Focal Sib Evo Dolby Atmos 5.1.2 házimozi hangfalszett teszt

Franciás eleganciával

2019. január 7., hétfő, 22:40

Focal audio hifi házimozi hangfal hangszóró hangfalszett Dolby Atmos hangfal teszt Focal teszt hangfalszett teszt házimozi teszt házimozi hangfalszett Focal hangfal teszt házimozi hangfalszett teszt Dolby Atmos hangfal

Szinte nincs is olyan piaci rés, amelyiket valamelyik gyártó előbb-utóbb ki ne töltene egy célirányosan tervezett készülékkel. Sokan kedvelik a dizájnos, kisméretű lifestyle termékeket, amelyek inkább eleganciájukkal, mint domináns jelenlétükkel akarják észrevetetni magukat a nappaliban. Mások pedig szeretnének Dolby Atmos rendszert kiépíteni, de nem tudnak, vagy nem akarnak hangsugárzókat építeni a plafonba. A két igényt egyszerre elégíti ki a francia Focal viszonylag új terméke, az 5.1.2 csatornás Sib Evo Dolby Atmos hangfalszett.

Forradalmi változás helyett evolúciós fejlődés

Tesztelendő szettünk a már korábban piacra dobott Sib Evo 5.1 evolúciós továbbfejlődésének tekinthető. Az öt egyforma hangdoboz közül a front pozícióban levőket cserélték le két megtermettebb darabra. Az új hangsugárzók formavilága teljesen megegyezik a korábbiakéval, éppen csak annyira lettek nagyobbak, hogy elférjen bennük egy harmadik hangszóró. A kétutas basszreflex dobozok - szó szerint - meg lettek fejelve egy felfelé sugárzó, szélessávú hangszóróval, amely a plafonról visszaverődő hanghullámok segítségével próbálja létrehozni a magassági Atmos csatornákat. A hangszórókat védő fémrács így nem csak a frontoldalt burkolja, hanem ráhajlik a tetőre is. A mélyláda és a másik három hangsugárzó változtatás nélkül lett átvéve a már említett 5.1 szettből. A három hangdoboz azonossága miatt teljesen mindegy, hogy melyik lesz center pozícióban és melyik kettő hátul.

Az öt hangfal többféleképpen installálható: egy keménygumi talp segítségével polcra, vagy médiabútorba lehet tenni, konzollal a falra erősíteni vagy állványra helyezni. A szetthez két fali konzolt mellékelnek, az állványok külön megvásárolhatóak. A center szerepére szánt dobozt ízlés szerint, állítva vagy fektetve is el lehet helyezni. Az ötletes tervezésnek köszönhetően a doboz oldalfalának és aljának azonos a görbülete, így mindkét esetben tökéletesen belesimul a gumi talp ívébe. Figyelmes megoldás, hogy a kerek Focal embléma 90 fokkal elforgatható, így fektetett elrendezésben is függőleges pozícióban maradhat.

A dobozok kidolgozása rendkívül igényes, fényes felületű, nagy szilárdságú és kiváló rezgéscsillapítási képességgel rendelkező ABS műanyagból készültek. A hangszórókat védő fémrács ugyancsak színvonalas gyártási minőséget sugall. Tömören összefoglalva, installálás közben kellemes érzés volt kézbe venni őket, az apró, de súlyos kis hangdobozok fényévnyi távolságban vannak az egybecsomagolt szettekhez adott pehelykönnyű, műanyag szappandoboz jellegű szatellit sugárzóktól. Ami kifogásunk lehet, az a vezetékek csatlakoztatási módja. A hátoldalukon apró lyukak találhatóak, amelyekben nyomógombbal működtethető rúgós-szorítós érintkezők rögzítik a vezetékeket. A nagyobb sugárzóknak természetesen két pár csatlakozója van, külön a front és külön az Atmos csatorna részére. A kis lyukak viszont csak 2 mm2-nél kisebb keresztmetszetű, csupasz vezetékvégeket tudnak fogadni. Azt elfogadjuk, hogy a lifestyle dizájn nem fért össze a masszív, banándugós aljzatokkal, de biztos lehetett volna olyan megoldást találni, hogy ne legyünk "tyúkbelek" használatára kényszerítve.

A kétutas dobozokban egy 19 mm-es selyem dóm és egy 130 mm-es, Polyflex membrános mélyközép dolgozik, az Atmos csatornát pedig egy 100 mm-es szélessávú hangszóró szolgálja ki. A gyártói specifikáció szerint az ajánlott erősítő teljesítmény 25-200 watt közötti, és 10-50 négyzetméter közötti helyiségekbe javallott elhelyezni a Sib Evo szettet. A felső értékkel már kicsit szkeptikusak vagyunk, hogy vajon mennyire lenne elegendő ez az összeállítás egy 50 négyzetméteres nappaliban? Mi egy hozzávetőleg 30 négyzetméteres szobában hallgattuk meg őket, normál hangerőn még nem éreztük, hogy kevésnek bizonyultak volna. Az ilyen, felfelé sugárzó Atmos hangsugárzók esetén inkább a belmagasság szokott kritikus lenni. Ha túl nagy a távolság a hangszóró és a plafon között, akkor már csökken a hatékonysága a visszavert hanghullámokon alapuló megoldásnak.

