Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Soul by Ludacris SL150 passzív zajzáras utcai fejhallgató teszt
Az ütős megjelenés ütős hanggal párosul
2012. december 23., vasárnap, 13:25
Soul Soul by Ludacris SL150 SL-150 fejhallgató utcai fejhallgató fejhallgató teszt
A Soul By Ludacris márka termékei olyan szempontok alapján készülnek, melyek meghatározzák a modern zenéhez készült, modern fejhallgatós piacot. Ennek fejében megjelenésük feltűnő, ámbár stílusos, így már-már ruházatnak minősülnek. És ami a legfontosabb, hogy a trendi dizájn mellé megnyerő hang párosul. Mai tesztünkkel a márka középre pozícionált fejhallgatóját, a Soul by Ludacris SL150 típust mutatjuk be.
Első kézbevétel
A Soul SL150 csomagolása viszonylag diszkrét, a vásárló számára még bőven jóleső, csipetnyi giccsel lett megfűszerezve. Ez jellemzi magát a fülest is, melyhez még külön védőtok is jár. Utóbbit masszív cipzárral zárhatjuk le, és egy ráerősített karabinerrel fel is aggathatjuk a megfelelő helyre. A kissé pufi, viszont kemény falú táska őrzi az összecsukott SL150-et, melynek kinyitásakor egy élesen kattanó hang jelzi a felhasználásra kész pozíciót. Az első szembeszökő dolog a szár belsejére applikált, elegáns fejpárna. Ennek keresztirányban bevarrott mintázata sugallja a luxusszínvonalú garnitúrák világát, fejhallgatón még nem találtunk ilyen stíluselemet. Az SL150 külseje tükörsima polírozást kapott, ezért a fekete változatot (itthon fehérben is kapható) amint megérintjük, rögvest ujjlenyomatos lesz ? ezt elkerülendő, kapunk is egy mikroszálas törlőkendőt. Jóval inkább szemet szúr a fülpárnák mögé épített, krómozott külsejű keret, melynek alkalmazásával az SL150 attraktív látványt nyújt akkor is, ha csupán a celebekhez hasonlóan, a nyakunkban hordva ?villogunk? vele. A pánt betétje rozsdamentes acél, így tesztalanyunk hosszú távon is bírni fogja a gyakori be- és kihajtogatásokat. A karosszéria egyes részein még csiszolhattak volna, mert helyenként a vártnál jobban dominál a burkolat műanyagossága. Persze amint fejünkre kerül az SL150, egyből jelentőségét veszíti a helyenként leegyszerűsített struktúra.
Komfort by Ludacris
Az SL150 belsejében rejtőző, neodímium mágnessel hajtott hangszórókat csuklósan elforduló kabinetek rejtik. A vaskos párnák körkörös mozgásuknak köszönhetően felveszik fülünk állásszögét, ezért igencsak érezzük a párnák nyomását, de nem kényelmetlen mértékben. Ráadásul erős szélben sem jut be levegő. Az SL150 kompakt megjelenésének velejárója, hogy párnái csupán hallószervünkre fekszenek fel, ezért a lapátfülűek lehet, hogy jobban járnak a nagyobbik, SL300-as típussal. Köszönhetően a párnák vastagságának, hosszú távon sem volt frusztráló tesztalanyunk viselése, ezért hosszabb utazásokhoz is bevethető. A kényelem picit a zajzár kárára ment: az SL150 zajszűrése nem rossz, de hangos környezetben (pl. városi forgalom, tömegközlekedés, járműzaj) bekúszhatnak nemkívánatos effektusok. Ha pedig utazásunk során a közelünkben lévő utastárs hangosan beszél, az 50% zenei hangerő alatt zavaró lehet. Persze erre is van gyógyír, feljebb tekerhetjük a potmétert, vagy szólhatunk udvariasan az illetőnek, hogy halkabban társalogjon. Sokan jobban szeretik, ha pl. az utcán járva még tudják érzékelni a külvilág történéseit ? ezért a mérsékelt zajzár egyben előnyt is jelent. Szintén említendő a lapos kialakítású, moduláris, gubancmentes vezeték, melyből headsetes verziót is kapunk. A hangerőszabályzásra és híváskezelésre is képes modul pont jó helyre került, hogy ne gyűrődjön gallérunk, netán sálunk alá a téli hidegben. A Soul SL150 javán túl is volnánk, egyetlen említendő dolog maradt hátra.
Hangminőség
Bejáratás előtt és után is ugyanazt gondoltuk az SL150-ről: nem erre számítottunk ? szerencsére, pozitív értelemben. Hogy ne csak az iPhone 3GS kimenetére hagyatkozzunk, rákötöttük referencia fejhallgató erősítőnkre, a Furutech ADL GT40-re is, ekkor hasznossá vált az alaptartozék 6,3 mm-es Jack adapter. A Furutech elektronikája nem művelt csodát Ludacris fülesével, viszont intenzívebben előhozta annak sajátosságait. A divatfejhallgatók óhatatlanul tompára vannak hangolva, hogy a gyenge minőségű MP3 zenék hibáit elködösítsék, és hogy a gyenge basszusoknak is adjanak némi lendületet. Az SL150 viszont nem férkőzött a modern ?plázafülesek? csoportjába, a vártnál jobb hangzással büszkélkedhet. Magastartománya számos részletet elénk tár, kiélezve, de nem fárasztóan. A középtartomány egész jól összesimul a felső régiók rezdüléseivel. Olyan zeneszámoktól, melyek a pezsgő dinamika és elektronikus alap mellett valódi hangszereket is tartalmaztak, meglepően természetes hangokat kaptunk. A mélyeket viszont érezhetően megfűszerezi Ludacris fülese, a felsőbb basszusok feszesen, töményen érkeznek, így olyan érzésünk van, mintha egy autóhifi rendszert hallgatnánk. Így a lendületes muzsikák részletgazdagságuk mellett bőségesen adagolt, de élvezhető mennyiségű erővel egészülnek ki. Ez a karakter nem csak akkor fog jól jönni, ha személyesen Ludacris felvételeit hallgatjuk vissza, bár kétségkívül a rap illetve hip-hop műfajok az SL150 erősségei közé tartoznak. Ez a füles az akusztikus műfajok életszerűségét, a valódi hangszerek akusztikáját is képes élvezetesen, fogyaszthatóan reprodukálni. Igaz, a teljesen natúr darabokban, melyeket csak és kizárólag élő hangszeresekkel rögzítettek, megmutatkozik a Soul jellegzetes túlfűtöttsége. Tehát ha nem is kompromisszumok nélkül, de tesztalanyunk sok esetben feldobhatja hallgatóját saját kis zárt, izgalmas világával.
Végítélet
Ludacris bácsinak egy vagány kinézetű, és még pont megfelelő méretű fejhallgatót sikerült megálmodnia, mely hangzásának köszönhetően háta mögé utasít néhány konkurenst a ?modern fejhallgatók? zónájából. A karosszéria picit kidolgozatlannak tűnt, ezt kárpótolta a hosszú távú komfort, ráadásul amit mások látnak, voltaképpen egy csillogó, szokatlanul finom formájú berendezés. A Soul SL150 azoknak készült, akik imádják a dinamikus zenét és a feltűnést, és szeretnének egy olyan fülest, ami ezt a kettőt ötvözi.
