Episode ES SUB MEGA D12 aktív mélyláda teszt

Nem epizódszereplő

2023. január 28., szombat, 21:45

Episode audio házimozi hangfal mélyláda szubláda subwoofer aktív mélyláda házimozi mélyláda Episode mélyláda Episode subwoofer hangfal teszt mélyláda teszt aktív mélyláda teszt Episode mélyláda teszt

Szerkesztőségünkben izgatottan vártuk egy szubláda érkezését, olyasmit ígért az egyik hazai forgalmazó, ami itthon különlegességnek, újdonságnak számít. Két név és gyártó került szóba, nem tudtuk, melyiket kapjuk elsőként; csengettek, az Episode ES SUB MEGA D12 hatalmas és súlyos kartondoboza kért bebocsájtást. Tárt karokkal fogadtuk!

Episode? Az meg micsoda, eszik vagy isszák? Az ismeretlenség homályából olyan választék került elő, amit látva, alig akartunk hinni a szemünknek. Kicsit röstelkedtünk, amiért nem voltunk képben e gyártó termékeit illetően, de a piac olyan hatalmas, hogy képtelenség az összes szereplőjét ismerni. Pláne akkor, ha az epizodista. Ez persze csak játék a szavakkal, hiszen az episode (epizód) hallatán egy sorozatrész jut elsőként a házimozi rajongók eszébe, nem a szereplők rangsora. Az lehet Star Wars, Avatar, Fast & Furious vagy a CSI: valamelyik változata, utóbbiból éppen a Vegas legújabb részeit várjuk izgatottan.

A gyártó honlapjának gondozói roppant mértékben titkolózóak, a termékcsaládok megnevezésén, alapadatain és pár fotón kívül semmi információval nem szolgálnak tesztalanyunkról. Mielőtt valakit tévútra vezetnének az eddig leírtak, sietünk közölni, hogy a 2006-ban alapított Episode cég gyárt passzív és aktív soundbar-okat, méghozzá igencsak figyelemfelkeltőeket. Közülük a fényképen látható példány 11 hangszóróval büszkélkedik, alighanem az a legnagyobb, 60 colos változat. Időjárásálló család is szerepel a kínálatban. A jelek szerint az Episode fő profilját a beépíthető hangszórók jelentik, bőséges választékkal állnak a moziszobákat vagy multiroom rendszereket építők rendelkezésére. Aktív mélyládáik választéka sem hagy kívánnivalót maga után. Az Evolution család 4 tagját zenehallgatáshoz, a három Element nevűt filmekhez, a Triple-t mindkét említett célra javasolják. A nálunk vendégeskedő MEGA família négy plusz három tagot számlál, 8/10/12/15 colos hangszórókkal vitézkednek, teljesítményük 120 és 1000 watt közötti. A négyes csapat egy-egy darab mélysugárzóval szerelt, a másik három mindegyike kettővel csábítja a házimozisokat a pénztárcájuk szélesre tárására. Ezek közül a legnagyobb a MEGA D12, ami jelen cikkünk főszereplője, még véletlenül sem epizodista!

A legismertebb netes keresővel már sikerült valamennyire bővíteni az ismereteinket, de mi sokkal jobban bízunk a hivatalos közlésekben. Így a hazai importőr segítségét kértük és kaptunk egy kis csokor információt a D12-ről, amiből az általunk lényegesnek vélt részeket megosztjuk Önökkel.

Az Episode ES SUB MEGA D12 nevében a számok előtti betűjelzés a dupla szóból ered, tehát két darab, egymásnak hátat fordító hangszóró szolgáltatja a szubbasszust. A gumiperemeket keresztirányú bordázat erősíti és teszi nagy terhelést hosszútávon elviselővé. A membránok anyaga alumíniummal erősített papír. Ránézésre fémnek látszik, tapintásra és kopogtatásra is. Erről jut eszünkbe, a doboztest alig reagált az ujjainkkal történő heves érintkezésre, nagyon stabil, merev szerkezetű a D12.

Az erősítő paneljét kiemelve láthatóvá vált a példás belső kialakítás. A hangszórók tekintélyes méretű és tömegű dupla mágneseit MDF lapokból kiszabott, kettős szerepű, kereszt alakú idom támasztja meg alul és felül is, gumilapkák közbeiktatásával.

A robusztus öntvénykosár küllői között látható a bizalomgerjesztő, erőt sugárzó központosító pille és a lengőcséve szellőzését biztosító lyukak némelyike. Nem spóroltak a ragasztóval, a számtalan rászáradt megfolyás igazolja ezt. Ha mi lennénk a gyártórészleg főnökei, biztosan nyomnánk egy barackot az ezt elkövető mesterember buksijára.

