M&K Sound V15+ aktív mélyláda teszt

2022. november 20., vasárnap, 23:55

MK Sound Miller Kreisel audio házimozi hangfal mélyláda szubláda subwoofer aktív mélyláda házimozi mélyláda MK mélyláda MK subwoofer hangfal teszt mélyláda teszt aktív mélyláda teszt MK mélyláda teszt MK Sound mélyláda MK Sound subwoofer

Lassan többféle mélyládát lehet kapni, mint házimozi erősítőt. A választék hatalmas, amiből nagyon nehéz kitűnni. A Miller & Kreisel cég gyártmányainak ez sikerülni szokott, amire nagyszerű példa két új sorozatuk az X+ és a V+, melyek közül az utóbbi legnagyobbjával, a 38 centis hangszóróval rendelkező V15+ típusúval ismerkedtünk meg közelről.

Nem árulunk el újdonságot annak a ténynek a közlésével, hogy a Miller & Kreisel cég találta fel az aktív szubbasszus sugárzót. Ezt bizonyára tudják a Kedves Olvasók, ha máshonnan nem, egy korábbi híranyagunkból. Hagyományaikat ápolva folyamatosan készítenek úgynevezett szub-szat rendszereket, amelyek 5, 7 vagy még több szatellit hangdobozból és egy mélyládából állnak. Ezeknek meglehetősen nagy a népszerűsége, főként olyanok keresik, akik valamilyen okból kifolyólag nem akarnak nagyméretű hangdobozokat elhelyezni, kerülgetni a lakásukban. Ha ezekről bárki azt feltételezi, hogy erősen kompromisszumosak, akkor messze áll a valóságtól. Ennek bizonyítéka olvasható egy teszt cikkünkben is.

Mai tesztalanyunk nem komplett rendszer, csupán egyetlen szubláda az M&K Sound legújabb szériájából, ami természetesen alkalmazható szub-szat felállásban is, de nem az a legfőbb felhasználási területe. Vajon mi? Nem nehéz kitalálni, de azért gyorsan eláruljuk a találós kérdés megfejtését: csúcskategóriás moziszobák, nappalik megtöltése pincemély szubbasszus löketekkel, a házimozi megszállottak legnagyobb örömére. Hoppá, ez így nem teljesen helytálló, mert a kipróbálás-tesztelés már a kezdetekkor meggyőzött minket arról, hogy ez a mélyláda remekül helytáll sztereó rendszerben is.

A gyártó honlapján a V15+ leírásában a "compact" jelző olvasható, ami talán kissé túlzás, bár a 15 colos hangszóróval egy bekezdésben említve elfogadható, ahhoz képest tényleg nem hatalmas. A szubláda méretei a következők: szélesség/magasság/mélység egyaránt 47 centiméter, ám hátrafelé 40 centisre keskenyedik. Ez a forma eszünkbe juttatta egyik régi kedvencünket, a Velodyne SPL 1200 Ultra nevezetű, kiváló képességű szubládát, szóval jó előjel.

A préselt papír membrános hangszóró kosara kívülről szemlélve fémlemeznek tűnik, a részlegessé redukált szétszerelés után sem lettünk okosabbak, csak a mágnessel néztünk farkasszemet. Ki kellett volna emelni a helyéről, de arra nem vállalkoztunk, tartva a doboz peremének esetleges sérülésétől, volt már rá példa. Aki még nem próbált ilyesmit, az el sem tudja képzelni, mennyire sok veszélyt hordoz magában egy efféle művelet. A hátsó panel könnyen megadta magát, néhány percnyi csavartekergetés után szemrevételezhettük a wattok forrását.

A hangszórót tápláló erősítő teljesítménye 500/1000 W, ami némi hümmögést váltott ki belőlünk. A hasonló kategóriás SVS SB-4000 adatlapján 1200/4000 W szerepel, az már valami. Nyilván nem efféle számadatok alapján ítélünk meg egy mélyládát, de na, csak befolyásolja valamennyire, nem is kevéssé, a potenciális vásárlót. Elöljáróban eláruljuk, soha, egyetlen pillanatig sem tűnt gyengének a V15+, igaz, 25 négyzetméteres szobában teszteltük és használtuk nagyjából két hónapig. Erre még visszatérünk, most a technikai részt analizáljuk.

A hátlapon négy darab, kiváló minőségű, csavaros rögzítésű, aranyozott RCA csatlakozó fogadja, illetve továbbítja másik mélyláda számára az elektromossággá alakított hangjeleket. Örömmel üdvözöltünk volna legalább egy XLR bemenetet, ami ebben az árkategóriában egyáltalán nem nagy elvárás, némely jóval olcsóbb konkurens szolgál ilyennel.

