Jamo C93 állványos hangfal teszt

Az álcázás (hang)mestere

2016. február 5., péntek, 13:40

Jamo Concert audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal Jamo hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Jamo hangfal teszt

Ha megfizethető hangfalak kerülnek szóba, gyakran felmerül a Jamo név. A C93 a közelmúltban frissült Concert széria állványos doboza, melyet kedvező méretei által rengeteg szituációban bevethetünk. A gyártó elmondása szerint, klasszikus skandináv motívumokat ültettek el a termékben. Ez több ponton is megkérdőjelezhető, akár a külsőt, akár a hangot vesszük figyelembe. Cikkünkben kivesézzük a nagy múltú hangfalgyártó egyik jelenlegi leguniverzálisabb képviselőjét.

A név kötelez, de mire?

A kedvező ár/érték arányú hangfalai által nemzetközileg elismertté vált Jamo, az elmúlt húsz évben itthon is jó hírnévre tett szert. A gyártó történelmére és szakmai hátterére most nem térünk ki bővebben, mivel a Klipsch márkacsoporttal történő egybeolvasztásról egy korábbi cikkben tettünk említést. Sokkal inkább azt igyekszünk körbejárni, hogy mi a Concert termékcsalád kiváltsága és miben nyújt többet a belépőszint etalonjaként elkönyvelt Studio típusokhoz képest.

Valamikor 15-16 éve élték fénykorukat a Jamo csúcsmodell Concert 8 és Concert 11 hangfalai, melyekre a régi motoros hifisták közül sokan alighanem máig emlékeznek. E dobozok jelentették akkoriban a gyártó tudásának legjavát, komplett kiteljesedését, az eredmény egy jogosan bezsebelt EISA-díj és számos felhasználó, ill. szakportál elismerése volt. Mostanra a Concert család két részre tagolódott, egy olcsóbb (C 9) és egy drágább (C 10) ágra. Mi előbbibe vágtuk a fejszénket (nem szó szerint), azon belül is egy állványos modellt kaptunk tesztre kb. három hétre.

A korábbi Concert sorozatok mellé gyakorta fűzött olyan gondolatokat a Jamo, melyek szerint ezekkel a hangfalakkal hazavihetjük az igazi koncertek során tapasztalható élményt. Ez értelemszerűen nem a nagyszabású fesztiválokon installált hangrendszerek fülrepesztő hangnyomásszintjére értendő. Hogy legegyszerűbben fogalmazzuk meg az ígéret mögötti valóságot, legyen elég ennyi: a hangerő mellé tisztaságot is kapunk. A ma elérhető legolcsóbb hangsugárzók számára (ide tartoznak egyes Studio szériás Jamo típusok is) nem probléma, hogy 85-90 dB hangnyomást generáljanak, ekkor azonban vagy a basszusok szaladnak szét őrjöngve a világ minden tája felé, vagy a magashangok plasztikussága kerül túlságosan előtérbe (vagy mindkettő). Amit a C 93-tól túlzás nélkül remélhetünk, hogy intenzív igénybevétel során sem, vagy legalábbis kevésbé fogja elveszteni a fejét.

Dizájn

A közelmúltban startolt, jelenlegi legfrissebb Jamo Concert szériás hangfalakhoz a korábbiaktól eltérőbb, mondhatni ikonikusabb formatervet akartak kölcsönözni anélkül, hogy a C9 és C10 család közötti, alapvető motívumokon változtatnának. Így aztán megkapjuk az aktuális "nagy Jamók" kétoldalt ívelt arculatát az üvegszálas kónusszal és alumínium fáziskúppal. Ha szemből nézzük a dobozt, a látszat tényleg egy lakásdíszként funkcionáló technikai ezközt sugall. Aztán ahogy felállunk, vagy oldalról is rápillantunk a dobozra, akkor igazolódik be, hogy a látszat néha csal, és hogy a teljesen ívelt MDF csak a C10-esek privilégiuma. Valójában a tervezők egy push-up melltartóval egyenértékű hatást váltottak ki műszaki vonatkozásban. Maga a doboz így pedig nem kiemelkedően szép, az oldalán lévő krómhatású embléma inkább hivalkodó, mint elegáns (ekkora felirattal állványos dobozon még nem is találkoztunk), a lekerekített sarkú előlap pedig leplezetlenül sugallja, hogy kényszerből került a hangfalra. Akárhogyan is nézzük, a C 93 külleme meg fogja osztani a hifisták táborát, a ténylegesen ívelt oldalsó lemezekkel (és persze számos tekintetben növelt paraméterekkel) rendelkező nagytesóért (C 103) közel háromszoros felárat kell fizetni.

Megtartotta viszont jó szokását a Jamo, miszerint a C9 család meglehetősen sok tagból áll. Tesztalanyunk alkalmazható szatellit sugárzónak, vagy önmagában sztereózhatunk vele (ahogy mi is tettük), ha pedig házimozizni szeretnénk, centersugárzót és dipól háttereket is kínálnak hozzá.