Nem a pazarlás és nem is az esztétika miatt, ezek elhanyagolhatóak. Akkor mégis miért? Mert ezt az apróságot kivéve minden tekintetben mintaszerű az Episode. Még a belső kábelezést sem tudjuk kritizálni, ami ritkaság.

A MEGA D12 D osztályú erősítője BASH technológiájú, RMS teljesítménye 1000 W, csúcsértéke ennek kétszerese. A hangszórók lengőcsévéje 2,5 col átmérőjű, ami 6,35 cm-t jelent. A felépítésből adódóan nem beszélhetünk hátlapról, igazából az elhelyezéstől függ, hogy hová kerül a csatlakozóknak, a mindkét irányba végtelenségi tekerhető Volume gombnak és az igényes kivitelű hűtőbordáknak, belső oldalán az erősítőnek és DSP-nek otthont adó fémlap. RCA mellett XLR végződésű kábeleket is tud fogadni a D12, sőt, magas jelszinttel is megbirkózik, amik jellemzően hangszóróvezetéken érkeznek. Ebben a kategóriában, főleg high end házimozis célra ajánlott mélyládákon nem szokásos, de a tervezők másképp gondolták, minket nem zavart.

Mobiltelefonról (Android és iOS) vezérelhető és kalibrálható az automatikus, valamint a nyolcsávos, teljes parametrikus EQ-val. Igen, nem tévedés, valóban 8 külön beállítható sávot kínál a DSP és az applikáció, ez egészen kivételes képesség, négy volt az eddigi legtöbb, amivel találkoztunk. Az automatikus változat hátránya maga a mobil eszköz, amelyek mikrofonja az emberi beszéd frekvencia-tartományának érzékelésére van optimalizálva, érthető okból; szubbasszust torokból, hangszálakkal előállítani - ismereteink szerint - lehetetlen.

Az applikáció lehetőséget kínál fázis és késleltetés beállításra, Flat, Movie, Music és Night hangzásmódok közötti váltásra, úgy véljük, ezekhez nem kell magyarázatot fűzni. Kiválasztható az automatikus bekapcsolás érzékenysége 1 és 10 mV között, ám a kikapcsolás ideje nem, az fix gyári érték. Az aluláteresztő szűrő frekvenciája szintén beállítható 40 és 150 Hz közötti értékre, itt örültünk volna egy LFE állásnak, ami teljesen kikapcsolja a beavatkozó áramkört. Annyira magától értetődő a hangerő szabályozás, hogy majdnem elfelejtettük megemlíteni, az is megy a telefonról.

A MEGA szubládák integrálhatók okos vagy intelligens-ház rendszerekbe, gyártója közülük a Control4-et emelte ki, így mi is ezt említjük.

A különlegességek felsorolását a beépített WiFi vevőegységgel zárjuk. Ez vezeték nélküli (ki hitte volna) jelátvitellel helyettesíti a szubkábelt, a külön megvehető egység együttműködésével, megkönnyítve a D12 szobán belüli elhelyezését. Ez a szokásosnál is lelkesebben üdvözlendő képesség, hamarosan kifejtjük, hogy miért állítjuk ezt.

Nem kivételes extra, de megérdemli, hogy szóljunk róla: a parkettán nagyon jól tapadó lábak közepébe csavarozhatók a mellékelt tüskék, amik padlószőnyegen biztosítják a szükséges stabilitást és elcsatolást.

Meghallgatás

A szokásos helyszínen, 22 négyzetméteres, akusztikailag részben kezelt nappaliban használtuk és teszteltük a MEGA D12-t. Marantz processzorról, Nordost kábelen kapta a jeleket, melyeknek forrása Reavon UBR-X200 Blu-ray lejátszó volt. Kéthetes bejáratást követően az automatikus EQ-val kezdtünk, ami nagyon gyorsan lezajlott. Előbb a szubláda közvetlen közelébe tartott telefonnal futtattuk végig a teszthangok sora, majd a hallgatói pozícióban ülve tartottuk magunk elé. Hangnyomásmérővel ellenőriztük a korrigált frekvencia-átvitelt, sajnos az ismert, 50 Hz-es kiemelés elsimítása feltörhetetlenül kemény diónak bizonyult és legalul, 20 hertzen nem volt eléggé combos. Sebaj, hiszen ott volt a nyolcsávos, parametrikus EQ, amivel - igaz, nem két perc alatt - szinte teljesen egyenesre, 5 decibelen belüli hullámzásra simítottuk a görbét. A kanapén 97 dB-t mértünk 20 hertzen, 95,5-öt 25-ön, 98-at 31,5 Hz-en, 99-et 40-en, nagyjából ezt tartotta a magasabb frekvenciákon is, egy rossz szavunk sem volt. Biztosak vagyunk abban, hogy a 25 hertzes közepű völgyet is fel tudtuk volna tölteni, ha még fél órát rászánunk, de füllel észrevehetetlen volt, ezért azt az időt inkább filmnézésre fordítottuk. Egy nagyon fontos részletről majdnem elfeledkeztünk, most pótoljuk. Korábban említettük, mennyire hasznos tud lenni a vezeték nélküli jelátvitel. Hogy miért? Mert az előre/hátra sugárzó mélyládák - ezt több esetben tapasztaltuk - más felépítésű társaikhoz viszonyítva sokkal kényesebbek az elhelyezésükre. Ahol egy előrenéző membrános szubláda elemében érzi magát és amellett gyors, pontos, megfogott, ott nagy valószínűséggel egy a D12-féleség hangja egy vagy több szempontból kritizálható. Megtalálni a szobában az optimális helyet, általában nem egyszerű feladat, részben a jelkábel rövidsége miatt, másrészt nehéz folyton arra figyelni, hogy ne rántsuk ki a csatlakozóját, vagy ne essünk hasra a vezetékben.

