Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Cyrus One Linear állványos hangfal teszt
Nem egy kategória
2019. március 25., hétfő, 22:25
Cyrus audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal Cyrus hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Cyrus hangfal teszt
A Cyrus patinás angol audiofil gyártó, amely elektronikáival és egyéb eszközeivel méltán vívta ki az audiofil szakma elismerését. A One névre hallgató modellsorozatuk nemrég a One HD elektronikával bővült, kifejezetten ehhez ajánlja a Cyrus a most tesztelt One Linear hangsugárzókat. Kipróbáltuk, mennyire passzol egymáshoz a páros illetve további helyzetekben is próbára tettük a One Linear tudását.
Kinézet, üzembe helyezés
A Cyrus One Linear hangfalak nem méreteikkel hódítanak: a kis, állványos hangsugárzók egy dobozba csomagolva érkeznek, ami viszont kellő védelmet nyújt számukra. Dicséretes, hogy nem széthulló hungarocell, hanem keményebb fajta habszivacs bélést kaptak a kartondobozok. A külső kialakítás igényes, tesztpéldányunk lakkozott fekete színben pompázik, tetején nagy, mégis diszkrét, gravírozott Cyrus logó látható (bár nem minden szögből nézve látszik, jópofa geg ez a gyártó részéről).
A fekete lakk bár igen esztétikus, mindjárt kétféle problémát is felvet: az ujjlenyomatokat és a port látványosan tálalja, utóbbit vonzza is, valamint rendkívül érzékeny a karcolásokra. Mindemellett kifejezetten szép kiegészítője lehet otthonunknak. A védőrácsot valamiért egy gumiperem övezi, aminek funkciójára nem jöttünk rá, mivel ettől függetlenül lehet eltávolítani; a szürke perem minden esetben a helyén marad. Eltávolítás után nézve feltűnő, hogy a peremet szimpla, fekete csillagcsavarokkal, elölről rögzítették a dobozhoz, ami esztétikai szempontból legalábbis megosztó megoldás, főleg, hogy a funkciójára nem sikerült fényt derítenünk.
A One Linear kétutas kialakítású, hátsó basszreflex nyílással, így egy 25 mm-es lágy dóm magas- és egy 150 mm-es szőtt kevlár mélyközép sugárzót láthatunk elölnézetben, míg a hátulján felül található a reflexnyílás, alul pedig a szimpla csatlakozó. Ezt szétszerelve lettünk figyelmesek arra, hogy a keresztváltót nem rögzítették a csatlakozók paneljára, hanem a dobozon belül, fixen került elhelyezésre, így ezt nem tudtuk szemrevételezni.
A mélyközép sugárzók erősen hasonlítanak a Wharfedale Diamond 220-ban lévőkre, mint kiderítettük, annak egy átdolgozott, és elvileg magasabb színvonalat nyújtó változatával van dolgunk. A mélyközép membránok szőtt anyagát sugárirányú merevítések teszik stabilabbá illetve a gumiperem sem sima, hanem Y alakú mintázattal érdesített. 7 kg-os súlyából túl sok következtetést nem vonhatunk le, a hangdoboz oldalát megkopogtatva megfelelően kitöltött dobozokra következtetünk. A lényeg azonban, hogy hogyan szól a kis One Linear, ezért tesztünket meghallgatással folytattuk.
Teszteszközök
A One Lineart igyekeztünk minél változatosabb körülmények között tesztelni, egyrészt mert kíváncsiak voltunk, hogy a gyártó szerinti párosítás a One HD elektronikával milyen eredményt hoz, illetve arra is, hogy milyen erősítőkkel szól a legjobban. Minden esetben nagyfelbontású forrásanyagokat hallgattunk, Motu MicroBook 2c DAC-kal hajtva. Tesztünket megelőzően az IsoTek bejárató lemezével járattuk a Cyrust, hogy hosszútávon is valós hangzását tapasztalhassuk.
A következő elektronikákkal párosítottuk a One Lineart:
- Rotel RA-10
- Musical Fidelity M2si
- Cyrus One HD
Szokásos tesztzenéinkkel hallgattuk meg a konfigurációkat: Jean Michel Jarre - Equinoxe Infinity, Mike Oldfield - Return to ommadawn illetve J.S. Bach - Brandenburgi versenyeinek egyes tételei.
