogy alacsony hangerőn is nagyon erőteljesen szólalt meg ebben az esetben nagy előnyévé vált, nem kellett hozzá szufla, hogy bevonjon a zene belsejébe, ráadásul így este is élvezethez juthatunk a szomszédok zavarása nélkül.
A szimfonikus zenekar teljes életnagyságú megjelenítése szintén nem volt kérdés a Bronze 500 számára, a ráadásul az üstdob rajongók is elégedetten mosolyoghatnak. A hangorkán szerencsére a finomságokról sem feledkezett meg, de azt azért illik megjegyeznünk, hogy némi levegőt még el tudtunk volna viselni a hangjegyek között például a Pillangókisasszony alatt. Ne illetődjünk meg, hiszen ő sem fog, bátran hallgassuk rajta kedvenc áriánkat is, mert az énekhang bizony be fogja tölteni a szobát, sok esetben még több térért is esedezik, mert a miénket lazán megtöltötte.
A kevesebb talán több lett volna?
Talán, de nem biztos. Amennyiben a tervezők megelégednek 180 mm-es mélyközép sugárzókkal, vagy az egyik 20 centis helyett egy 13-15 cm-es, dedikált középsugárzót alkalmaznak, univerzálisabb hangsugárzót kaphattunk volna, így elég nagy a szakadék a Bronze 200 és Bronze 500 modell között. Kimeríthetetlen erőtartalékokkal rendelkezik, igazán nem is tudtuk azt meg, hogy milyen az, amikor rendesen odapakolunk neki, mert a mi tűréshatárunkat feszegette. Annak, aki nagyméretű, tehát legalább 25, de inkább 30-35 m2-es nappalival rendelkezik, és vett korábban egy Triangle Borea BR09-et van egy rossz hírünk - a Monitor Audio Bronze 500 sokkal jobb, és még olcsóbb is. A Jamo Concert C 97 II hasonló kvalitásokkal rendelkezik, valamivel olcsóbban, de eltérő a karaktere, és dizájn téren is más utakon jár. A Bronze 500 univerzális darab, relatív könnyű súlya ellenére korántsem kispályás, nagyon definiált, pontos, kategóriájában egy kiváló produktum. Házimozi frontsugárzójaként pedig már el sem merjük képzelni, hogyan szólhat.