Zenehallgatáshoz volt kedvünk, Hans Zimmer Wheel of Fortune-jével indítottuk a tesztanyagok sorát. Sokak szerint, mi is közéjük tartozunk, a kiváló zeneszerző vonzódik az erőteljes szubbasszus futamokhoz, ami ebben a szerzeményében is tetten érhető. Ebből kifolyólag máris szerepet kapott a mobil applikáció, lejjebb vettük a jelszintet, amitől kisimultak a ráncaink és élvezettel hallgattuk a muzsikát. He Xiau Tan Earth Drums című száma sem maradt ki a sorból, a legnagyobb dobokat szinte magunk előtt láttuk, hangjuk a mellkasunkat püfölte. Volt már nálunk jó néhány kéthangszórós mélyláda, számítottunk arra, hogy ha a helyzet úgy kívánja, nagyon hangosak tudnak lenni. Tehát nem döbbentünk meg a meglepetéstől, inkább elégedetten nyugtáztuk, hogy az Episode ES SUB MEGA D12 képes főszereplővé válni. Ez nem jelenti azt, hogy a szubbasszus elnyomná a többi tartományt, bár simán megoldaná, ha engednénk. Biztosította azt a pluszt, amit nagyon szeretünk a zenében és még inkább a házimoziban. Mielőtt áttérnénk a filmrészletekre, meg kell említenünk Marcus Miller basszusgitárját és a zenekar lábdobját, amelyek legmélyebb hangjait a Dolby TrueHD LFE csatornája hordozza. Ezt is élvezetesen szólaltatta meg a D12, kellően pontos, feszes volt, bár nem a legeslegjobb, amit valaha hallottunk.

Pár gombnyomással a lejátszó távirányítóján, Hulkot varázsoltuk a vászonra, éppen kirepítette helyéről a folyosó üvegezett oldalát. Határozottan rémisztően szólt, előrevetítve a következő másodpercek hangorkánját. A hatalmas tappancsok és öklök földet érése padlót remegtetően szólt, az üvöltés majdnem levitte a hajunkat. A karabély és egyéb gépfegyver sorozatokat megkoronázó .50-es kaliberű nehézgéppuska most is félelmetes volt, nem magunk, hanem a főhős épsége miatt aggódtunk. Hátha százegyedik megnézésre átlyukasztja a bőrét egy lövedék! A Valkyrie légvédelmi gépágyúja valamiért nem szólt annyira ijesztően, mint az ezt megelőző két tesztalanyunk tolmácsolásában. A robbanások és a padló remegtetés rendben voltak, ahogy a San Andreas összeomló felhőkarcolóinak robaja és a helikopter rotorjának kerepelése is. Bár ehhez a szóhoz nem kifejezetten a szubbasszust szoktuk társítani.

Végszó, ajánlás

A bevezetőben csengetést említettünk, valójában az Episode berúgta az ajtót, mint egy kommandós osztag előretolt tagja. Az Epsiode ES SUB MEGA D12 tetszetős formatervű, kiváló kivitelű, hatalmas hangnyomású szubláda. Mivel zárt, semmiféle zavaró mellékzöngét nem tapasztaltunk, csak az ilyen felépítés előnyeit. Az esetleges hangnyomásbeli hátránynak esélye sem volt, semmivé foszlott a második hangszóró jóvoltából, akkorát szólt 20 hertzen, hogy csak pislogtunk. Ebben az árkategóriában kíméletlen szigorúsággal értékelünk, ezért címkét nem akasztunk a D12-re, de nem sokkal maradt le róla. Elfogadjuk és megismételjük a gyártói ajánlást: ez a mélyláda high end házimozik méltó alkotóeleme lehet.

1 2

Következő oldal >