Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Skullcandy Titan fülhallgató teszt
Szerettük, szeretjük
2012. október 15., hétfő, 12:35
Skullcandy Titan Skullcandy fülhallgató Supreme Sound fülhallgató fülhallgató teszt
A nemrégiben tesztelt 50/50 után most terítékre került a kistestvér, a Titan is. Az eltérő külső és némileg egyszerűbb kábel ellenére hasonló tudású, olcsóbb modell az Androidhoz inkább passzoló kivitel, így bizonyára sokakat érdekel, hogy milyen is.
Az 50/50 tesztelésének idején még nagy vidáman állapítottuk meg, hogy mostanság se híre se hamva a középszerű, vagy gyenge fülhallgatóknak. Nos, azóta összehozott a sors egy párral. De a Skullcandy szerencsére nem ilyen, ezt mindjárt az elején elárulhatjuk.
Nem hatott az újdonság erejével, de láthattuk, hogy az IFA teli volt a Skullcandy és a Beats koncepcióját másoló, vagy legalábbis követő termékekkel, azt pedig már biztosan mindenki hallotta, hogy a kínai kultúrában a másolás az elismerés egy formája. No de elég a vállveregetésből, térjünk a Titan-ra!
A forma nem sokat változott, a csatlakozó kapott egy kis fémgyűrűt, ami fogásnak ugyan nem tesz különösebben jót, cserébe viszont a kis koponyával rettenet jól néz ki. A kábel egyszerű és viszonylag merev így a gyűrődések sokáig benne maradnak. Ezért aztán a hozzá adott fémtok sem tud annyira jól szolgálni, mint az 50/50 esetében. Újdonságként már ezen is van mikrofon illetve alapfunkciókhoz gomb. Hangerő-szabályozást azonban ne várjunk! Ez a Mic1 rendszer szerinti, vagyis az a fajta, amit az Androidos készülékek többsége is szeret. A csomagban 3 készlet gumiharangot találunk különböző méretekben. Ha bármelyik elhasználódna vagy elveszne, akkor bátran forduljunk a Skullcandy hazai képviseletéhez. Lesz pótalkatrész!
Meghallgatás
A teszteket iPhone 3GS és Sony Xperia Sola telefonokkal, valamint Creative és Samsung MP3 lejátszóval végeztük.
Az igazat megvallva, a legtöbb tesztanyaggal a Titan szinte pontosan úgy viselkedett mint az 50/50. Néha, egy egészen picivel dinamikusabbnak tűnt, elsősorban elektronikus zenével. Máskor meg, mintha élőbb lett volna a műsor, de a két füles közötti különbség valóban nagyon apró volt.
A Titan tisztességes, nem túlságosan komplikált hangzású szerkezet. Itt is akad mély, határozottan sok, de azért kulturáltan adagolva. Az alapmodellnél jóval kidolgozottabb. A magasak minden esetben megfelelőek voltak. A középtartomány Creative és Samsung MP3 lejátszókon egy kicsit visszafogott volt, Sony Xperia Sola-n azonban nagyon korrekt módon szólalt meg, már alapbeállítással is. Ugyanakkor éppen ebből az eszközből meglepően sok háttérzajt csalogatott elő, olyanokat, amiket nem minden fülhallgató hoz ki. A Sennhesier CX 890 például ezekből nagyon keveset mutat meg.
Hasonlóan az 50/50-hez jól zár, vagyis a külső zajok nagy része kint reked, míg a zene bent marad. Ez városi használatban nagyon praktikus. A vezeték itt is aszimmetrikus, tehát a kábel súlyát csak az egyik füles viseli. Notebookkal és Creative MP3 lejátszóval kimondottan gyorsan hangosodott, Samung és Sony telefonokkal viszont halkan is könnyű volt megszólaltatni.
A szokásos tesztfelvételeket lepörgetve Cee Lo Green és Miike Snow is szinte pontosan úgy szólalt meg ahogyan az 50/50-esen is. Előbbi határozottan élvezetes volt, utóbbi kicsit fárasztó volt a magasai miatt. A régebbi Prodigy albumok jól zúztak rajta, Jack White új lemezének dalai pedig itt is kicsit laposak voltak. A High Flying Birds-höz érve, a Sola-n érdemes volt kicsit játszani a Poweramp beállításaival. Leginkább a Tone/Bass-Treble tekergetésével lehetett kicsit kellemesebbé tenni az összjátékot. Persze ez nem pusztán a Skullcandy képességeit tükrözi. Itt is minden a jó csapatmunkán múlik. Vagyis egy Sola biztosan jobb társa lehet ennek a kis fülesnek, mint egy Samsung Y, vagy egy alap Huawei telefon. Szintén a nagyobb 50/50-hez hasonlítva, az olyan felvételek, mint az AC-DC Shoot to Thrill vagy M.I.A. Bad Girls dala egy egészen kicsivel élvezetesebbek voltak.
A meghallgatások vége felé, illetve utcán is viselve sajnos előjött a formaterv egy kis árnyoldala is. A fülhallgatók hátsó, vagyis külvilág felé néző fele sajnos nem valami kényelmes. Ez az a rész, ami a fül porcos részén sokunk esetében kicsit megtámaszkodik, hogy az egész még jobban, még stabilabban üljön a helyén. Azonban az apró fém alkatrész enyhén szúr, kicsit érdes és kényelmetlen. Ez pedig sajnos pontvesztés a nagytesó ellenében.
Ahogyan az 50/50, úgy a Titan sem valami audiofil szerkezet. Nem egy tökéletes világ tökéletes CD-lejátszójához tervezték és nem tökéletesen felvett, finoman cizellált klasszikus vagy jazz zeneművek megszólaltatása a feladata. Ez átlagosnak mondható telefonokhoz és lejátszókhoz lett tervezve, valamint notebookokhoz, amikben igényes hangkártyát aligha találunk. A Titan pedig tisztességesen szól ezekkel. Elfedi esetleges tökéletlenségüket és élvezetesen szólaltja meg azt, ami könnyű és divatos. Arra, amire született jó. Sőt, egyre több új kihívójánál is egyértelműen jobb. Vagyis a konkurenseknek még sokat kell dolgozniuk, hogy felnőjenek a Titan szintjéhez. Addig azonban a Skullcandy őrzi kiemelt pozícióját, büszkén villanthatja az ebben a tesztben is elért négy csillagocskáját!
