Canton SUB 8.3 aktív mélyláda teszt

2017. november 24., péntek, 23:05

Canton audio hifi házimozi hangfal hangszóró mélyláda aktív mélyláda házimozi mélyláda mélyláda teszt Canton hangfal Canton mélyláda aktív mélyláda teszt házimozi mélyláda teszt Canton hangfal teszt

Méltatlanul mellőztük mostanáig a Canton mélyládákat, pedig amiket volt szerencsénk hallani, azokról egyértelműen pozitív véleményt alkottunk, akárcsak álló és állványos hangdobozaikról. Végre kaptunk tesztelésre egy Canton aktív szubbasszus sugárzót, kezdésnek a paletta alsó feléről, a SUB 8.3 nevű modellt.

Németországban rendkívül népszerű az otthoni mozizás és zenehallgatás, méghozzá meglehetősen magas színvonalon művelik. A felmerülő igényeket számos ottani gyártó igyekszik kiszolgálni, ezek egyik legnagyobbja az idén 45 éves Canton. Kínálatukban a seregnyi kisebb és nagyobb hangfal mellett aktív szubbasszus sugárzókat is találnak az érdeklődők, az alsó-középtől egészen a csúcskategóriáig. Utóbbiba mi a Reference SUB 50 K modellt soroljuk, bár a gyártó szerint az már high end, szerintünk csak majdnem, de ebbe most nem mélyedünk el jobban, nem arról szól mai tesztünk.

Egy biztos, a SUB 8.3 a jelenlegi egyik legkisebb és legolcsóbb Canton mélyláda, hangszórója 22 centis, ami picivel nagyobb, mint a szokásos 8 colos példányok. Kosara fröccsöntött műanyag, de ez ne tekintse senki jelentős hátránynak az alumínium öntvénnyel szemben, mert - kiszereltük, megtapogattuk - kifejezetten masszív, erős darab. Ugyanezt a két jelzőt érdemli a doboz (ládának talán kicsi), amit kívülről kopogtatni élményszámba ment, annyira nem volt hajlandó válaszként kongó hangot adni. Falvastagsága nem extrém, csak 15 mm, viszont belül colos keresztmerevítőt láttunk, aminek érdekessége, hogy átmegy a közepén a padlólemezre kivezetett reflexcső, tehát azt is stabilizálja. A SUB 8.3 magas gumilábakon áll, melyek padlóval érintkező csúcsába szilikon korongokat helyeztek, azzal biztosítva a jobb tapadást.

Visszatérve a hangszóróra, a hullámos gumiperemmel keretezett membránt alumíniumnak nevezi a Canton honlap, kívülről annak látszik, ám a hátulja fekete, tapintásra papírnak tűnt. A kosár hátulját erőteljesen a Föld közepe felé húzó mágnes nem nagy átmérőjű, cserébe a másik irányban számottevő a kiterjedése, és ahogy illik, kettőzött darab. Szerettük volna még alaposabban szemügyre venni a szerkezetét, de a vezetékét forrasztással rögzítették a csatlakozókhoz.

Hátulján RCA be- és kimenetek is vannak, valamint hangszóró csatlakozókból két pár, tehát az alkalmazhatósága a lehető legszélesebb körű. Utóbbi elmondható a szabályzóiról: a fázis fokozatmentesen változtatható, a keresztváltási frekvencia 50-200 Hz közötti lehet. Pluszban egy olyan háromállású - széles, normál, keskeny - kapcsolót helyeztek el rajta, amivel elvétve lehet találkozni, ennek neve Room Compensation.

Meghallgatás

Az első két együtt töltött hét során, ahogy minden más esetben, járattuk, szoktuk a hangját. Ezt követte a tényleges tesztelés, amelynek első megállapítása a hangnyomásra vonatkozott. Mélysugárzóból a 8 colos számít legkisebbnek, (na jó, ez 8,7 colos, de attól még nem ugrik kategóriát) ám ahhoz képest az alsó reflexnyílásos doboz, amibe szerelték, egyáltalán nem pöttöm. A 200 wattos folyamatos (maximum 280 W) teljesítmény szintén nem kevés, tehát ez a kombináció már leírva is sejtette, hogy nem lesz hiány decibelekben. Nem volt! Hertzekben már inkább, de csak a műszaki adatokban szereplő 25-höz képest, mert csak 31,5-ön mutatott értékelhetőt. Ez nem lombozott le minket, akciófilmekből kivágott jeleneteinket úgy néztük és hallgattuk végig, hogy elégedetten bólogattunk. A membránméretből adódó gyorsaságot, pontosságot csekély mértékben rontotta a basszreflex felépítés, jól sikerült az összehangolás.

Az automatikus bekapcsolás valamivel érzékenyebb is lehetett volna, mert például a Drive zálogház kirablós jelenetének lövéseiből az elsőnek csak a 80 Hz feletti hangtartománya szólalt meg, a többi már rendesen mellkason ütött minket. Még szerencse, hogy nem a lövedékek tették ugyanezt! A hallottak alapján érdemesnek gondoltuk elővenni a San Andreas-t, abból azt a fél percet, amikor a limuzin próbál menekülni a mélygarázsból, de helyette egy szinttel lejjebb zuhan. Jó ötlet volt, mert a SUB 8.3 hozta azt a hátborzongató hangulatot, ami elhitette velünk, hogy tényleg reng a föld. Értelemszerűen nem úgy, mint egy korábbi tesztalanyunk a maga 2 db 30 centis hangszórójával, de azt senki nem várta tőle.

Marcus Miller basszusgitárját továbbra sem 160000 forintos basszreflex mélyládával fogjuk hallgatni, amikor saját szórakoztatásunk a cél, ám azt sem mondhatjuk, hogy kellemetlen vagy zavaró volt a SUB 8.3 zenei produkciója. Ennek fényében a 4 pont talán soknak tűnhet, de ennek az árkategóriának az általunk ismert szereplőihez viszonyítunk.

Összegzés

Legutóbbi mélyláda tesztünk szereplője pontosan ugyanennyibe 159990 forintba kerül, forgalmazója ugyanaz, tehát az összehasonlításuk indokolt. Hangjuk minősége nagyon hasonló, a Canton valamivel hangosabb és nagyobb, a DALI viszont szebb, de ez szubjektív. Ajánlásunk is az, mi más lehetne, és mi nem tudnánk választani kettejük közül, ezt Önöknek kell megtenniük, meghallgatás alapján. Egy biztos, mindkettőt érdemes próbára tenni és bármelyiket választják, jól járnak.

1 2

Következő oldal >