A Cub Evo mélyláda nem egy erőmű, teljesítménye illeszkedik a kisméretű szetthez, egy 200 wattos D osztályú erősítő hajtja meg az ugyancsak Polyflex membrános, padló felé sugárzó, 21 cm-es mélyhangszórót. A majdnem kocka alakú szubláda háza MDF-ből készült, és szálcsiszolt fémet imitáló fólia borítja. A reflexnyílás előre néz, a kezelőszervek szokás szerint a hátoldalra kerültek: a fázisváltó kapcsoló, a mélyáteresztő szűrő potmétere és az automatikus be/kikapcsolás aktiválója.

Meghallgatás

A hangfalakat a már korábban meghallgatott Onkyo TX-RZ830 és Yamaha RX-A1080 házimozi erősítőhöz csatlakoztattuk. A teszt egyik legfontosabb része annak megválaszolása volt, hogyan tudja reprodukálni az Atmos hangteret a szett? A visszaverődő hanghullámokkal dolgozó eszközök (hangrudak, hangprojektorok, Atmos-kompatibilis sugárzók) ismertetőiben mindig szépen kidolgozott rajzok mutatják a hanghullámok útvonalát, ahogy hátulról, felülről a hallgatóhoz érkeznek, de a valóságban ez ritkán jár együtt a maradéktalan surround hatás létrehozásával. Így a teszt elején nem a szokásos filmrészleteinkbe pillantottunk bele, hanem elővettük régen használt Dolby Atmos és DTS:X tesztlemezeinket. A rajtuk található levő rövid szösszeneteknek térbeli pozícionálásra kihegyezett, precízen kidolgozott hangsávja "mérőműszerként" nyújtott segítséget a szett képességeinek felméréséhez. Az amazonasi esőerdőben szárnyaló madár a fejünk felett repülte körbe a nappalit, de nem a plafon magasságában, hanem éppen csak súrolva minket. A Dust c. jelenet végén a minden irányba szétrobbanó szilánkok kiterjedt, de kissé elmaszatolt környezetet imitáltak. A többi epizód is hasonló jellegzetességet mutatott. A surround tér kinyílt felfelé, és egyértelműen tágasabb volt, mint egy 5.1 konfiguráció esetén, de nem volt annyira egzaktul felépítve, mint a mennyezeten elhelyezett magassági sugárzók esetén.

Áttérve mozifilmekre, a korábbi tapasztalataink további megerősítést nyertek. A Roger Waters: The Wall stadionkoncert nyitó fejezetében a katonai temető felett elhúzó repülő élethűen süvítő robajjal zúgott el felettünk, de önkéntelenül is behúztuk a nyakunkat, olyan alacsonyan szállt. A berobbanó koncert dinamikájára és tisztaságára már nem lehetett panaszunk, a hangkép plasztikus, koherens volt mind a zenei, mind a párbeszédes részek alatt. A London Has Fallen (Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma) akciójeleneteiben a Fehér Ház előtti tűzharc szinte valós környezetben zajlott, az események középpontjában érezhettük magunkat. A magasban kerregő helikopterek esetén azonban inkább csak bizonytalan érzetünk támadt, hogy valamilyen akció zajlik a fejünk felett. A kis center jól közvetítette a párbeszédeket, de feljebb tekerve a hangerőt, már veszített a kulturáltságából a megszólalás. Nem csak hangosabb, de nyersebb is lett a hangkép, érezhető volt a szett erőfeszítése, ahogy próbálta az erősítő által diktált energiával megtölteni a teret.

Bár az összeállítás kimondottan házimozi felhasználásra készült, azért kipróbáltuk sztereó zenei anyagon is. Az alsó tartományokban érzethető volt, hogy a kis front dobozok nem mennek le elég mélyre. Pege Aladár együttese lendületesen, kidolgozottan adta elő a számokat, de a hangszerek testessége elmaradt attól, amit korábbi meghallgatásainkon tapasztaltunk. A bal/jobb irányú sztereó tér homogén volt, és ennél többet nem is vártunk tőle, a mélységi és magassági pozícionálást nem kértünk számon. Pure audióból átkapcsolva 2.1 üzemmódba (az ortodox sztereóhívők most felszisszennek) jóval élettelibb hangképet kaptunk. A mélyláda támogatása jól jött a frontoknak. A soványka ritmusszekció megerősödött, jóval hangsúlyosabban volt jelen. Hozzáállás kérdése, hogy ragaszkodunk-e a vegytiszta 2.0-hoz, vagy ha már úgy is ki van fizetve a mélyláda és ott van a nappaliban, akkor miért ne használjuk a jobb eredmény érdekében?

Egyenleg

A kisméretű Focal hangfalszett-től úgy vettünk búcsút, hogy ismét bebizonyosodott: csodák nincsenek, de a precíz mérnöki munka és az igényes kivitelezés meghozza a hallható eredményt. Az Atmos csatornák leképzése elmaradt egy olyan összeállításétól, amely magasban elhelyezett, közvetlenül lefelé sugárzó hangdobozokat tartalmaz, de határozottan jobb surround élményt nyújtott, mint egy 5.1 konfiguráció. A "földszinten" zajló eseményeknél (városi akciójelenetek, koncert alatti közönségzajok stb.) pedig teljes értékű produkciót mutatott. A kisméretű dobozoknak természetszerűleg megvannak a korlátaik. Nagyobb hangerőn már nem tudja megtartani a kiegyensúlyozottságot és kifinomultságot, valamint a mélyhangátvitel sem versenyezhet egy tekintélyes méretű állódobozéval. Ez utóbbi miatt zenehallgatáskor is érdemesebb 2.1 felállásban használni, és nem valószínű, hogy ez bárkinek is lelki traumát okozna, ezt a szettet nem purista sztereózás céljából fogják vásárolni.

1 2

Következő oldal >