A doboztest felépítése, kivitele nem hagy kívánnivalót maga után, a belső merevítésekkel sem spóroltak, az egyik kettős szerepű, minden irányból megtámasztja a hatalmas mágnest, levéve ezzel a teher jelentős részét az előlapról.

A V15+ (és a V12+ is) applikációval távirányítható, aminek mindig nagyon örülünk. Jelen esetben sokkal többről van szó, mint hangerő szabályzásról, ugyanis az M&K App igencsak sok mindenre képes. Csak érintőlegesen írunk most erről, mert egy a szerkesztőségünk által készített kisfilmben mindent részletesen elmagyaráz a forgalmazó Home Movie tulajdonosa, Juhász Csaba.

Legfontosabbnak az automatikus és a manuális EQ-t tartjuk. Az, hogy mindkettő rendelkezésre áll, ritka, mint a fehér holló. Hogy miért nem elég az egyik vagy a másik, arra a meghallgatásról szóló fejezetben adunk magyarázatot. Szintén díjaztuk a lehetőséget a három pontban történő mérésre, pont ezt hiányoltuk a legutóbbi teszt során. Hozzátesszük: nem teljesen biztos, hogy a kettő vagy a három mérés garantáltan jobb végeredményt szül, mint az egy, ki kell próbálni! De ha csak egyetlen egyre van lehetőség...

Megelégedéssel nyugtáztuk az automata üzemmód készenlétbe vonulási idejének kiválaszthatóságát, ezt egészen biztosan sokan fogják díjazni. Valójában akkor szokott bosszankodást előidézni a korai kikapcsolás, amikor az ismételt feléledés kissé lomha és emiatt a nézők lemaradnak valamiről, ám ez tesztalanyunkra cseppet sem volt jellemző. Villámgyorsan és kísérő zaj, relé kattanás nélkül kelt életre; mintaszerű!

THX minősítésekkel büszkélkednek az új V+ mélyládák, illetve csak a két nagyobbik, a 15 colos az Ultra, a 12-es a Select követelményeit teljesíti. A 10 colos pusztán nagyon jó, akár szerepel az adatlapján a híres hárombetűs logó, akár nem.

A hangszóró védelmét ellátó, szövetborítású MDF keret mágnesek jóvoltából tapad az előlaphoz, így eltávolítása után semmi nem zavarja meg az összképet, nyugodtan gyönyörködhetünk a hatalmas membrán látványában. Amikor a helyén van, a felső élének kivágása szabadon hagyja a gyártó nevét, ami nem a langyos víz feltalálása, de vitathatatlanul jól néz ki.

Elismerést érdemlő figyelmesség a mellékelt pár kesztyű, amit a Miller & Kreisel illetékesei azért csomagoltattak a szubláda mellé, hogy könnyebb legyen annak mozgatása és ne hagyjunk rajta ujj- és tenyérlenyomatokat. Ez utóbbi funkciót képesek teljesíteni a kézre valók, ám cseppet sem tapadnak, így tulajdonképpen használhatatlanok, esetleg a következő operabálra kiegészítőként a frakkhoz, magunkkal vihetjük.

Gyakorlati tapasztalatok

A tesztkörnyezet kicsit változott a legutóbbi eset óta, Reavon UBR-X200 Blu-ray lejátszó küldte a Marantz processzornak a jeleket, amelyek onnan a megszokott Nordost és SVS szubkábelen haladtak tova.