Meghallgatás
Kategóriában felfelé haladtunk az elektronikákkal, így először a Rotellel hallgattuk meg a One Lineart. A Rotel direkt és letisztult hangját erősen a középtartomány felé tolta el a Cyrus, kevesebb hangsúly maradt a magasokon és mélyeken. A sztereó teret nem találtuk kiemelkedőnek, de a hangsugárzó szerencsére nem is nyomta össze a teret. Ugyanakkor kiderült, hogy akusztikus zenék esetén nem érezzük elég részletezőnek a kapott hangot, míg elektronikus zenék esetében a dinamika lett talán kevesebb, mint hasonló kategóriás hangsugárzóinkkal megszoktuk. Első benyomásainkat követően áttértünk a Musical Fidelity M2si erősítőre. Ezzel az elektronikával a tér jelentősen megnőtt, illetve valamivel szellősebbé is vált a zene. A dinamika is javult valamelyest, így már kifejezetten élvezhető előadást kaptunk. Klasszikus tételek hallgatásakor jót tett a középtartomány, illetve a tér növekedése, viszont a részletek finomságával nem voltunk elégedettek. Az Equinoxe Infinity első tételében kibontott komplex elektronikus hangképben például nem találtuk meg a megszokott részleteket, azok eltűntek valamilyen háttérben maradó masszában, holott eredetileg határozott, pontos helyük van. A klasszikus zenei vonósok viszont kifejezetten jól szóltak a One Linear-ral, természetesen a kategóriájában elvárható szinten, azaz az igazán kifinomult részleteket ne itt próbáljuk megkeresni. Azzal kellett megelégednünk, hogy egy kellemes, és ilyen zenéknél már megfelelő dinamikával szóló hangsugárzót hallgattunk.
Ezután következett tesztünk - számunkra - fénypontja, ugyanis furdalta oldalunkat a kíváncsiság, hogy mennyire passzol a One HD elektronika a One Linear hangszórókhoz. Ahogy említettük, a gyártó ajánlja ezt a párosítást, ugyanakkor az elektronikát más hangszórókkal is meghallgattuk, így e tekintetben is volt viszonyítási alapunk. A gyártói ajánlással szemben azért is voltunk eredendően szkeptikusak, mivel az elektronika önmagában majdnem a háromszorosába kerül, mint a hangsugárzó. Gyanúnk a meghallgatással be is igazolódott, mindamellett, hogy a térleképzés ezzel a párosítással volt a legjobb és jelentős tisztulást is tapasztalhattunk egyes zenei részleteknél. Ugyanakkor az eddig meglévő, fő hangzásbéli tulajdonságok megmaradtak: kevésnek tűnt a magashangok tisztasága, nem éreztük az átütő dinamikát, amit más hangsugárzókkal együtt simán hozott a One HD. Természetesen nem azt szeretnénk ezzel mondani, hogy a One Linear ne lenne egy kiváló minőségű hangfal, csupán lényeges, hogy az elektronika egy egészen másik kategóriát képvisel.
Összegzés
A Cyrus One Linear egy kifejezetten esztétikus, magas megépítési minőséget sugárzó hangdoboz, ami viszonylag kisebb helyiségeket minden további nélkül megtölt zenével.
Bár a gyártó általi párosítás nem feltétlenül nevezhető helytállónak kategória tekintetében, a Cyrus One Linear személyében mégis a saját kategóriájának megfelelő minőséget képviselő, kis állványos hangsugárzót ismerhettünk meg. A középtartományára semmiképp sem lehet panasz, illetve viszonylag szellősen, könnyedén szólalnak meg a zenék rajta, ugyanakkor kicsit több dinamikának és részletnek örültünk volna. Illúzióink ne legyenek: ezt a terméket nem 300-400 ezer forintos elektronikákhoz méretezték, és itt nem elsősorban a teljesítmény szempontjából értékelünk. Ugyanakkor egy olyan elektronika, ami azonos kategóriát képvisel, megfelelő választás lehet a One Linear meghajtására.