Úgy is dönthetünk, hogy lépésről lépésre építünk házimozit és a kezdetben vásárolt C 93-akat későbbiekben a C 95 vagy C 97 állódobozok valamelyikével kiegészítjük. Egyébként a C 9 család matt fekete, sötét alma (a vörös cseresznyéhez nagyon hasonló) és fehér színekben vásárolható meg. Utóbbi esetén az előlap ugyanúgy sötétszürke, így ha vállaljuk a merész dizájnt, akkor jópofa vizuális kontrasztot teremthetünk a médiabútorunk körül.

Beüzemelés

A vegyes érzelmeket keltő látványelemektől eltekintve rendesen összeszerelt doboz a C 93. Viszonylagos karcsúságának köszöngetően épp becsusszanhat néhány szűkebb helyre, ahol a parányi szatellitek nem elegendőek, a nagyobb membránkészlettel hizlalt rendszerek pedig már nem férnek el. A tervezők egy középre pozícionált fali akasztó idommal arra is ügyeltek, hogy a C 93-at igény szerint oldalfalra lehessen függeszteni, ez a mai kétutas dobozoknál ritka extrának számít. Ilyen esetekben a hátsó reflexnyílás takarása basszuscsökkenést eredményezhet. Ezért inkább akkor tanácsos falra függeszteni a dobozt, ha házimozi háttérsugárzónak alkalmaznánk.

A hangfal bekötése gond nélkül zajlott, de meg kell említenünk, hogy a saru helyéül szolgáló bölcső szűknek bizonyult, ezért lehetőség szerint banándugót (vagy csupasz kábelvéget) használjunk. Nemes gesztus a gyártó részéről, hogy rengeteg gumi alátétet mellékelt, ezeket nem csak a doboz aljára, hanem a hátuljára is felhelyezhetjük, amennyiben falra telepítünk.

Hangminőség

Akárcsak legtöbb belépőkategóriás vetélytársa, a C 93 sem próbálta megváltani a világot és elcsábítani minket a hangstúdiók közepére. Nem patikamérlegen tálalt profizmussal szónokolt felénk, egyszerűen csak hagyta szólni a hangokat, egy összefüggő folyamban felfűzve. Nem hagyott levegőt a lecsengéseknek és a dinamikai árnyalatoknak, ezáltal viszont olyan esetekben is helytállt, ahol egy finom hifi hangfal túlzottan kimutatta volna a felvételek hibáit. Magyarán, aki internetes szolgáltatást igénybe véve hallgat zenét, annak nem kell majd sopánkodnia a tömörítési hibák miatt. A C 93 sok esetben a "tisztán és hangosan" filozófia szerint cselekedett. Ennek köszönhetően már egy 320 kb/s adatsűrűségű MP3 felvételt is fel tudott élénkíteni, hogy ne a hiányosságokat keressük, hanem át tudjuk érezni a zene alapvető hangulatát.

A magassugárzó több ízben is érzékeltette velünk, hogy ő jelen van, és megdolgozik a részletekért. Akárhányszor például érces énekhang, markáns cintányér vagy kiemelt emberi beszéd került a felvételbe, visszakacsingatott ránk a lágy dóm. Nem állt szándékában a dobhártyánkat vájkálni, ettől függetlenül a C93 magashangjai élességgel próbálták kompenzálni a töményen közölt sztereó hangszínpadot, és a mélység nélküli teret. Olyan ez, mint hegyes Rotring betéttel rajzolni; nem megy kárba az eredmény, csak folyamatosan érzünk egy kis kiemeltséget. A hullámvezetőnek köszönhetően nem éreztük pontszerűnek a dómok szórását, ugyanakkor a produkciók kifejtése a hangfalak körülötti, kb. 1 méteres gömbre redukálódott. A két Jamo dobozka szerényen, távolságtartóan mutatta meg nekünk referencia felvételeinket. Kettejük között szoros kapocs alakult ki, és ebből a sávból nemigen engedték "kiszivárogni" a zenét. Mint egy duóban fellépő diáklány páros egy nyilvános előadáson, akik ének közben lopva egymás társaságát, bíztatását keresik.

Miután belefüleltünk Marcus Miller - Hylife c. számába és Clint Eastwood egyik filmjét is (Gran Torino) végignéztük, sok mindenre rájöttünk a C93 basszusait illetően. A megfelelő szobaakusztika és hallgatói távolság esetében, nem fél tömény és combos ütemeket a hallgató nyakába zúdítani, ettől függetlenül inkább keménykedő, de legkevésbé sem testes vagy elsöprő. A 80 Hz alatti hangok kissé hömpölyögve pulzáltak körülöttünk, egy kis árnyaltságot vagy szilárdságot hiányoltunk belőlük. Lendületesség terén nem vallott szégyent a hangfal, de monumentális erőkifejtésre, drámaiságra még zöldfülűként reagált. Mindezeket nem meghökkenéssel tapasztaltuk, elvégre tesztalanyunk a maga kb. 119999 Ft/pár árcédulájával fel kellett mutasson kompromisszumokat.

Végszó

A Jamo C 93 önmagában sok felhasználási területen helytállhat, az egyetlen apró bökkenő csupán, hogy nem egyedüli opció. Vetélytársai között rengeteg variánst találunk letisztultabb külsővel, és egységesebb hangzással. Háttérzenei célra, vagy házimozi rendszerünk hátsó csatornájának minden gond nélkül alkalmazható.

1 2

Következő oldal >