Az automatikus ekvalizáció vagy kalibrálás igazán egyszerű művelet volt, pár érintést kellett eszközölni a telefon kijelzőjén, megszólaltak a teszthangok és néhány perc után kisimított frekvencia-görbét hallottunk. De csak 20 és 40 Hz között, mert a szoba akusztikájából fakadó, jókora 50 hertzes kiemeléssel a V15+ DSP-je nem tudott megbirkózni. Az sem lehetetlen, hogy a 800 eurós árcédulájú telefon mikrofonja volt a bűnös, de ez nem meglepő és végeredményben lényegtelen. Elővettük jól bevált hangnyomásmérőnket és az alkalmazás manuális, négysávos, parametrikus EQ-ját, amivel szépen tompára, lankásra püföltük azt a nyavalyás csúcsot. Tehát ezért szuper megoldás az automatikus és a manuális egyidejű megléte, amit korábban már említettünk. Kiváló, kiváló, kiváló! Na jó, mindehhez kellett egy jóféle mérőeszköz, ami esetleg helyettesíthető egy mobiltelefonhoz csatlakoztatható, kalibrált mikrofonnal, bár az ritka és nem olcsó mulatság. Pár sorral ezelőtt legalacsonyabb frekvenciának a 20 hertzet emlegettük, ám a V15+ ennél alacsonyabbra is merészkedett. 18-ig 5 dB-t esett a hangnyomása, onnan kezdett mélyrepülésbe. Ez ismét kiérdemli a kiváló jelzőt! Ha már a dicséreteknél tartunk, ide kívánkoznak az applikációval szerzett további pozitív tapasztalataink. A frekvencia-átvitel egyszeri, kezdeti kiegyengetésén kívül a mindennapos használat során is maximálisan elégedettek voltunk vele. Mivel a filmek hangsávjainak jelszintje eltérő, leginkább a szubbasszus szokott túlzó lenni, azt a telefonunk kijelzőjének simításával villámgyorsan tudtuk korrigálni, elviselhetővé tenni. Nem csak a Volume (hangerő) csökkentésével, hanem a Night mode (éjszakai mód) aktiválásával. A három hangkép - Normal, Music, Movie - közötti váltogatás inkább érdekes, mint feltétlenül szükséges, de ez is elnyerte tetszésünket. Miután mindezzel végeztünk, következett a szokásos, éles tesztelés. Elöljáróban kijelenthető, hogy kiválóan szerepelt az M&K Sound V15+! Egyértelmű birtoklási vágyat éreztünk, azt, hogy nem szeretnénk megválni ettől a szubládától! Megkaptunk tőle mindent, amit egy házimozi megszállott elvár, ráadásul nem csak sokcsatornás hangsávval rendelkező koncertfilmek, hanem sztereó zenék hallgatása során is egekbe emelte az élményfaktort. Ha nem az lett volna a megelőző tesztalanyunk, ami, akkor alighanem még több dicsérő jelzőt fogalmaznánk meg. A JL Audio Fathom f112v2 volfrám (a legnagyobb fajsúlyú fémek egyike, többek között speciális lövedékek hegyének kedvelt anyaga) kalapácsként sújtott le, míg a V15+ inkább kőtörő vaspörölyként. Lehet, hogy ez nem mindenki számára világos, ezért megpróbáljuk másképpen is megfogalmazni. Az egyik sebészi pontossággal csap le egy kis pontra, mint a gyengített urán tartalmú páncéltörő lövedék, átszakítja azt, ami elé kerül, akár több réteget sorban, egymás után. A másik porrá zúz mindent, ami az útjába kerül, kő kövön nem marad. Mindkettő szerethető, mindkettő nagyon magas szintre emeli a társaságában lévő rendszer produkcióját. Jelentős részben ízlés dolga, hogy kinek, melyik tetszik jobban.

A Hulk című film gépfegyverei pontosan, egyértelműen megkülönböztethetően kerepeltek, a címszereplő extra méretű talpainak földhöz csapódása nem telepedett rá a .50 kaliberű nehézgéppuska dörgésére. Pedig azok a "futóművek" iszonyú durva effektusokat jelenítettek meg a szobánkban.

A Valkyrie légvédelmi gépágyúja dermesztően törte darabokra a sivatagi harcállásponton uralkodó nyugalmat, a bombák megremegtették körülöttünk a parkettát, a kanapé háttámlája taslit adott e sorok írójának jobb lapockájára. Még ilyet! Felháborító!

Marcus Miller basszusgitárja nem csak képileg, hanem hangilag is élő, eleven, virgonc volt. Kísérő zenekarának dobjait szintén élvezet volt hallgatni, innen jött az ötlet He Xiau Tan Earth Drums dalának azonnali meghallgatására. Összefoglalva: fergeteges ütőhangszer orgiát kaptunk az M&K Sound V15+ jóvoltából. Hans Zimmer Wheel of Fortune-je teljes pompájában szólalt meg, szerintünk a szerző sem kívánt soha ennél jobbat, ha közénk ülhetett volna, tutira mindegyik ujját összenyálazza. (utalás a megnyalta mind a tíz ujját mondásra)

Végszó

Amikor valaki mélyláda vásárláson töri a fejét és még nincs határozott elképzelése, azt is fontolgatja, mekkora hangszórója legyen annak a bizonyos szerkentyűnek. Vannak általános elvek, hogy bizonyos négyzetméterhez vagy légköbméterhez mekkora átmérőjű membrán passzol és hasonlók. Volt már nálunk néhány 15 colos példány, de ennyire ideillőnek egyiket sem éreztük és abban is egészen biztosak vagyunk, hogy lényegesen nagyobb szobában ugyanekkora élvezetet tud nyújtani a Miller & Kreisel V15+! Ez köszönhető a minden szempontból kiváló tervezés és kivitelezés mellett az M&K App-nak, amivel a helyiség és természetesen a benne üzemelő házimozi rendszer szerves részévé képes válni a V15+.

Legyen a mi problémánk, hogy ezután miként fogunk hozzáállni a 30-as, pláne a 25 centis hangszóróval rendelkező szubládákhoz.

1 2

Következő oldal >